adozona.hu
MBH 2002.3.6
MBH 2002.3.6
A Gt. a részvényfajtákhoz, osztályokhoz fűződő jogosítványokat kifejezetten meghatározza. Törvényi felhatalmazás hiányában e rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. Az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényhez nem kapcsolható szavazatelsőbbségi többletjogosítvány, és nem köthető ki jogszerűen, hogy a közgyűlési határozatképesség feltétele az elővásárlási jogos elsőbbségi részvényes jelenléte. A cégvalódiság elve megköveteli, hogy a cégnév a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját k
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
D. Tanácsadó és Szolgáltató Részvénytársaságot a D. Szolgáltató Kft. és 543 természetes személy alapította zártkörűen. A T. Megyei Cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési kérelem elbírálásakor a cégbíróság úgy látta, hogy a bejegyzési dokumentáció több fogyatékosságban szenved, és - egyebek között - az alábbi okokból hiánypótlási felhívást adott ki:
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 15. § (1) bekezdése a cégvalódiság körébe...
MBH 2002.3.6 A Gt. a részvényfajtákhoz, osztályokhoz fűződő jogosítványokat kifejezetten meghatározza. Törvényi felhatalmazás hiányában e rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet. Az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi részvényhez nem kapcsolható szavazatelsőbbségi többletjogosítvány, és nem köthető ki jogszerűen, hogy a közgyűlési határozatképesség feltétele az elővásárlási jogos elsőbbségi részvényes jelenléte. A cégvalódiság elve megköveteli, hogy a cégnév a cég alapvető tevékenységét és tényleges formáját kifejezze, és nem kelthet olyan látszatot, amely ezzel ellentétes. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 181. § (2) bek., 183. § (3)-(4) bek., 236. § (1) bek.; 1997. évi CXLV. tv. 15. § (1) bek.]
D. Tanácsadó és Szolgáltató Részvénytársaságot a D. Szolgáltató Kft. és 543 természetes személy alapította zártkörűen. A T. Megyei Cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési kérelem elbírálásakor a cégbíróság úgy látta, hogy a bejegyzési dokumentáció több fogyatékosságban szenved, és - egyebek között - az alábbi okokból hiánypótlási felhívást adott ki:
A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 15. § (1) bekezdése a cégvalódiság körében úgy rendelkezik, hogy a cégnévnek a cég alapvető tevékenységét és a tényleges formáját kell kifejeznie és nem kelthet olyan látszatot, amely ezekkel ellentétes.
A részvénytársaság cégneve: D. Tanácsadó és Szolgáltató Részvénytársaság, a társaság fő tevékenységi köre az alapító okirat III. fejezete szerint a vagyonkezelés, amelyet 7415 TEAOR számmal jelöltek meg.
A Cégbíróság megállapította, hogy a gazdasági társaság főtevékenysége és a gazdasági társaság cégneve nincs összhangban és így a cégvalódiság elvébe ütközik. A cég alapvető tevékenységét a társaság cégnevében tanácsadó és szolgáltató tevékenységnek tüntették fel.
A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről szóló 9008/1997. (SK.7) KSH közlemény melléklete a 7415 tevékenységi kör alatt a vagyonkezelést tünteti fel, amely nem más, mint a vagyonkezelő (holding) társaság által a tulajdonában álló gazdasági szervezetek csoportjai fölött főtevékenységként gyakorolt irányító, ellenőrző tevékenység.
Ebből következik, hogy a társaság cégneve nem megfelelő. Amennyiben a holding a főtevékenység, úgy a cégnévben ezt fel kell tüntetni.
A fentiekre figyelemmel a bíróság felhívta az rt.-t, tekintse át, hogy milyen tényleges és alapvető tevékenységet kíván folytatni, ennek megfelelő cégnevet, rövidített cégnevet válasszon és ehhez képest jelölje meg főtevékenységét. Az alapító okirat megszabott alakban történő módosítását és az ennek megfelelő új címpéldányok benyújtását is kérte a bíróság.
