adozona.hu
AVI 2001.6.75
AVI 2001.6.75
A jövedéki termék tárolása a termék kereskedelmi forgalomba hozatalának egyik eleme (1993. évi LVIII. tv. 67. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú vámhatóság 1994. október 11-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperes telepén és raktárhelyiségében. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felperes jövedéki engedély nélkül zárjegy nélküli szeszesitalokat tárolt, származásukat igazolni nem tudta. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú vámhatóság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 67. §-ának b) és e) pontjai alapján 624 461 F...
AVI 2001.6.75 A jövedéki termék tárolása a termék kereskedelmi forgalomba hozatalának egyik eleme (1993. évi LVIII. tv. 67. §)
Az elsőfokú vámhatóság 1994. október 11-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperes telepén és raktárhelyiségében. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a felperes jövedéki engedély nélkül zárjegy nélküli szeszesitalokat tárolt, származásukat igazolni nem tudta. Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú vámhatóság a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 67. §-ának b) és e) pontjai alapján 624 461 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán az alperes a 981/1995. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot.A felperes keresetében kérte az alperes határozatának megváltoztatásával a jövedéki bírság megfizetése alóli mentesítését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a jövedéki termékeket a felperes ügyvezetői helyezték el üzletük raktárhelyiségében, amellyel a forgalmazás megvalósult. Az ellenőrzés során előtalált szeszesitalok a Jtv. 67. §-ának a) pontja szerinti elvont jövedéki terméknek minősülnek, ezért a Jtv. 66. § (1) bekezdésének a) pontja alapján alkalmazandó 69. § szerint kivetett jövedéki bírság jogszerű volt.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A megyei bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogi következtetése nem mindenben helytálló, tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a felperes magatartása a kereskedelmi forgalmazást valósította meg, mivel erre peradatok nem voltak és az alperes a jövedéki bírságot arra tekintettel szabta ki a felperessel szemben, hogy a raktárában jövedéki engedély és zárjegy nélküli szeszesitalokat tárolt, melyek származását igazolni nem tudta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az egyébként más jövedéki tevékenység folytatására jogosult felperesi ügyvezetőknek tudniuk kellett arról, hogy birtokukban tartani, illetve a raktárukban tárolni csak olyan jövedéki terméket szabad, amelyet az ellenőrzés alól nem vontak el. A más jövedéki termék kereskedelmi forgalmazását végző felperesnek az eljárás folyamán nem sikerült kétséget kizáró módon bizonyítania, hogy a szeszesitalokat nem vásárolta, és hogy kellő körültekintetéssel járt volna el a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében, ezért a Jtv. 67. § b) pontjának második fordulata szerint vele szemben kiszabott jövedéki bírság nem jogszabálysértő.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint a bíróságok megsértették a Jtv. 67. át, erre tévesen hivatkoztak, hiszen forgalmazás nem történt és egyéb elkövetési magatartás sem valósult meg. A megállapított tényállás a Pp. 206. §-ába ütközően téves, nem felel meg a valóságnak, így a levont jogi következtetés is jogszabályellenes. Tévedtek a bíróságok, hogy nem tudta bizonyítani a lefoglalt áruk származását, a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabály a termék forgalmazását és tárolását rendelte büntetni.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Jtv. perbeli jövedéki törvénysértés elkövetése idején hatályban volt 67. §-ának b) és e) pontjai értelmében jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül: amelynek adózott voltát, származását forgalomba hozója nem tudja igazolni, illetve vásárlója bizonyíthatóan nem járt el kellő körültekintéssel a termék jogszerű forgalmazásának tisztázása érdekében; az a palackozott szesz és szeszes ital, kávé, illetve az a dohánygyártmány, amelyet zárjegy nélkül vagy hamis zárjegy alkalmazásával hoztak forgalomba.
A Legfelsőbb Bíróság az alperesi hatóságokkal egyezően a rendelkezésre álló periratok alapján megállapította, hogy a felperes az ellenőrzéskor talált zárjegy nélküli jövedéki termékek származását sem a közigazgatási eljárásban, sem a közigazgatási perben nem tudta megfelelő bizonylattal (számla, szállítólevél) igazolni, így a termékek a Jtv. fentebb idézett rendelkezései alapján jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősülnek, amelyek után a jövedéki bírság kivetése jogszerűen történt.
Tévesen értelmezte a felperes a Jtv.-nek az igény keletkezésekor - az ellenőrzés 1994. október 11-én történt - hatályban volt rendelkezéseit, illetve azt, hogy melyik az ügyben alkalmazandó jogszabály. A Jtv. szerint a jövedéki termék származását a forgalomba hozónak kell igazolnia; a Legfelsőbb Bíróság eddigi gyakorlatának megfelelően a tárolás a termék kereskedelmi forgalomba hozatalának egyik eleme, mozzanata - mint azt az elsőfokú bíróság is helyesen megállapította -, következésképpen a felperes cselekménye a Jtv. 67. § b) pontjának első fordulatában, illetőleg az el pontjában írt tényállást valósította meg.
Az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott a Jtv. 67. §-ának a) pontjára, mert az alperes nem a Jtv. e rendelkezésére alapította határozatát, azonban helytálló a forgalmazással kapcsolatos okfejtése. A másodfokú bíróság ugyancsak tévesen alkalmazta e rendelkezés b) pontjának második fordulatát - e részében helytálló is a felperes felülvizsgálati kérelme -, azonban ennek a jogerős érdemi döntés helyességére kihatása nem volt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - indokolásának az előbbiek szerinti módosításával - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 28.377/1998. sz.)