adozona.hu
AVI 2001.8.93
AVI 2001.8.93
A kibocsátott számlának nem kötelező tartalmi kelléke a számla aláírása (1989. évi XL. tv. 10. és 11. sz. mell.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 1992. évben két számlát nem könyvelt le, nem rög-zített árbevételként, utána általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfát) nem fizetett és nem vallott. A számlán feltüntetett vevő a számlákkal nem rendelkezett, azokat nem könyvelte, ilyen számlákat nem fogadott be. A felperes a két számlát nem helyesbítette és nem sztornírozta.
Az APEH Megyei Igazgatóság a felperesnél végzett több adónemre vonatkozó ellenőrzés folytán a felpe...
AVI 2001.8.93 A kibocsátott számlának nem kötelező tartalmi kelléke a számla aláírása (1989. évi XL. tv. 10. és 11. sz. mell.)
A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 1992. évben két számlát nem könyvelt le, nem rög-zített árbevételként, utána általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfát) nem fizetett és nem vallott. A számlán feltüntetett vevő a számlákkal nem rendelkezett, azokat nem könyvelte, ilyen számlákat nem fogadott be. A felperes a két számlát nem helyesbítette és nem sztornírozta.Az APEH Megyei Igazgatóság a felperesnél végzett több adónemre vonatkozó ellenőrzés folytán a felperest az 1997. május 27-én kelt határozatával több adónemben összesen 811 000 forint adóhiány, valamint 405 000 forint bírság és 728 000 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú határozatot az alperes az 1997. október 15-én kelt határozatával helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint a két számla sztornírozás és helyesbítés hiányában termékértékesítést igazol.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság részben megalapozottnak talált, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően a megállapított adóhiány és járulékai tekintetében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 7. § (3) bekezdése és 59. § (6) bekezdése értelmében a kibocsátott számlák már a kiállításukkal gazdasági eseményt bizonyítanak, mely számlák után a felperest adófizetési kötelezettség terheli. A felperes a kibocsátott számlákat az Art. 60. § (1) bekezdése alapján nem helyesbítette és a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 84. § (3) bekezdése alapján a számlák sztornírozása iránt sem járt el, ezáltal a felperes nem bizonyította, hogy a gazdasági esemény nem történt meg. Álláspontja szerint az adóhatóság az adóhiány megállapításakor a pénzügyileg rendezendő adóhiány előírásakor a folyószámla szerinti túlfizetés összegét nem megfelelően vette figyelembe, ezért e tekintetben az alperes határozatát hatályon kívül helyezte - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - és az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést és a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. Ítéletében kifejtett álláspontja szerint a számlák az aláírás hiánya miatt nem alaki hibásak és a felperes az általa kibocsátott számlákhoz kapcsolódóan a gazdasági esemény hiányát nem bizonyította. Önmagában a gazdasági esemény meg nem történtének megállapításához nem elegendő az a körülmény, hogy a vevő a kérdéses számlákat nem könyvelte. A teljesítés meghiúsulása esetén a felperes sztornírozással rendezhette volna a téves számlakibocsátást, azonban ezt a felperes nem tette meg és nem indokolta meg azt sem, hogy miért nem került sor a számlák sztornírozására.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatásával az általános forgalmi adóhiány hatályon kívül helyezése iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Áfa. tv. 7. § (3) bekezdését, 20. § (1) bekezdés b) pontját, az Sztv. 84. § (2) bekezdését és 85. § (1) bekezdés c) pontját. A kibocsátott számlák nem felelnek meg a számla előírásnak, azokról az aláírás hiányzik, mely a jogügylet elmaradására utal, továbbá emiatt a számlák eredeti példányai is megsemmisítésre kerültek, így csak a számlamásolat állt rendelkezésre. Állította, hogy ténylegesen gazdasági esemény nem volt, és mivel nem volt szabályos számla, ezért sztornírozási kötelezettség sem terhelte. Tévesen ítélete meg a másodfokú bíróság a bizonyítási kötelezettséget is.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte, mert az a megjelölt jogszabályokat nem sértett meg. Hivatkozott arra, hogy a számlakibocsátásával a felperest adófizetési kötelezettség terhelte annak ellenére is, hogy a számlákat a vevő ténylegesen nem könyvelte, függetlenül attól, hogy milyen okból nem rögzítette könyvelésében. Az aláírás a számlának nem kötelező tartalmi eleme, aláírás hiányában is szabályosnak minősülhetnek a kibocsátott számlák.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta.
Az Áfa. tv. 7. § (3) bekezdése és 20. § (1) bekezdés b) pontja értelmében termékértékesítésről számla kiállítása kötelező és az ellenérték megfizetésének napján keletkezik az adófizetési kötelezettség. A felperes a számlák kiállításával a gazdasági esemény megtörténtét elismerte és ezáltal egyben adófizetési kötelezettsége is keletkezett. A felperes azon állítását, hogy tényleges gazdasági esemény nem történt, a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján nem bizonyította. A kibocsátott számlákat ugyanis nem sztornírozta az Sztv. 84. § (1) bekezdése alapján a (2) bekezdésének megfelelően, továbbá az Áfa. tv. 60. § (1) bekezdésében foglaltan a számla helyesbítése iránt sem járt el. A gazdasági esemény hiányát nem bizonyítja az a körülmény, hogy a vevő a számlák befogadását nem ismerte el, azokat nem könyvelte. Az Áfa. tv. 10. és 11. számú melléklete értelmében a kibocsátott számlának nem kötelező tartalmi kelléke a számla aláírása, ezért ennek hiányában is a felperesi számlák szabályosnak tekinthetők és sztornírozás, helyesbítés hiányában a tényleges gazdasági esemény megtörténtét igazolják.
A felperes felülvizsgálati kérelmében - annak tartama szerint - sérelmezte a bizonyítási kötelezettséggel kapcsolatos ítéleti megállapítást is. A Pp. 164. § (1) bekezdése értelmében annak bizonyítása, hogy a közigazgatási határozat törvénysértő, hogy a számla kibocsátása ellenére a gazdasági esemény nem történt meg az erre jogot alapító felperest terheli, tévesen hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes kötelezettsége a számlák alapján a tényleges gazdasági esemény megtörténtének bizonyítása. A könyvelés adataival szemben a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a kibocsátott számlák mögött valós gazdasági esemény nem történt, azonban ezt a felperesnek sem a közigazgatási eljárás során, sem a perben bizonyítania nem sikerült.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján - a felülvizsgálati kérelemben nem támadott rendelkezéseket nem érintve - a felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezések tekintetében hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 29.419/1999. sz.)