adozona.hu
AVI 2001.5.62
AVI 2001.5.62
Az adásvételi szerződés határidőben történő benyújtásának kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a bejelentésre benyújtott okirat bejegyzésre alkalmas-e, illetőleg fennáll-e a kérelemnek valamely hiányossága (1990. évi XCIII. tv. 3. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. A felperesi kft. által kötött adásvételi szerződés érvényességéhez sem hatóság, sem harmadik személytől eredő jóváhagyásra nem volt szükség. Erre figyelemmel a felperes elmulasztotta a...
AVI 2001.5.62 Az adásvételi szerződés határidőben történő benyújtásának kötelezettségét nem érinti az a körülmény, hogy a bejelentésre benyújtott okirat bejegyzésre alkalmas-e, illetőleg fennáll-e a kérelemnek valamely hiányossága (1990. évi XCIII. tv. 3. §)
A jogerős ítélet az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. A felperesi kft. által kötött adásvételi szerződés érvényességéhez sem hatóság, sem harmadik személytől eredő jóváhagyásra nem volt szükség. Erre figyelemmel a felperes elmulasztotta az adásvételi szerződés benyújtására nyitva álló 30 napos határidőt, így a mulasztási bírság jogalapja fennállott.A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a mulasztási bírság alóli mentesítését. Továbbra is arra hivatkozott, hogy az Itv. 3. § (5) bekezdése alapján a benyújtási határidő nem a szerződés megkötésének napjával, hanem az 1996. október 25-i taggyűlési határozat - mellyel a kft. jóváhagyta az adásvételi szerződést - napjával kezdődött, ezért késedelembe nem esett.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Itv. 3. § (3) bekezdés a) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Az (5) bekezdés szerint a hatósági jóváhagyástól függő vagyonszerzési jogügylettel kapcsolatban az illetékkötelezettség a jóváhagyás - több hatósági jóváhagyás esetén az utolsó jóváhagyás - napján keletkezik. Ez irányadó akkor, ha a szerződés érvényességéhez harmadik beleegyezése szükséges.
E jogszabályhely alkalmazhatósága szempontjából a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a felperes esetében az adásvételi szerződés határidőben történő benyújtásának kötelezettségét nem érintette az a körülmény, hogy a bejelentésre benyújtott okirat bejegyzésre alkalmas-e, illetőleg fennáll-e a kérelemnek valamely hiányossága. A perbeli esetben sem hatósági jóváhagyásra, sem harmadik beleegyezésére nem volt szükség az adásvételi szerződés érvényességéhez. A kft. vezetője szempontjából maga a kft. harmadik személynek nem tekinthető. A szerződés alanya egyébként sem a kft. vezetője, hanem maga a felperesi kft. volt. Ezért függetlenül attól, hogy a gazdasági társaságról szóló 1988. évi VI. törvény 183. § (2) bekezdés g) pontja alapján az adásvételi szerződés a taggyűlés határozatával vált érvényessé, az adásvételi szerződést a megkötés napjától számított 30 napon belül a felperesnek be kellett volna nyújtania.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 28.278/1999. sz.)