adozona.hu
MBH 2001.6.1
MBH 2001.6.1
A korlátolt felelősségű társaság taggyűlési határozatainak meghozatalához legalább egyszerű, de a törvényi (vagy létesítő okiratban előírt) esetekben minősített többség szükséges. Az új Gt. (az 1997. évi CXLIV. tv.) nem ismeri a kft. taggyűlésén a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást. [1997. évi CXLIV. tv. 19. § (1) bek., 133. § (1) bek., 299. § (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. 62. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az 1997. évben bejegyzett V. Általános Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2000. nyarán változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a megyei cégbíróságon, mivel cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi körei, és más cégadatai is megváltoztak.
Figyelemmel az új Gt. 299. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mivel az új Gt. hatálybalépését követően ez volt a cégjegyzéket érintő első adatváltozása, társasági szerződését az új törvény rendelkezéseinek megfelelően módosította, egyúttal eleget tett az 199...
MBH 2001.6.1 A korlátolt felelősségű társaság taggyűlési határozatainak meghozatalához legalább egyszerű, de a törvényi (vagy létesítő okiratban előírt) esetekben minősített többség szükséges. Az új Gt. (az 1997. évi CXLIV. tv.) nem ismeri a kft. taggyűlésén a szavazategyenlőség esetén követendő eljárást. [1997. évi CXLIV. tv. 19. § (1) bek., 133. § (1) bek., 299. § (2) bek.; 1997. évi CXLV. tv. 62. § (1) bek.]
Az 1997. évben bejegyzett V. Általános Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 2000. nyarán változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a megyei cégbíróságon, mivel cégjegyzékbe bejegyzett tevékenységi körei, és más cégadatai is megváltoztak.Figyelemmel az új Gt. 299. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mivel az új Gt. hatálybalépését követően ez volt a cégjegyzéket érintő első adatváltozása, társasági szerződését az új törvény rendelkezéseinek megfelelően módosította, egyúttal eleget tett az 1997. évi CXLV. tv. (Ctv.) 62. § (1) bekezdésében írt kötelezettségeinek is, azaz bejelentette a Ctv. 12-14. §-aiban írt, és cégjegyzékében még nem szereplő adatokat. Ennek keretében bejelentette statisztikai számjelét, tagjai és tisztségviselői anyjának leánykori nevét, igazolta a kérelem benyújtásakor még kötelező gazdasági kamarai tagságát és tevékenységeit a TEÁOR '98 nomenklatúra előírásai szerint besorolta.
A társasági szerződés hatályos szabályok szerinti módosításakor a taggyűlési határozatok meghozatalára vonatkozó eljárást is újraszabályozták. Úgy rendelkeztek, hogy a taggyűlésen esetlegesen előálló szavazategyenlőség esetén az az álláspont tekintendő elfogadhatónak, melyet a felügyelőbizottság elnöke támogat, azaz a felügyelőbizottság elnökének szavazata dönt.
A megyei bíróság úgy látta, hogy a társasági szerződés ezen kitétele a Gt. hatályos szabályaiba ütközik. Az új Gt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a gazdasági társaság legfőbb szerve a határozatait - ha törvény vagy a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) ettől eltérően nem rendelkezik, - egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
A Gt. előbbi generális szabályait a Gt. 133. § (1) bekezdésének második mondata pontosítja, amikor kimondja, hogy azonos mértékű üzletrészekhez azonos tagsági jogok, (s így azonos mértékű szavazati jogok) fűződnek. Lehetővé teszi ugyanakkor a Gt. 133. § (1) bekezdésének utolsó mondata, hogy a társasági szerződés felhatalmazásával a többiekétől eltérő tagsági jogokkal ruházzanak fel egyes üzletrészeket vagy üzletrészt. Mód van tehát arra, hogy a kft. valamely üzletrészét a többi névérték - arányos szavazati joggal rendelkező üzletrészhez képest többlet - szavazati joggal lássanak el, ez azonban meghatározott üzletrészhez (és tulajdonosi minőséghez) és nem a társaság szervezetében viselt tisztséghez kötődik. A felügyelőbizottság elnöke nem okvetlenül a társaság tagja, kívülálló pedig semmilyen formában sem nyerhet szavazati jogot egy kft. legfőbb döntéshozó fórumán. Emiatt a bíróság felhívta a társaságot, hogy az erre megszabott időtartam alatt társasági szerződésük vonatkozó pontját a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel hozzák összhangba.
A társaság e felhívásnak eleget tett, a társasági szerződésből a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra vonatkozó részt törölte, s nem létesített eltérő tagsági jogokat biztosító üzletrészt sem, hanem megmaradt az általános előírások szerinti döntési mechanizmusnál, azaz a legalább egyszerű szótöbbség mellett hozandó határozatok elvénél. Minderre tekintettel a megyei bíróság a változásbejegyzési kérelemnek eleget tett. (Pest M. Bíróság 2.Cg. 13-09-073838/17.)