adozona.hu
AVI 2001.5.55
AVI 2001.5.55
A fellebbezési eljárásban a felettes adóhatóság felülvizsgálata teljes körű. A közigazgatási eljárásban részjogerő nincs [1957. évi IV. tv. 66. §(2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes alkalmazottja 1996. szeptember 5-én a kórházban levő fagylaltoskocsiból történő árusításkor a vásárlásról nem adott nyugtát. Az APEH Megyei Igazgatósága az 1996. október 4-én kelt határozatával a felperes terhére a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 74. § (12) bekezdése és (16) bekezdése alapján 450 000 forint mulasztási bírságot szabott ki a mulasztás ismétlődésére is figyelemmel.
A határozat ellen ...
AVI 2001.5.55 A fellebbezési eljárásban a felettes adóhatóság felülvizsgálata teljes körű. A közigazgatási eljárásban részjogerő nincs [1957. évi IV. tv. 66. §(2) bek.]
A felperes alkalmazottja 1996. szeptember 5-én a kórházban levő fagylaltoskocsiból történő árusításkor a vásárlásról nem adott nyugtát. Az APEH Megyei Igazgatósága az 1996. október 4-én kelt határozatával a felperes terhére a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 74. § (12) bekezdése és (16) bekezdése alapján 450 000 forint mulasztási bírságot szabott ki a mulasztás ismétlődésére is figyelemmel.A határozat ellen a felperes fellebbezési határidőben méltányosság iránti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a mulasztási bírság elengedését vagy mérséklését, késedelmi kamatfizetés alóli mentesítését. Az alperes a felperes beadványát fellebbezésnek tekintette és azt az 1998. szeptember 10-én kelt határozatával elbírálta, az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozat ellen a felperes elsősorban méltányossági kérelmet terjesztett elő, melyben kérte méltányosság gyakorlásának hiányában a beadványát keresetlevélnek tekinteni. Keresetében kifejtett álláspontja szerint az alperes nem az Art. 56. § (4) bekezdése szerint járt el. Az alperes érdemi nyilatkozatában a kereset elutasítását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy a nyugtaadás ellenőrzésére az eljárás jogszerűen folyt le.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes alkalmazottja a nyugtaadást elmulasztotta. A felperes fellebbezési határidőben méltányossági kérelmet terjesztett elő, melyben nem vitatta a mulasztási bírság jogalapját, összegszerűségét, csak méltányossági körülményekre alapítottan kérte a bírság elengedését, mérséklését. Az Art. 86. § (1) bekezdése szerint a törvényességi felülvizsgálat esetén nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a felperes fellebbezésében milyen indokok alapján kérte a határozat megváltoztatását. A felperes az elsőfokú határozat megállapításait érdemben nem vitatta, ezért a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértések vizsgálatába a bíróság nem bocsátkozhat. A méltányossági kérelemre az Art. 82. §-a szerinti külön eljárásnak van helye.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatásával a mulasztási bírság törlése iránt. Álláspontja szerint iratellenes az a megállapítás, hogy az elsőfokú határozat ellen nem fellebbezett. A méltányossági kérelemnek nevezett beadványa a határozatot teljes terjedelmében támadta és jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy nyugtát az ellenőrök eltávozása miatt nem állt módjában az alkalmazottnak kiadni, az ellenőrzést csak egy személy végezte, a pénztárgépben rögzített volt a vásárlás. A jegyzőkönyv rögzítette az Art. 56. § (4) bekezdése megsértését kifogásoló hivatkozást is. A jegyzőkönyvi nyilatkozat fellebbezés kiegészítésnek tekinthető, a jogsértésre való hivatkozást a másodfokú hatóság nem bírálta el, a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte. Az alperes az eljárása során megsértette az Art. 4. § (1) bekezdését, 1. § (6) bekezdését, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) 48. § (2) bekezdését, 43. § (1) bekezdését és 26. §-át. A jogerős ítélet is megalapozatlan, mert a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseket a bíróság nem vizsgálta felül. Ezáltal jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §-át is.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes méltányossági kérelemnek nevezett beadványát, amelyet a fellebbezésre nyitva álló határidőben nyújtott be egyrészt fellebbezésként, másrészt méltányossági kérelemként is elbírálták, külön méltányossági eljárás indult. A jogerős ítélet a felperesi fellebbezés benyújtása kapcsán állapította meg, hogy abban a felperes érdemben nem vitatta az elsőfokú határozatot, ezért nem vizsgálható felül a felperes keresete. A felperes a fellebbezésében nem, csak a jegyzőkönyvre tett észrevételében tett az ellenőrzés jogszerűségére kifogásokat. A fellebbezésként elbírált beadványban foglaltakra az Áe. 66. § (2) bekezdése alapján a tényállást pontosították és megállapították, hogy a vásárolt tétel beütése a pénztárgépbe nem történt meg. A felperes az eljárás szabálytalanságára vonatkozóan bizonyítékot nem terjesztett elő. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a keresetében meg nem jelölt jogszabálysértésekre is hivatkozik.
