adozona.hu
AVI 2001.6.71
AVI 2001.6.71
Az ügyvédi munkadíj megállapításánál az adóhatóság előtti eljárásban végzett ügyvédi tevékenység nem vehető figyelembe (1990. évi XCI. tv. 98.§)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az első fokon eljárt adóhatóság a felperes terhére 4 707 000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg, amelyből 3 326 000 Ft minősült adóhiánynak. Kötelezte a felperest adóbírságnak és késedelmi pótléknak a megfizetésére is. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, és a végrehajtásának felfüggesztését kérte. Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében a felperest felhívta arra, hogy a végrehajtás felfüggesztés...
AVI 2001.6.71 Az ügyvédi munkadíj megállapításánál az adóhatóság előtti eljárásban végzett ügyvédi tevékenység nem vehető figyelembe (1990. évi XCI. tv. 98.§)
Az első fokon eljárt adóhatóság a felperes terhére 4 707 000 Ft általános forgalmi adókülönbözetet állapított meg, amelyből 3 326 000 Ft minősült adóhiánynak. Kötelezte a felperest adóbírságnak és késedelmi pótléknak a megfizetésére is. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését, és a végrehajtásának felfüggesztését kérte. Az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésében a felperest felhívta arra, hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmét indokoltan terjessze elő okiratok egyidejű csatolása mellett. 6. sorszám alatti végzésében pedig a felperes által 5. sorszám alatt benyújtott nyilatkozat kiegészítésére hívta fel a felperest.Az alperes 7. sorszám alatti nyilatkozatában bejelentette, hogy a perben felülvizsgálni kért határozatát - saját hatáskörben felülvizsgálva - módosította és az első fokú adóhatóság határozatát megsemmisítette, új eljárás lefolytatását rendelte el. A felperes erre figyelemmel kérte a per megszüntetését, perköltség iránti igényt terjesztett elő, ügyvédi munkadíjként a pertárgy értékének 5%-át kérte megállapítani.
Az elsőfokú bíróság 9. sorszám alatti végzésében a pert megszüntette. Úgy rendelkezett, hogy az illetéket az állam viseli, kötelezte egyben az alperest, hogy ügyvédi munkadíj címén 5000 Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek. Határozatának perköltségre vonatkozó rendelkezését a Pp. 78. § (2) bekezdésében és a 12/1991. (IX. 29.) IM rendelet (továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra alapította azzal, hogy az elvégzett munkával arányban állónak 5000 Ft munkadíjat látott indokoltnak. Utalt arra, hogy a jogi képviselő az ügyben 3 írásbeli beadványt szerkesztett, az ügyben a bíróság tárgyalást nem tartott, a jogi képviselő csupán a kereseti kérelemben hivatkozott olyan új tényre, ami alapján az alperes másodfokú módosító határozatának meghozatala indokolt volt.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes fellebbezett, kérte a perköltségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatását akként, hogy ügyvédi munkadíj címén őt a pertárgy értékének 5 §-a szerinti perköltség illeti meg. Azzal érvelt, hogy a közigazgatási eljárásban is jelentős ügyvédi munkadíj költsége keletkezett a felperesnek, keresetlevelet is nyújtott be, illetőleg a végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatosan is beadványokat készített a jogi képviselő. A keresetlevélben új tényre nem hivatkozott, az 5000Ft készkiadásait sem fedezi, és nem fogadja el az elsőfokú bíróságnak "ügyvédi munkára vonatkozó értékítéletét".
Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezési kérelem és ellenkérelem keretei között [Pp. 259. § 256/A. § (1) bekezdésének b) pontja, 253. § (3) bekezdése].
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, perköltségre vonatkozó rendelkezését akként változtatta meg, hogy a felperes javára ügyvédi munkadíj címén megállapított perköltséget 20 000 forintra felemelte.
A Pp. 75. § (1) bekezdése értelmében perköltség mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. A (2) bekezdés kimondja, hogy a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd készkiadásait és munkadíját is. A perköltség összegének megállapítására a Pp. 79. § (1) és (2) bekezdése rögzít szabályokat. Kimondja, hogy a perköltség összegét a bíróság a fél által előadott és igazolt adatok figyelembevételével állapítja meg. A fél javára, az általa felszámítottnál több perköltséget megállapítani nem lehet, költségek utólagos felszámításának helye nincs.
A felperes perköltsége kapcsán készkiadásainak megtérítésére nem tartott igényt, az előzőekben rögzített szabályozásból következően az utólag sem számítható fel, és az ügyvédi munkadíj megállapításánál nem releváns adat. Az 1990. évi XCI. törvény 98. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy az adóhatóság előtti eljárásban költségeit az adózó viseli, ebből, valamint a perköltségre vonatkozó Pp.</a> szabályokból következően az ügyvédi munkadíj megállapításánál az adóhatóság előtti eljárásban végzett ügyvédi tevékenység nem vehető figyelembe.
Az R. 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szabályozásból következően a bíróság mérlegelési jogkörében eljárva állapítja meg az ügyvédi munkadíjat, amely legalább 1000 Ft, legfeljebb pedig a perérték 5%-át kitevő összegű lehet. Jelen ügyben az ügyvédi munkadíj megállapításánál a pertárgy értéke nem kaphat kiemelkedő jelentőséget, tekintettel arra, hogy a per megszüntetésére még a per érdemi tárgyalása előtt sor került. Ennél fogva a felperes csupán a perindítás kapcsán felmerült ügyvédi munkadíjra tarthat igényt. E körben pedig nyilvánvalóan értékelni kell azt, hogy az alperes a felperes által benyújtott keresetlevelében foglaltakra figyelemmel vonta vissza a keresetlevélben felülvizsgálni kért határozatát. Megjegyzi egyben a Legfelsőbb Bíróság, hogy az elsőfokú bíróság végzése nem tartalmaz ügyvédi munkára vonatkozó értékítéletet, csupán a döntés indokaként számba vett tényeket rögzíti. A végrehajtás felfüggesztésével kapcsolatos beadványok pedig az ügyvédi munkadíj összegének megállapításánál azért nem bírnak összegszerűségre is kiható jelentőséggel, mivel jogszerűen előírt hiánypótlási kötelezettség tárgyában keletkeztek. Helytállóan hivatkozott azonban a felperes fellebbezésében arra, hogy a perindítással felmerült ügyvédi tevékenységnek, jogi munkának a színvonalát és szakszerűségét jelzi az is, hogy az alperes a felülvizsgálni kért határozatát visszavonta. Ez a tény pedig azt indokolja, hogy ne az R. 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alsó értékhez közelítő, hanem ezt meghaladó összegű ügyvédi munkadíjat állapítson meg részére a bíróság.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezéssel érintett rendelkezését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó 253. § (2) bekezdése alapján végzésének rendelkező részében foglaltak szerint megváltoztatta.
(Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 35.906/2000. sz.)