A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tagok e törvény rendelkezéseitől akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. A tagok e törvény, illetve a jogszabály keretei között a társasági szerződés (alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg.
A törvény a XII. fejezet 2. Címében meghatározza a részvény fogalmát, a részvénytípusokat, és a részvény fajtáit.
A Gt. 181. § (2) bekezdése szerint az elsőbbségi részvényfajtán belül a részvények különböző részvényosztályokba (183. § (2) bekezdés) tartozhatnak, egy részvényosztályon belül eltérő tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvények kerülhetnek kibocsátásra.
A Gt. 183. § (1) bekezdése határozza meg az elsőbbségi részvény fogalmát és kimondja, hogy az alapító okirat az elsőbbségi részvényfajtán belül osztalékelsőbbséget, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbséget, szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, valamint zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosító részvényosztály határozhat meg.
A Gt. 183. § (3) bekezdése megengedi, hogy ha az alapító okirat ezt tartalmazza, olyan részvényosztályt is meghatározzanak, amelyben osztalékelsőbbségre és a likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbségre vonatkozó jogosultságokat együttesen megtestesítő részvényeket hozzanak létre. A törvény 183. § (4) bekezdése kimondja, hogy a (2) bekezdés a.), b.) és d.) pontjában és a (3) bekezdésben meghatározott elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot az alapító okirat korlátozhatja vagy kizárhatja, ennek hiányában az elsőbbségi részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékének megfelelően kerül megállapításra.
A gazdasági társaság alapító okirata részvényfajtaként a törzsrészvényt és névre szóló elsőbbségi részvényt hozott létre és az utóbbinál elővásárlási jogot biztosított, egyben kimondta, hogy a részvényhez fűződő szavazati jog a névértékhez igazodik.
E részvény tulajdonjoga a D. Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot illeti meg. A fentiek miatt azonban a jogszabállyal ellentétben állónak tartja a cégbíróság az alapító okirat V. fejezet 7. pontjának azt a kitételét, amely szerint a közgyűlés határozatképességéhez megkívánják, hogy az elsőbbségi részvényes képviselője is jelen legyen.
A Gt. 236. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van; az alapító okirat ennél nagyobb arányt is előírhat.
A Gt. 236. § (1) bekezdése tehát nem teszi lehetővé, hogy az elővásárlási jogot biztosító részvény tulajdonosának jelenléte külön határozatképességet vagy határozatképtelenséget biztosítson. Erre tekintettel meghagyta a bíróság, hogy az okiratból megfelelő eljárási rend mellett töröljék e kitételt, és nyújtsanak be új alapító okirat módosítást, valamint az alapító okirat módosításával egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot.
A Cégbíróság megjegyzendőnek tartotta, hogy az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvénynek az 1997. évi LXXVI. törvénnyel történő módosítása során a privatizációs eljárás kizárólag az állam javára vezette be az "aranyrészvény" intézményét és ehhez fűzték nemcsak a vétójogot, hanem a közgyűlés határozatképességéhez szükséges jelenlétet is.
Minthogy a gazdasági társaságot az új Gt. szabályai alapján és nem privatizációs rt.-ként hozták létre, ez a többletjogosítvány nem illeti meg az elővásárlási jogot biztosító részvényosztályt s így ezen keresztül annak tulajdonosát sem
A részvénytársaság a cégbíróság hiánypótlási felhívásának az alapító okirat megfelelő módosításával eleget tett. Ennek során a létesítő okiratban főtevékenységként 74.14. (Ügyviteli tanácsadás) tevékenységi körre módosította, az elsőbbségi részvény szabályozását pedig a Gt. vonatkozó szabályaihoz igazította.
A hiánypótlást követően a cégbíróság az rt. alapítását a módosított dokumentumok alapján bejegyezte.
(Tolna Megyei Bíróság Cg. 17-10-001231/3-5.)