adozona.hu
MBH 2002.3.10
MBH 2002.3.10
Ha a változásbejegyzési eljárásban a társaság valamely tagjának személye az üzletrésszel kapcsolatos jogügyletre vonatkozó jogvita miatt kérdésessé válik, adott tényállás mellett sor kerülhet a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésére. Kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény az 1997. évi CXLV. tv. 46-48. § szerint perben érvényesíthető. Ha a bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletéről, vagy határozatáról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szere
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. Megyei Cégbíróság az É. Invest Kft.-nek Rt-vé történő átalakulása iránti eljárást felfüggesztette, tekintettel arra, hogy I.R. kérelmező a K. Városi Bíróság előtt keresetet indított, melyben többek között annak megállapítását kérte, hogy az É. Invest Kft.-ben adásvétel útján üzletrész tulajdonosává, és ezzel a kft. tagjává vált. Ugyanezen perben a Városi Bíróság biztosítási intézkedésként zárlatot rendelt el az E. - Invest Kft.-ben H. Á. tagnak, (akitől I.R. kérelmező az üzletrészt állít...
MBH 2002.3.10 Ha a változásbejegyzési eljárásban a társaság valamely tagjának személye az üzletrésszel kapcsolatos jogügyletre vonatkozó jogvita miatt kérdésessé válik, adott tényállás mellett sor kerülhet a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésére.
Kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény az 1997. évi CXLV. tv. 46-48. § szerint perben érvényesíthető.
Ha a bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletéről, vagy határozatáról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja, vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatnia. Peres útra tartozó jogvitában tehát utóbb törvényességi felügyeleti eljárásnak csakis jogerős bírósági határozat alapján lehet helye.
(1997. évi CXLV. tv. 20. § (1) bek., 50. § (1) bek. a.) pontja, 51. § (1) és (5) bek., 52. § (2) bek.; Pp. 152. § (2) bek.; 1988. évi VI. tv. (régi Gt.) 24. §, 336. §, 367. §)
A B. Megyei Cégbíróság az É. Invest Kft.-nek Rt-vé történő átalakulása iránti eljárást felfüggesztette, tekintettel arra, hogy I.R. kérelmező a K. Városi Bíróság előtt keresetet indított, melyben többek között annak megállapítását kérte, hogy az É. Invest Kft.-ben adásvétel útján üzletrész tulajdonosává, és ezzel a kft. tagjává vált. Ugyanezen perben a Városi Bíróság biztosítási intézkedésként zárlatot rendelt el az E. - Invest Kft.-ben H. Á. tagnak, (akitől I.R. kérelmező az üzletrészt állítása szerint megszerezte) üzletrészére.A megyei cégbíróság úgy találta, hogy az átalakulási döntés meghozatalára jogosult tagok kiléte olyan előkérdés, mely nélkül az átalakulási döntés cégbírósági vizsgálata nem lehetséges, ezért az átalakulás bejegyzési eljárást felfüggesztette.
A Cégbíróság felfüggesztő végzését a kérelmezett társaság fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 32.948/1997/5. sorszámú végzésével megváltoztatta, és az elsőfokú bíróságot a cégbejegyzési eljárás folytatására utasította. Határozata indokolásában hivatkozott arra, hogy a Városi Bíróság az előtte folyó pert megszüntette, mivel a felperes a keresetétől elállt, ezért a tagsági viszony kérdése a cégeljárás lefolytatása vonatkozásában már nem előkérdés, így a felfüggesztés oka megszűnt.
A Cégbíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatában foglaltakra figyelemmel a cégbejegyzési eljárást lefolytatta és az átalakulást, valamint a jogutód É.-Invest Rt.-t 1998. július 29.-ei dátummal 1997. január 1.-jére visszaható hatállyal bejegyezte, figyelemmel arra, hogy az eljárásra még az új Gt.-t megelőző ex tunc hatályú bejegyzési szabály vonatkozott.
I.R. kérelmező ezt követően (1998. december 1.-én) törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő.
A beadványában kérte, hogy a bíróság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 50. § (1) bekezdésének a.) pontja szerint a kérelmezett társaság átalakulás folytán történő cégbejegyzését semmisítse meg és az eredeti állapotot állítsa helyre.
Indokolásában előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság végzésének alapját képező városi bíróság permegszüntető végzését a megyei bíróság hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte, mivel a per megszüntetésének feltételei nem álltak fenn, így tagsági viszonya az É.-Invest Kft.-ben továbbra is kérdéses, valamint azt is, hogy az elrendelt zárlat továbbra is fennáll.
A megyei cégbíróság álláspontja szerint a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelem alaptalan volt az alábbi okokból:
A Ctv. 50. § (1) bek. a.) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat törvénysértő jellegét a bejegyzési eljárásban a cégbíróság még nem ismerte, mivel az adat törvénysértő jellegéről csak később szerzett tudomást.
