adozona.hu
MBH 2001.6.14
MBH 2001.6.14
Ha a változásbejegyzés alapjául szolgáló társasági szerződést hiánypótlási eljárásban, bírói felhívásra módosítani kell, fogalmilag kizárt, hogy a változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott szerződésmódosítás és a hiánypótlási felhívásra készített "pótszerződés" keltezése azonos legyen. A törzstőke felemelésére is érvényesül az az előírás, hogy a törzsbetétnek tízezerrel maradéktalanul oszthatónak kell lennie. A bíróság elutasítja a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet, ha a fél a hiánypótlást
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Sz. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. törzstőkéjének felemelését kérte a cégjegyzékbe bejegyezni.
A megyei bíróság 15. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésével a KSH számjel bejelentésére és a 2000. június 16.-án kelt társasági szerződés módosítására hívta fel a társaságot jogi képviselője útján, mivel észlelte, hogy a törzstőke felemelése folytán kialakult törzsbetétek nem felelnek meg annak a Gt. 125. § (1) bekezdésében rögzített előírásnak, hogy a betéteknek tízezerrel maradéktalanul oszt...
A megyei bíróság 15. sorszámú hiánypótlásra felhívó végzésével a KSH számjel bejelentésére és a 2000. június 16.-án kelt társasági szerződés módosítására hívta fel a társaságot jogi képviselője útján, mivel észlelte, hogy a törzstőke felemelése folytán kialakult törzsbetétek nem felelnek meg annak a Gt. 125. § (1) bekezdésében rögzített előírásnak, hogy a betéteknek tízezerrel maradéktalanul oszthatónak kell lenniük. Tekintve, hogy a Gt. 164. § ezt az alapítási előírást a tőkeemelés során is alkalmazni rendeli, a bíróság határidő tűzésével a társaság szerződés és a tagjegyzék megfelelő módosítására szólította fel a társaságot elutasítás terhe mellett.
A jogi képviselő a szerződésmódosítást és a változáshoz kapcsolódó tagjegyzéket a hiánypótlás ideje alatt csatolta, és a KSH számot bejelentette, a hiánypótlás azonban érdemben mégsem volt elfogadható.
Észlelte ugyanis a bíróság, hogy mind az új módosított tagjegyzék, mind pedig a bíróság augusztus 10-i felhívása nyomán készült szerződésmódosítás 2000. június 16. dátumú, ami fogalmilag kizárt, ráadásul emiatt a változásbejegyzés dokumentációjában azonos keltezéssel két - két különböző tartalmú - társasági szerződésmódosítás és tagjegyzék szerepel.
A Gt. 9. § (1) bek. értelmében a társasági törvény által nem szabályozott kérdésekben - mögöttes joganyagként - a Ptk. szabályai érvényesülnek. A Ptk. 205. § (1) bek. szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A Ptk. 213. § (1) bek. értelmében a szerződés jelenlévők között abban az időpontban jön létre, amikor az ajánlatot elfogadják, távollévők között pedig akkor, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Bármelyik módon született is a felek pótlólagos megállapodása, az bizonyos, hogy ez csak a bíróság 2000. augusztus 10.-én kelt hiánypótlási felhívásának kézhezvételét követően történhetett, ami kizárja, hogy a bírósági végzésben előírt szerződési kitételben az átvételt megelőzően létrejöhetett volna a tagok akarategysége.
Figyelemmel arra, hogy a Ctv. 44. § (3) bekezdéséhez képest alkalmazandó Ctv. 41. § (1) bek. szerint a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a bíróság hiánypótlási felhívást csak egy ízben adhat ki, s ha a felhívásnak a fél hiányosan, vagy hibásan tesz eleget, a kérelem elutasításának van helye, a megyei bíróság a változásbejegyzési kérelmet jogerősen elutasította.
(Pest M. Bíróság Cg. 13-09-067591/17.)