adozona.hu
AVI 2001.5.59
AVI 2001.5.59
Csak nyilvánvaló tévedésnek minősülő hibás adat bejegyzése esetén van mód az árunyilatkozat módosítására (1995. évi C. tv. 55. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a felperes 1997-ben több alkalommal palackozott bor kiviteli ellenőrzésére tett indítványt a Vámhivatalnál. A felperes az egységes vámáru nyilatkozat 33. rovatának 5. mezőjét - melyben az exporttámogatott termék kódszámát kell feltüntetni - elmulasztotta kitölteni. A vámhivatal a vámkezelést a kérelemmel egyezően elvégezte, a kivitel megtörtént. A felperes 1998. júniusában igazolási kérelmet nyújtott be a Vámhivatalhoz, melybe...
A Vámhivatal határozatával a kérelmet elutasította kifejtve, hogy a határozatok módosítását nem indokolja a sorszámok feltüntetésének hiánya. Az alperes a határozatot érdemben helybenhagyta, az indokolási részt megváltoztatta. Megállapította, mivel a rovat kitöltése nem kötelező, nincs ok a módosítás elvégzésére. A vámhivatal felperes kérelmével egyezően végezte el a vámkezelést.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolásában kifejtette, hogy a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (továbbiakban: Vtv.) 55. § (3) bekezdése szerint az írásbeli árunyilatkozat módosítását a elfogadás után is lehetővé tenni, ha valamelyik adat hibás bejegyzése nyilvánvalóan tévesnek minősül. A Vtv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 82. § (2) bekezdése alapján a Vtv. 55. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából nyilvánvaló tévedésnek minősül minden olyan helytelen adat bejegyzése, amely szám elírásából, számszaki hibából adódik. Felsorolja azt is, hogy mi nem tekinthető tévedésnek.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Vtv. az árunyilatkozat módosítására időbeni határt nem szab, a módosítás feltételeit az árunyilatkozat elfogadásától függően szabályozza. Kétségtelen, hogy az árunyilatkozat módosítása kihatással lehet az elfogadott árunyilatkozat alapján végzett vámkezelésre, szükséggé teheti az e tárgyban hozott döntés módosítását, és esetlegesen indokolttá válik a módosítás tárgyában való határozathozatal előtti ismételt vámvizsgálat. Ezért megalapozatlan az az alperesi álláspont, mely szerint a vámkezelési eljárás befejezésével, az áru kiléptetése után, ismételt vámvizsgálat nélkül nincs helye módosításnak. Ezért a keresettel támadott közigazgatási határozatok sértik a Vtv. 55. § (3) bekezdésében és az R. 82. § (2) bekezdésében foglalt jogszabályi rendelkezéseket.
Az alperes fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét érdemben helyesnek és megalapozottnak találta, ezért indokai alapján a Pp. 254.§ (3) bekezdése szerint helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Hivatkozott arra, hogy a vámkezelés elvégzésének nem volt akadálya az árunyilatkozat 33/5. rovatának üresen hagyása, mert ezt a rovatot a Vtv. végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/1995. (III. 25.) PM rendelet (továbbiakban: PM r.) előírása értelmében nem kötelező kitölteni. Az R. 82. § (2) bekezdése nem alkalmazható, mert nem történt helytelen adat bejegyzése, mivel a rovat ki sem lett töltve. A kiviteli ellenőrzés megtörténtével az alapeljárás befejeződött, ezt követően bármilyen kérelem vagy hivatalból történő eljárás csak a határozatra és nem pedig az árunyilatkozatra irányulhat. A felperes módosítása kérelme csak a határozatok módosítására irányulhatott volna, az egységes árunyilatkozat módosítására nem.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság 7. számú ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A PM r. 3. számú melléklete tartalmazza az egységes vámáru-nyilatkozat (EV) alkalmazásának és kitöltésének szabályait. Ennek II. része tartalmazza az EV kitöltésére, kezelésére vonatkozó előírásokat, 4. pontja a kiviteli irányú vámkezelésről szól, a 4.5. pontjának 33. rovata szerint ebben a rovatban az áru, vámáru vámtarifa számát kell feltüntetni. Az első almezőbe a vámtarifaszám első 6 számjegyét (HS-számot) a második almezőbe a következő 2 számjegyet (KN-alszámot), a harmadik almezőbe az utolsó 2 számjegyet (magyar alszámot) kell beírni. A negyedik almező üresen marad. Az ötödik almezőbe az agrártámogatás kódját kell feltüntetni a külön jogszabályban meghatározottak szerint. A Kereskedelmi Vámtarifa 01-24 árucsoportja alá tartozó, agrártámogatásban nem részesülő termékek kiszállítása esetén az ötödik almezőbe 999 kódot kell feltüntetni.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatásról a 38/1996. (XII. 29.) FM-PM-IKIM együttes rendelet (továbbiakban: FM r.) ad részletes szabályozást. Ennek 8. § (6) bekezdése alapján az e rendelet mellékleteiben szereplő termékek exportjánál az EV 33. rovat legutolsó (ötödik) mezőjében (KTJ-szám helyett) kötelezően fel kell tüntetni a mellékletben az adott termék vámtarifaszáma előtt szereplő sorszámot. A sorszám feltüntetésének elmulasztása esetén az exporttámogatás abban az esetben sem igényelhető, ha az igénybevétel egyéb feltételei egyébként teljesültek.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az EV 33. rovatának ötödik mezőjének kitöltése vagy kitöltetlensége vámkezelésnél, a kiviteli ellenőrzés esetén semmilyen jelentőséggel nem bír. Ez a rovat a vámmegállapítás szempontjából irreleváns, a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás szempontjából van jelentősége, amelynek elbírálása nem tartozik az alperes feladat- és hatáskörébe.
Ennek alapján a 33. rovat ötödik almezőjének esetleges utólagos kitöltése sem eredményezné az alap vámhatározat módosítását.
A fentieken túlmenően a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy a Vtv. 55. § (3) bekezdése és az R. 82. § (2) bekezdése alapján csak nyilvánvaló tévedésnek minősülő hibás adat bejegyzése esetén van mód az árunyilatkozat módosítására. A hibás bejegyzés kifejezés pedig mind nyelvtanilag, mind az EV szempontjából logikailag is feltételezi az adott rovat kitöltését, egyébként nem lehetne benne az R. 82. § (2) bekezdésében jelzett számelírás vagy számszaki hiba. A perbeli esetben azonban a kérdéses rovat üresen maradt, ezért nem történt téves adat bejegyzése sem, ezért nem lehet a hibás bejegyzés módosítását sem kérni. Egyebekben a hiányzó adatot nem lehet kijavítani, legfeljebb az adatokat ki lehet egészíteni.
A fentiekre figyelemmel a keresettel támadott alperesi határozat jogszerűtlenségét megállapítani nem lehet, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatvaa felperes keresetét elutasította.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 29.278/1999. sz.)