AVI 2001.8.102

Az illeték, mint köztartozás nem teljesítése esetén a vállalkozói igazolvány visszavonására jogszerű lehetőség van (1990. évi XCIII. tv. 88. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint a felperes az 1979. évben született gyermeke javára ingatlan ajándékozási szerződést kötött, amelyben vállalta a "tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzésének illetéke" viselését is. A Megyei Illetékhivatal 1994-ben kibocsátott fizetési meghagyásával felhívta a felperest a szerződésben vállalt illetékfizetési kötelezettsége teljesítésére, azonban a felperes az illetéket többszöri felszólítás ellenére sem fizette meg, és vele szemben a ban...

AVI 2001.8.102 Az illeték, mint köztartozás nem teljesítése esetén a vállalkozói igazolvány visszavonására jogszerű lehetőség van (1990. évi XCIII. tv. 88. §)
A jogerős ítélettel megállapított tényállás szerint a felperes az 1979. évben született gyermeke javára ingatlan ajándékozási szerződést kötött, amelyben vállalta a "tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzésének illetéke" viselését is. A Megyei Illetékhivatal 1994-ben kibocsátott fizetési meghagyásával felhívta a felperest a szerződésben vállalt illetékfizetési kötelezettsége teljesítésére, azonban a felperes az illetéket többszöri felszólítás ellenére sem fizette meg, és vele szemben a banki végrehajtás sem vezetett eredményre. Ezért az Illetékhivatal az összesen 211 951 Ft illetéktartozás meg nem fizetése miatt 1996. évben felhívta a Polgármesteri Hivatalt a felperesi Vállalkozói Igazolvány visszavonására. A kijelölés folytán eljárt Megyei Jogú Város Jegyzője határozatával a felperesi Vállalkozói Igazolványt visszavonta; az alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mert az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (Evtv.) 14. §-ának (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megvalósultak, a felperes adókötelezettségeit a felhívást megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette.
A felperes keresetében az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte többek között arra hivatkozással, hogy a perbeli illetékfizetési kötelezettség nem vállalkozóként, hanem magánszemélyként terhelte.
A városi bíróság az 1998. évi január hó 7. napján kelt 7. számú ítéletével az alperesi határozatokat hatályon kívül helyezte és az alperest a felperesi perköltség megfizetésére kötelezte, mert álláspontja szerint az Evtv. 14. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján a felperesi Vállalkozói Igazolvány visszavonására csak a felperesi vállalkozáshoz kapcsolódó adókötelezettség 12 hónapi mulasztása esetén lett volna mód, míg a perbeli illetékfizetési kötelezettség a felperest magánszemélyként terhelte.
A megyei bíróság az 1998. évi március hó 18. napján kelt 3. számú ítéletével - eltérő indokkal - helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kifejtette, hogy az 1990. évi XCI. törvény (Art.) 6. §-ának (1) bekezdés d) pontjában és 3. §-ának (1) bekezdés a) pontjában foglaltak ellenére az Evtv. szempontjából az illeték nem minősül adónak, a jogszabály kiterjesztő értelmezése jogszerűtlen, ezért az Evtv. 14. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján a felperes által elmulasztott illetékfizetési kötelezettség nem alapozza meg a Vállalkozói Igazolvány visszavonását.
A 10. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az Art. 6. §-ának (1) bekezdés d) pontja [helyesen 3. §-ának (1) bekezdés a) pontja] alapján a felperesi illetékfizetési kötelezettség mulasztás adófizetési kötelezettség mulasztással esik egy tekintet alá, ezért az Evtv. 14. §-ának (1) bekezdés c) pontja alapján jogszerűen vonta vissza a felperesi Vállalkozói Igazolványt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság 7. számú ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, a jogerős határozatot a Pp. 275. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül.
Abban a kérdésben kellett a Legfelsőbb Bíróságnak állást foglalnia, hogy a magánszemélyként elmulasztott illetékfizetési kötelezettség a felperesi Vállalkozói Igazolvány visszavonását megalapozza vagy sem.