A felperes a felülvizsgálati kérelmét kiegészítette azzal, hogy a jogsértés elkövetését is vitatja, alkalmazottja részéről mulasztás nem állapítható meg, mert a revizorok nem várták be a nyugta kiadását. Az alperes megsértette az Áe. 66. § (2) bekezdését és (3) bekezdését, mert a fellebbezés kiegészítését nem vizsgálták.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta azzal, hogy mellőzi a jogerős ítélet indokolásából a fellebbezés tartalmára vonatkozó megállapításokat.
A felülvizsgálati kérelem a fellebbezés tartalmának megítélése tekintetében hivatkozott jogszabálysértés tekintetében alapos, egyebekben alaptalan.
A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan a felperes a próbavásárlásról készült jegyzőkönyvre észrevételt tett, ebben az ellenőrzés során elkövetett törvénysértésekre hivatkozott. A felperes az elsőfokú határozat kézhezvételét követően fellebbezési határidőben méltányossági kérelmet terjesztett elő, melyben egyrészt hivatkozott arra, hogy mint munkáltató a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása érdekében mindent megtett, ez a munkáltatói törekvése méltányosabb elbírálást igényel, a károkozótól való bírság beszedése teljesítési képesség hiányában reménytelen és méltánytalan, hogy csak a munkáltató álljon helyt az elkövetett mulasztásért. Hivatkozott arra, hogy a kiszabott bírság, mivel alacsony nyereségtartalmú termékeket forgalmaz gazdaságilag ellehetetleníti. Álláspontja szerint kis értékű áru számlázása miatt méltánytalanul magas bírságot szabtak ki. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felperes méltányossági kérelemnek nevezett beadványa nem csak méltányossági kérelmet, hanem a méltánytalanul magas bírság kiszabását sérelmező részében fellebbezési kérelmet is tartalmazott, ezért az alperes helyesen járt el, mikor a felperes beadványát egyrészt fellebbezésként is elbírálta, másrészt a méltányossági eljárás megindítása iránt is intézkedett. A felperes keresetében elsősorban továbbra is méltányosság gyakorlását kérte, azonban abban már érdemben vitatta a mulasztás jogalapját, az ellenőrzés jogszerűségét, ennek kapcsán az Art. 56. § (4) bekezdésének megsértését jelölte meg.
