adozona.hu
AVI 2001.3.42
AVI 2001.3.42
A behozatali előjegyzés több mozzanatból álló vámeljárás, amely az előjegyzett vámáru elszámolásával fejeződik be [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. r. 47. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995. augusztus 7-én vámkezelés iránti kérelmet nyújtott be egy Jeep Grand Cherokee Limited V8. típusú személygépkocsi behozatali előjegyzésben történő vámkezelésére. A vámhivatal a gépjárművet 3 155 500 forint vámérték mellett 1996. július 4-ei visszaviteli határidő mellett behozatali előjegyzésben vámkezelte. Megállapította 1 356 865 forint összegben a vám, 2000 forintban a vámkezelési díj, 220 885 forintban a vámpótlék, 631 100 forintban a fogyasztási adó, 3000 forintban a körny...
AVI 2001.3.42 A behozatali előjegyzés több mozzanatból álló vámeljárás, amely az előjegyzett vámáru elszámolásával fejeződik be [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet 47. §]
A felperes 1995. augusztus 7-én vámkezelés iránti kérelmet nyújtott be egy Jeep Grand Cherokee Limited V8. típusú személygépkocsi behozatali előjegyzésben történő vámkezelésére. A vámhivatal a gépjárművet 3 155 500 forint vámérték mellett 1996. július 4-ei visszaviteli határidő mellett behozatali előjegyzésben vámkezelte. Megállapította 1 356 865 forint összegben a vám, 2000 forintban a vámkezelési díj, 220 885 forintban a vámpótlék, 631 100 forintban a fogyasztási adó, 3000 forintban a környezetvédelmi termékdíj, 1 342 338 forintban az általános forgalmi adó összegét.A visszaviteli határidő eredménytelen eltelte után megismételt eljárásban a 7. számú Vámhivatal az 1996. július 12-én kelt határozatával a felperest összesen 3 556 188 forint köztartozás megfizetésére kötelezte. A köztartozások megfizetése tekintetében fizetési egyetemlegességet állapított meg a kézfizető kezességet vállaló P. S. Kft-re. A határozat indokolása szerint a vámhivatal a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 73. § (4) bekezdése, 125. § (2) bekezdés c) pontja, 128. § (1) és (3) bekezdése, 131. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján szabta ki a közterheket.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 1996. augusztus 15-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozat felülvizsgálata iránt a felperes keresetet nyújtott be, melyet az elsőfokú bíróság ítéletével elutasított. Az ítélet indokolása szerint a Vtv. 73. § (4) bekezdése és 125. § (2) bekezdés c) pontja alapján az elszámolási kötelezettség elmulasztása miatt a közterhek kiszabására jogszerűen került sor. Az elszámolás alól a felperest a gépkocsi ellopása sem mentesítette, mert a Vtv. 125. § (2) bekezdés e) pontja alapján a lopás nem minősül elháríthatatlan külső oknak. Az elszámolási kötelezettség elmulasztása miatt szükséges vámintézkedésre a Vtv. 290. § (1) bekezdése alapján az időközben hatályba lépett Vtv. rendelkezéseit kellett alkalmazni.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést és a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a vámhatósági intézkedésre nem a Vtv. rendelkezéseit, hanem a korábban hatályban volt a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) rendelkezéseit kellett alkalmazni. A R. 47. § (1) és (2) bekezdése szerint a behozatali előjegyzésben történő vámkezelés több fázisú, a vámkezelés a gépjármű bemutatásával illetve az elszámolással fejeződik be. Mivel az elszámolást a felperes elmulasztotta, ezért került sor a R. 54. § (3) bekezdése alapján a vámhatóság intézkedésére. Mivel a behozatali előjegyzésben történő vámkezelés egyben halasztott vámfizetési kötelezettséget is jelent, ezért a vámkezelés megindulásakor hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni az elszámolási kötelezettség elmulasztásakor tett intézkedésnél. A korábban hatályban volt rendelkezések nem tették lehetővé annak vizsgálatát, hogy az elszámolásra kötelezett mely okból nem tett eleget a kötelezettségének. A gépkocsi ellopása a vámfizetésre kötelezett személyében sem eredményez változást. A téves jogszabály alkalmazása, - az eredmény azonosságára tekintettel - mint eljárási szabálysértés azonban nem volt kihatással az érdemi döntésre, ezért az alperes határozata nem volt jogszabálysértő.