adozona.hu
MBH 2001.6.11
MBH 2001.6.11
A cég rövidített neve a vezérszóból és a cégforma megjelöléséből áll, egyéb rövidítést nem tartalmazhat. A szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját és az osztalék-elsőbbségi részvényhez fűződő kedvezmények igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat az rt. alapító okiratában szabályozni kell. A Gt. kogenciájából eredően az rt.-ben általános képviseleti és mindenre kiterjedő önálló cégjegyzési joggal felruházott ügyvezető igazgatói tisztség nem létesíthető. A cégbejegyzési nyomtatvány-kérelem rt
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
"K" Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezeti Részvénytársaság Szövetkezetből zártkörűen működő rt-be történő átalakulását kérte bejegyezni. A jogutód rt. rövid nevét "K" Mg. Rt.-ként kérték nyilvántartásba venni.
A bíróság emiatt, és a létesítő okirat egyéb fogyatékosságaira való tekintettel is hiánypótlást rendelt el. 2. sorszámú végzésében egyebek közt felhívta a kérelmezőt, hogy 45 nap alatt, elutasítás terhe mellett módosítsák vagy töröljék a cég rövidített elnevezését, mert a rövidítet...
MBH 2001.6.11 A cég rövidített neve a vezérszóból és a cégforma megjelöléséből áll, egyéb rövidítést nem tartalmazhat.
A szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját és az osztalék-elsőbbségi részvényhez fűződő kedvezmények igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat az rt. alapító okiratában szabályozni kell.
A Gt. kogenciájából eredően az rt.-ben általános képviseleti és mindenre kiterjedő önálló cégjegyzési joggal felruházott ügyvezető igazgatói tisztség nem létesíthető.
A cégbejegyzési nyomtatvány-kérelem rt. különlapjának 10.5. rovatába a részvény névértékét kell szövegesen beírni, nem azok együttes értékét. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 9. § (1) bek., 39. § (2)-(3) bek., 184. § (4) bek., 198. § (2) bek., 207. § (1) bek. c) pontja, 207. § (2) bek. b) pontja; 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 15. § (3) és (5) bek.]
"K" Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezeti Részvénytársaság Szövetkezetből zártkörűen működő rt-be történő átalakulását kérte bejegyezni. A jogutód rt. rövid nevét "K" Mg. Rt.-ként kérték nyilvántartásba venni.A bíróság emiatt, és a létesítő okirat egyéb fogyatékosságaira való tekintettel is hiánypótlást rendelt el. 2. sorszámú végzésében egyebek közt felhívta a kérelmezőt, hogy 45 nap alatt, elutasítás terhe mellett módosítsák vagy töröljék a cég rövidített elnevezését, mert a rövidített név a Ctv. 15. § (3) bekezdése szerint a vezérszóból és a cégformából áll, illetőleg a vezérszón és a cégformán kívül egyéb (esetünkben: "Mg.") rövidítést a cégnév a Ctv. 15. § (5) bekezdése szerint nem tartalmazhat. Felhívta a bíróság a céget arra is, hogy egészítsék ki az alapító okiratot:
a részvények más részvénytípusba történő átalakításának szabályaival (Gt. 207. § (1) bek. c) pont)
a részvények más részvényfajtába tartozó részvényre történő átalakításának szabályaival (Gt. 207. § (2) bek. b) pont). (Ezek ugyanis kötelező tartalmi elemek);
Ki kell egészíteniük az alapító okiratot a szavazati jog gyakorlása feltételeinek és módjának meghatározásával, mivel a Gt. 198. § (2) bekezdésében foglalt azon szabály megismétlése, hogy csak a részvénykönyvbe bejegyzett részvényes gyakorolhatja részvényesi jogait a társasággal szemben, nem elegendő.
Az alapító okiratban az osztalékelsőbbségi részvényhez fűződő kedvezmények igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat is meg kell határozni. (Gt. 184. § (4) bek.) Mindenképpen szabályozni kell például a kedvezmény mértékét, mert annak megállapítása nem egyszerűen közgyűlési hatáskörbe tartozik, hanem alapító okiratba vagy annak módosításába (Gt. 183-184. §-hoz fűzött törvényi indokolás).
Előírta a bíróság, hogy töröljék, vagy módosítsák az alapító okiratnak az ügyvezető igazgatóra vonatkozó rendelkezéseit a Gt. e vonatkozásban kogens jellegére tekintettel, mert ilyen szervet vagy tisztséget a Gt. részvénytársaság esetében nem szabályoz. Általános képviseleti és egyben önálló cégjegyzési joggal az igazgatóság tagjain kívül csak a cégvezető ruházható fel a Gt. 39. § (2)-(3) bekezdésének szabályai szerint, és cégjegyzékbe történő bejegyeztetési kötelezettséggel.
A társaság a hiánypótlást az arra megszabott időtartam alatt teljesítette, így a bíróság az átalakulást bejegyezte.
(Pest M. Bíróság 17.Cg. 13-10-040600/2.)