adozona.hu
MBH 2002.3.9
MBH 2002.3.9
A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem okirati mellékletének tekinthető a közzétételi díj befizetését igazoló dokumentum. Eredetiben való csatolása, vagy - fénymásolat benyújtása esetén - hitelesítés céljából való felmutatása nem mellőzhető, ha a fénymásolatot közjegyzői hitelesítéssel nem látták el. A bejegyzési eljárásban elrendelt hiánypótlás hiányos teljesítése miatti igazolást a jogszabály kizárja.(1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (3) bek., Ctv. melléklet I/4. pontja; 13/1989. (XII. 16.) IM r. 7.§ (
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
V-ZS. Betéti Társaság jogi képviselője útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a megyei cégbíróságra, melyhez csak egyszerű fénymásolatban mellékelte a közzétételi költségtérítés megfizetését tanúsító feladóvevényt.
A bíróság hiánypótlási felhívást adott ki, melyet a jogi képviselő csak részben teljesített, mivel nem csatolta sem eredetben, sem hiteles másolatban a közzétételi díj befizetésére vonatkozó bizonylatot, újra csak egyszerű fénymásolatot adott be.
A bíróság emiatt a válto...
MBH 2002.3.9 A bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem okirati mellékletének tekinthető a közzétételi díj befizetését igazoló dokumentum. Eredetiben való csatolása, vagy - fénymásolat benyújtása esetén - hitelesítés céljából való felmutatása nem mellőzhető, ha a fénymásolatot közjegyzői hitelesítéssel nem látták el. A bejegyzési eljárásban elrendelt hiánypótlás hiányos teljesítése miatti igazolást a jogszabály kizárja. [1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. § (3) bek., Ctv. melléklet I/4. pontja; 13/1989. (XII. 16.) IM r. 7.§ (4) bek. (hatályon kívül helyezve!); 8/1998. (V. 23.) IM r. 2. § (1) bek.]
V-ZS. Betéti Társaság jogi képviselője útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a megyei cégbíróságra, melyhez csak egyszerű fénymásolatban mellékelte a közzétételi költségtérítés megfizetését tanúsító feladóvevényt.
A bíróság hiánypótlási felhívást adott ki, melyet a jogi képviselő csak részben teljesített, mivel nem csatolta sem eredetben, sem hiteles másolatban a közzétételi díj befizetésére vonatkozó bizonylatot, újra csak egyszerű fénymásolatot adott be.
A bíróság emiatt a változásbejegyzési kérelmet elutasította.
A fél a végzéssel szemben igazolási kérelmet terjesztett elő, melyben részint arra hivatkozott, hogy a korábbi jogszabály (a 13/1989. (XII. 16.) IM r.) a feladóvevény fénymásolatban történő benyújtását kifejezetten megengedte, s az eredeti benyújtását jelenleg sem írja elő jogi norma, másrészt bejelentette, hogy a H. megyei Cégbíróságon kívül valamennyi másik Cégbíróság gyakorlata az, hogy csak a csekk fénymásolatát kéri. Ennek indoka az, hogy a költségként való elszámoláskor a társaság könyvelésébe csak eredeti alapbizonylat állítható be.
Az igazolási kérelemhez mellékelte az eredeti feladóvevényt is.
A megyei bíróság az igazolási kérelmet elutasította. A bíróság álláspontja szerint téves a jogi képviselő érvelése, mivel a korábbi hatályos jogszabály szerint is csak úgy lehetett fénymásolatot becsatolni, ha azon az átvevő cégbíróság igazolta, hogy a bemutatott irat az eredetivel megegyezik. (13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 7. § (4) bek.) A jelenleg hatályos 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése hasonló módon megkívánja az egyszerű fénymásolat csatolása esetén a cégbírósági igazolást az eredeti példány felmutatásáról.
Rámutatott a H. megyei cégbíróság arra is, hogy a jogszabálytól eltérő más bíróságok által állítólag alkalmazott gyakorlat nem mentesít a jogkövető magatartás illetve eljárás alól.
Ezen túlmenően azonban igazolásnak azért sem volt helye, mert az 1997. évi CXLV. tv. 41. § (3) bekezdése szerint a hiánypótlás hiányos teljesítése esetén nincs helye igazolási kérelemnek, és a mulasztottak a fellebbezési eljárás során sem pótolhatóak.
Az igazolási kérelmet elutasító végzés elleni fellebbezés kapcsán a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 41. §-ának (3) bekezdésében írtak megfelelő alkalmazásával döntött az igazolási kérelem elutasításáról, mert ezen jogszabályhely a hiánypótlás hiányos teljesítése miatti igazolási kérelem előterjesztését kizárja.
Annak vizsgálatával kapcsolatban, hogy az elsőfokú bíróság által elrendelt hiánypótlás megalapozott volt-e, a Legfelsőbb Bíróság a következőkre mutatott rá. A cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 8/1998. (V. 23.) IM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a bejegyzési kérelemhez a cég létesítő okiratának egy példányát, valamint a hiteles cégaláírási adatokat kell eredetiben mellékelni, míg az egyéb okiratokat annak eredeti példánya felmutatásával egyszerű másolatban is csatolni lehet, és ezen utóbbi esetben a cégbíróság igazolja, hogy a másolat az eredetivel megegyezik. A Ctv. mellékletének I. pontja azon okiratokat sorolja fel, melyek valamennyi cég bejegyzéséhez, változásbejegyzéséhez szükségesek. Ezen okiratok felsorolása között szerepel 4. pont alatt a jogszabályban meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása. Ebből az következik, hogy a jogszabály ezen igazolást a bejegyzéshez szükséges okiratnak tekinti, melynek eredetiben való csatolása, vagy legalább hitelesítés céljából való felmutatása nem mellőzhető. Az elsőfokú bíróság tehát a hiánypótlás elrendelésekor nem jogszabálysértően, hanem kifejezetten a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban járt el, míg a cég téves jogi álláspont alapján mulasztotta el a végzésben megjelölt 20 napos hiánypótlási határidő alatt a hiánypótlás megfelelő teljesítését.
Mindezekre tekintettel hagyta helyben a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság igazolási kérelmet elutasító végzését.
(Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Cg. 09-06-003568/13.
Legfelsőbb Bíróság Cgf. II. 31.477/1999/2.)