Az Evtv. 5. §-ának (1) bekezdés f) pontja szerint nem kaphat Vállalkozói Igazolványt az, akinek a korábban kiadott Vállalkozói Igazolványát a 14. § (1) bekezdés c)-d) pontjában foglaltak miatt visszavonták a tartozás kiegyenlítéséig, míg a g) pont szerint az, akinek adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van.
A 13. § (1) bekezdés b) pontja szerint megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha a Vállalkozói Igazolványt a 14. §-ban foglaltak alapján visszavonják.
Az Evtv. 14. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint az egyéni vállalkozótól vissza kell vonni az igazolványt, ha olyan körülmény merül fel, ami az igazolvány kiadását kizárná (az 5. § szerinti okok), míg a c) pont szerint akkor, ha adókötelezettségeit az adóhatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségeinek az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem tett eleget.
E rendelkezésekből kitűnően tehát a magánszemély akkor kaphat Vállalkozói Igazolványt, ha köztartozása nincs és vissza kell vonni Vállalkozói Igazolványát, ha köztartozás-fizetési kötelezettségének 12 hónapig nem tett eleget, illetőleg köztartozás-fizetési kötelezettségével kapcsolatban mulasztás terheli.
Mivel az adótartozás fogalmát az Evtv. nem határozta meg, az adózás rendjére vonatkozó speciális rendelkezések irányadóak a jelen ügyben.
Az Art. 1. §-ának c) pontja szerint a Magyar Köztársaság területén vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet (nyereséget) elérő magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet adózásának és költségvetési támogatásának rendjére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint az Art. hatálya kiterjed az adóval, az illetékkel összefüggő, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap vagy az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetésre (a továbbiakban együtt: adó), ha annak megállapítása, beszedése, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása vagy ellenőrzése az adóhatóság hatáskörébe tartozik [az a) pont szerinti tevékenység a továbbiakban együtt: adózás]. A (2) bekezdés szerint pedig a végrehajtás és az ezzel összefüggő nyilvántartás tekintetében a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a köztartozásokra, továbbá igazgatási és bírósági szolgáltatási díjakra, amelyekre jogszabály az adók módjára való behajtást rendeli (adók módjára behajtandó köztartozás). Végül a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint adóhatóság többek között az illetékhivatal is.
Az Art. értelmező rendelkezései között szereplő megfogalmazás szerint adótartozás az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás is [Art. 97. § c) pont].
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)
88. §-ának rendelkezése értelmében az illetéktörvényben külön nem szabályozott eljárási kérdésekre - így különösen az illeték megfizetéséért egyetemleges felelősség megállapítására, a tartozás megfizetésére, behajtására, részletfizetés vagy halasztás engedélyezésére, az illetéktartozás méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedésére, illetve behajthatatlanság címén való törlésére - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
Mindebből a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy mivel az Evtv. a Vállalkozói Igazolvány kiadását akkor teszi lehetővé, ha a kérelmező magánszemélyt köztartozás nem terheli, illetőleg a Vállalkozói Igazolvány visszavonását rendeli, ha a vállalkozó magánszemélyt köztartozás terheli, ezért az Art. rendelkezései folytán az adóval egy tekintet alá eső illeték, mint köztartozás nem teljesítése esetén Vállalkozói Igazolvány visszavonására jogszerű lehetőség van.
Ebből következően tévedett a másodfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az illeték mint köztartozás fizetési kötelezettség mulasztása a Vállalkozói Igazolvány visszavonását nem alapozza meg. Éppen ellenkezőleg az adók módjára behajtandó illeték, mint köztartozás nem teljesítése esetén a Vállalkozói Igazolvány kiadása megtagadható, illetőleg huzamos illetékfizetési kötelezettség mulasztás esetén a Vállalkozói Igazolvány visszavonható.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, míg az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította, figyelemmel a Pp. 275/B. § alapján alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.050/1998. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.