adozona.hu
AVI 2001.5.54
AVI 2001.5.54
Az adóhatóság érdemi határozattal dönt az adó-visszatérítésről és a késedelmi kamatról (1990. évi XCI. tv. 75. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az adóhatósághoz benyújtott kérelmében az adóhatóság által elkésetten kiutalt általános forgalmi adó összege után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat megállapítását és a számlájára való átutalását kérte.
Az alperes az adóhatóság elsőfokú határozatát megváltoztatva a felperes javára 1 063 000 Ft késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot állapított meg, amelynek előírását a felperes adófolyószámláján elrendelte. Megállapította, hogy a felperesnek 227 000 Ft adóhátraléka van,...
AVI 2001.5.54 Az adóhatóság érdemi határozattal dönt az adó-visszatérítésről és a késedelmi kamatról (1990. évi XCI. tv. 75. §)
A felperes az adóhatósághoz benyújtott kérelmében az adóhatóság által elkésetten kiutalt általános forgalmi adó összege után a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamat megállapítását és a számlájára való átutalását kérte.Az alperes az adóhatóság elsőfokú határozatát megváltoztatva a felperes javára 1 063 000 Ft késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot állapított meg, amelynek előírását a felperes adófolyószámláján elrendelte. Megállapította, hogy a felperesnek 227 000 Ft adóhátraléka van, ezért a kamat terhére ennek az adóhátraléknak az átvezetéséről rendelkezett.
A felperes időközben az alperessel szemben közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt is pert indított a jelen ügyben is vitatott sérelme miatt, mely per tárgyalását a közigazgatási eljárás befejezéséig a megyei bíróság felfüggesztette.
A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az általa előterjesztett kamatigény polgári jogi kártérítési igény, így az adóhatóság erről határozattal nem dönthetett volna.
Másodsorban sérelmezte, hogy az adóhatóság a kamatösszeget helytelen alapösszeg figyelembevételével számította ki.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a késedelmi pótlék jellegét tekintve kárátalány, amely az adózót az adóhatóság mulasztása esetén megilleti. A kártérítési igény polgári jogi igény, ezért az adóhatóság akkor járt volna el helyesen, ha nem hoz határozatot a felperes kérelméről, csupán tájékoztatja, hogy a kamatigényét mennyiben ismeri el. Az adózó az adóhatóság által el nem ismert igényét polgári jogviszony keretében, kártérítési perben érvényesítheti.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Rámutatott arra, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) alapján az adóhatóság adóigazgatási eljárásban hozza meg a határozatát, amely eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Az Art. 75. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság az adóigazgatási eljárásban az adózó jogairól és kötelezettségeiről dönt. Az Art. 27. § (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat az adóhatóság mulasztásának a következménye, amely az adóigazgatási eljárásba nem illeszthető, mert nem az adózó jogaira és kötelezettségeire vonatkozik.
A másodfokú bíróság ítélete ellen annak hatályon kívül helyezése iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok ítéletei törvénysértőek, mert közigazgatási jogkörben okozott kártérítési felelősségét állapították meg, holott ezzel szemben a felperes igénye adójogviszonyból ered és adóalanyt megillető igény.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét és egyben a városi bíróság 5. számú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felek között a felperes késedelmi kamatigénye vonatkozásában közigazgatási (adójogi) jogviszony jött-e létre és annak alapján az alperes köteles volt-e határozatot hozni.
Az Art. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget (9. §) érintő, az adózó, az adót megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat.
Az Art. 3. § (1) bekezdésének a) pontja, a 3. § (3) bekezdésének b) pontja és a 9. § (3) bekezdése alapján a törvény hatálya az adóval és költségvetési támogatással kapcsolatos befizetésekre és ezzel kapcsolatos eljárásokra, az adó visszaigénylésére és adó visszatérítésére terjed ki, amelyre a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ezen a rendelkezések alapján az adózónak az adóhatóságtól az adó-visszatérítést igényelnie kell.
Az Art. 6. § (1) bekezdésének a) pontja és (2) bekezdése szerint az adóhatóság az adót, a költségvetési támogatást - ha törvény előírja - megállapítja, nyilvántartja, az adót beszedi, végrehajtja, a költségvetési támogatást kiutalja a reá vonatkozó hatásköri és illetékességi szabályok alapján.
Az Art. 27. § (4) bekezdése alapján az adózót megillető költségvetési támogatás kiutalásának esedékességéről e törvény melléklete, vagy törvény rendelkezik. Eltérő rendelkezés hiányában a költségvetési támogatást az igény (bevallás) benyújtásának napjától számított 30 napon belül kell kiutalni. A kiutalás napjának az számít, amikor az adóhatóság bankszámláját az azt vezető pénzintézet megterhelte. Az (5) bekezdés szerint ha az adóhatóság a (4) bekezdés szerinti kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 50%-át meghaladóan jogosulatlan.
Mindebből következik, hogy az adóhatóság az adójogi jogviszonyban hozott érdemi határozatában dönt az adó-visszatérítésről és a késedelmi kamatról. Az adóhatóságnak ez az eljárása az Art. 75. § (1) bekezdése alapján indul meg és a 75. § (2) bekezdésének b) pontja alapján előterjesztett igény tekintetében az adóhatóság a (3) bekezdésben foglaltak szerint határozatot köteles hozni.
A kifejtettek szerint tehát az adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint helyesen járt el, amikor a felperes kamatigényéről határozattal rendelkezett. Az adó késedelmes kiutalásából keletkező kamatigény adójogi jogviszonyból eredő, azzal szorosan összefüggő követelés, nem pedig kötelmi jogi, kártérítési jellegű követelés.
Miután a felperes keresetében nem csak az alperes határozatának jogalapját, hanem a részére megállapított késedelmi pótlék összegét is vitatta és az eljárt bíróságok eltérő jogi álláspontjuknál fogva erről nem rendelkeztek, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a másodfokú és egyben az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a Pp. XX. fejezetének szabályait alkalmazva kell az alperes határozatát felülvizsgálni és állást foglalni abban, hogy az alperes a felperes javára járó késedelmi kamat összegét helytállóan állapította-e meg vagy sem. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (3) bekezdése alapján a felperes és az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségét megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.116/1998. sz.)