A Cégbíróság részéről az átalakulás és az Rt. bejegyzési eljárására a Legfelsőbb Bíróságnak a felfüggesztett eljárás folytatására utasító végzése folytán került sor. A cégbíróság a Legfelsőbb Bíróság határozatának indoklásában foglaltakon túlmenően nem vizsgálta - értelemszerűen nem is vizsgálhatta - a fellebbviteli döntés indokait, az azonban nem kérdéses, hogy a fellebbviteli határozat meghagyását köteles volt teljesíteni.
A Cégbíróság az átalakulás kapcsán benyújtott, illetve a hiánypótlási eljárás során beszerzett iratok alapján megállapította, hogy az átalakulni kívánó társaság az akkor hatályos 1988. évi VI. tv. vonatkozó előírásainak megfelelően járt el, különös tekintettel a 336. és 367. §-okra.
Az átalakulás elhatározása, az átalakulási terv és a vagyonmérleg - tervezet elfogadása a Kft. 1997. január 1-jei taggyűlésén, (a cégnyilvántartás szerinti!) valamennyi tag jelenlétében, azok egyhangú határozatával történt.
Ennek alapján az 1997. január 1.-jei fordulónappal, a jogelőd Kft. megszűnése mellett, a jogutód Rt. alapító okiratának aláírásával az átalakulás lezajlott.
Az 1988. évi VI. tv. 24. §-ában foglaltaknak megfelelően a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés azonban konstitutív hatályú: a társaság a bejegyzéssel, de a társasági szerződés megkötésének időpontjára nézve, visszamenő, (ex tunc) hatállyal jön létre.
A fentiek alapján tehát, bár az Rt. bejegyzésére ténylegesen csak 1998. július 29.-én került sor, az Rt. valójában már attól az időponttól létezett (1997. január 1.-jétől), amikor az alapító okiratát elfogadták, ebből következően a jogelőd Kft. ugyanettől az időponttól, azaz 1997. január 1.-től kezdve megszűnt.
Az utóbbi tényből pedig az következik, hogy amikor a kérelmező a K. Városi Bíróságnál 7.P.20.375/97. sorszámon kezdeményezte biztosítási intézkedésként az É. Invest Kft.-ben lévő törzsbetét zárlatát, a nevezett Kft. az átalakulás miatt már megszűnt.
Minderre tekintettel a megyei cégbíróság megállapította, hogy az É.-Invest Kft. Rt. formába való átalakulása és annak bejegyzése a bíróság rendelkezésére álló iratok alapján jogszerűen történt.
Mindezekre tekintettel a bíróság a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás megindítása iránti kérelmét, mint alaptalant, elutasította.
A végzéssel szemben I.R. kérelmező fellebbezett. Az elsőfokú bíróság végzésének kérelme szerinti megváltoztatását kérte. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróságnak törvényességi felügyeleti eljárás keretében meg kellett volna semmisíteni a részvénytársaság cégbejegyzését a Ctv. 50. § (1) bekezdése alapján.
Előadása szerint a korlátolt felelősségű társaság egyik tagjával, H. Á.-val 1995. április 13.-án üzletrész adásvételi szerződést kötött, 100.000. forint üzletrésszel tehát a korlátolt felelősségű társaság tagjává vált. Az átalakulásról azonban nem volt tudomása, azt a mellőzésével törvénysértően folytatták le. Ezért a K. Városi Bíróság előtt pert indított tagsági viszonya megállapítása iránt, mely per a fellebbviteli döntés meghozatalakor (2000. szeptemberében is) folyamatban volt még.
Kérte az átalakulással létrehozott részvénytársság cégbejegyzésének megsemmisítését és az eredeti állapot helyreállítását.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést alaptalannak találta.
Döntését arra alapította, hogy az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 51. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat. Az (5) bekezdés ugyanakkor azt is kimondja, kérelemre nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46-48. § szerinti perben érvényesíthető. Az 52. § (2) bekezdése továbbá azt deklarálja, hogy ha a bíróság vagy más hatóság a cégbíróságot olyan ítéletéről, vagy határozatáról tájékoztatja, amely a cégjegyzékben szereplő adatról megállapítja, vagy valószínűsíti, hogy az törvénysértő, a cégbíróságnak a törvényességi felügyeleti eljárást le kell folytatnia. Peres útra tartozó jogvitában tehát utóbb törvényességi felügyeleti eljárásnak csakis jogerős bírósági határozat alapján lehet helye.
Minderre figyelemmel tévesen bocsátkozott az elsőfokú bíróság a kérelem érdemi vizsgálatába, ugyanakkor helytálló az elutasító határozata.
Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 49. §-ának (1) bekezdése és a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a fenti eltérő indokolással helybenhagyta.
(Bács-Kiskun Megyei Bíróság Cgt. 03-97/000021/13. és
Legfelsőbb Bíróság Cgf. VII. 30707/1999/3.)