Mindezek alapján az alperes mulasztás jogkövetkezményét megállapító érdemi másodfokú határozata ellen a felperes a határozat érdemét támadó keresetet nyújtott be, és az ellenőrzés szabályainak megszegésére hivatkozott. Tévedett tehát, az elsőfokú bíróság, amikor a fellebbezés tartalmát úgy ítélte meg, hogy az a mulasztási bírság jogalapját, összegszerűségét nem támadta. Téves továbbá az elsőfokú bíróságnak azon megállapítása, hogy a bírósági felülvizsgálat azért nem kérhető, mert a felperes a fellebbezésében az elsőfokú határozatot érdemben nem vitatta. A bírósági felülvizsgálat nem függ össze a közigazgatási fellebbezés tartalmával, a közigazgatási fellebbezésben hivatkozott jogszabálysértéseken túlmenően a felperes a keresetlevelében újabb jogszabálysértéseket is megjelölhet, s ugyanígy keresetét a fellebbezéshez képest kevesebb jogszabálysértésekre való hivatkozással is előterjesztheti. Az Áe. 66. § (2) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban a felettes szerv felülvizsgálata teljes körű, a felettes szerv a fellebbezésben foglaltakhoz nincs kötve a tekintetben, hogy a fellebbezéssel támadott határozatot és az azt megelőző eljárást is megvizsgálja tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Mindezek alapján az Áe. 66. § (2) bekezdése szerint közigazgatási eljárásban részjogerő nincs. A felperes a keresetében a felülvizsgálni kért érdemi határozatot akár teljes körűen, anyagi és/vagy eljárási szabálysértésre hivatkozva, vagy csak a határozat indokolását támadva a határozat felülvizsgálatát kérheti.
A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy a felperes alkalmazottja a nyugtaadási kötelezettség teljesítését elmulasztotta, ezt az alkalmazott a vizsgálati jegyzőkönyvben elismerte. A vizsgálati jegyzőkönyv adatai és a revizori feljegyzés alapján a próbavásárlás jogszerűen folyt le, eljárási szabálysértés nem történt. A revizorok kérésére került 45. sorszámmal egy forint tételről pénztárblokk kiállításra, az ezt megelőzően 13:14-kor rögzített 46 forintos tétel nem a próbavásárlás pénztárblokkja volt, mert a vizsgálati jegyzőkönyv adatai szerint a próbavásárlásra 13:10-kor került sor. A két időpont közti eltérés azt is igazolja, hogy a revizorok a pulttól eltávoztak, majd miután oda visszatértek felfedték magukat. Így a 13:10-es és 13:14 közötti időpontban az alkalmazott más vásárlót is kiszolgált. A próbavásárlás speciális ellenőrzési forma és az Árt. 56. § (4) bekezdése alapján az ellenőrzési jogosultság igazolására a próbavásárlás befejezését követően kerül sor. Az ellenőrzés befejezésének időpontja viszont nem a felperes által hivatkozott pénztárblokki kiadásának feltételezett időpontja, hanem a próbavásárlásnál az ellenőrzést végző revizoroknak a helyszínt el kell hagyniuk és csak oda visszatérve fedhetik fel magukat és mutathatják fel a megbízólevelüket.
A Pp. 215. § (1) bekezdése alapján a bíróság a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértésekhez kötve van. A jogszabályi rendelkezés szerint a felperes a felülvizsgálati kérelmében sem jelölhet meg olyan további jogszabálysértést, melyre korábban a keresetlevelében nem hivatkozott, ezek a jogszabálysértések a felülvizsgálati eljárásban érdemben nem vizsgálhatók. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felperes által hivatkozott jogszabálysértések tekintetében vizsgálja felül. A bíróság nem az Áe.</a> és az Art. szabályai szerint jár el, hanem a rá irányadó eljárási szabályt, a Pp.</a> rendelkezéseit alkalmazza. Mindezek alapján a jogerős ítélet nem sérthette meg a felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Áe.</a> és Art. rendelkezéseit. A felperes a jogerős ítélet kapcsán csak a Pp. 206. §-ának megsértését és ezen keresztül az Art. 56. § (4) bekezdésének megsértését jelölte meg jogszabálysértésként. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete nem sértette meg a bizonyítékok értékelésének szabályát.
Azokat logikai okszerűségük és valós tartalmuk alapján értékelte és a tényállást - a felperesi fellebbezés tartalmára vonatkozó megállapításai kivételével - helyesen állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta azzal, hogy a közigazgatási eljárás során a felperes részéről benyújtott fellebbezés tartalmára vonatkozó ítéleti megállapításokat az indokolásból mellőzte.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27.969/1999. sz.)