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak megváltoztatásával a kiszabott közterhek alóli mentesítése iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az eljárási szabálysértést megállapította, de törvénysértően ennek jogkövetkezményét nem vonta le, az érdemi döntésre a jogszabálysértés kihatással volt.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint mind a korábban hatályban volt R. 53. § (1) bekezdése, mind a Vtv. 73. § (3) bekezdése azonos szabályozást tartalmaz, az elszámolási kötelezettség elmulasztásának oka az eljárás során nem vizsgálható, és a gépkocsi ellopása nem mentesít a mulasztás jogkövetkezménye alól. Az érdemi döntésre a téves jogszabályi hivatkozás nem hatott ki.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a behozatali előjegyzés a R. 47. § (2) bekezdése alapján több mozzanatból álló vámeljárás, mely utolsó mozzanatként az előjegyzett vámáru elszámolásával fejeződik be. A behozatali előjegyzés mint vámkezelés során a vámfizetési kötelezettség is megállapításra kerül, ez viszont a R. 91. § (1) bekezdése szerint rögzíti az alkalmazandó jogszabályt. A vámhatóság az elszámolási kötelezettség elmulasztása esetén a már megállapított vámfizetési kötelezettség beszedése iránt intézkedik a R. 54. § (3) bekezdése alapján. Mindezek alapján tehát a vámhatóság intézkedésére az 1996. július 4-ét, mint visszaviteli határidőt követően tett intézkedése során nem a Vtv. rendelkezéseit kellett alkalmazni, hanem a R. rendelkezéseit. Mindezek alapján az alperes határozata jogszabálysértő volt, nem a jogvita elbírálására irányadó jogszabályt alkalmazta, még ha az azonos rendelkezéseket is tartalmazott a korábban hatályban volt és a perben alkalmazandó jogszabállyal.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a téves jogszabályi hivatkozást tartalmazó alperesi határozat abban az esetben sem tekinthető jogszerűnek, ha a különböző jogszabályi rendelkezések azonos szabályozása folytán az alperes érdemi döntése az adott jogviszonyra vonatkozó jogszabály rendelkezésének megfelelő. Az ilyen jogszabálysértés azt eredményezi, hogy az alperes határozata nem felel meg a perben alkalmazandó jogszabályi rendelkezéseknek a más jogszabályra történő hivatkozás folytán, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a Pp. 275/B. § folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elrendelt új eljárás során az alperesnek a jogviszony elbírálására irányadó R. rendelkezései alapján kell a megállapított közterhek beszedése iránt intézkednie.
A Legfelsőbb Bíróság az alperest kötelezte a felperes felmerült első- és másodfokú, valamint a felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján arra figyelemmel, hogy az alperes az eljárása során a R. rendelkezéseinek alkalmazhatóságát kizártnak ítélte, ezért a határozata módosítása iránt sem járt el, valamint arra figyelemmel is, hogy a felperes a R. alkalmazásának jogszabályi indokát téves jogszabályi hivatkozásban, a R. 53. § (5) bekezdésében jelölte meg, ezáltal a felperes nem a kereset megalapozottsága miatt lett a felülvizsgálati eljárásban pernyertes.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27.152/1999.)
Lábjegyzet
Az ebben a határozatban foglaltakat a Wolters Kluwer Kft. (korábban CompLex Kiadó Kft.) 2002.98 számon, külön szerkesztett formában is közölte a Közigazgatási-Gazdasági Döntések Tárában.
