AVI 2001.3.37

Illetékügyben a kamara az igazolás kiadásakor a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, és a nyilvántartásban szereplő adatokról állíthat ki igazolást (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1996. november 19-én megtartott taggyűlésén módosította a társasági szerződését és a társaság fő tevékenységeként a TEÁOR 7020., ingatlankezelés, -forgalmazás, -közvetítés, becslés tevékenységi kört, melléktevékenységként pedig a TEÁOR 7010., saját vagy bérelt ingatlan hasznosítását jelölte meg. A cégbíróság, a megyei bíróság 1997. február 4-én kelt 13. számú végzésével jegyezte be a társasági szerződés változásait 1996. november 19-ére visszaható hatállyal, így a felperes által fo...

AVI 2001.3.37 Illetékügyben a kamara az igazolás kiadásakor a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, és a nyilvántartásban szereplő adatokról állíthat ki igazolást (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
A felperes 1996. november 19-én megtartott taggyűlésén módosította a társasági szerződését és a társaság fő tevékenységeként a TEÁOR 7020., ingatlankezelés, -forgalmazás, -közvetítés, becslés tevékenységi kört, melléktevékenységként pedig a TEÁOR 7010., saját vagy bérelt ingatlan hasznosítását jelölte meg. A cégbíróság, a megyei bíróság 1997. február 4-én kelt 13. számú végzésével jegyezte be a társasági szerződés változásait 1996. november 19-ére visszaható hatállyal, így a felperes által folytatott tevékenységként a TEÁOR 7020., és 7010. szám alá tartozó tevékenységeket jegyezte be. A felperes a Központi Statisztikai Hivatalnál (továbbiakban: KSH) 1997. április 3-án módosította a fő tevékenység végzésének megfelelően a statisztikai számjelét, és ezt 1997. április 3-án adatmódosító lapon jelentette be az APEH Megyei Igazgatóságának.
A felperes 1996. november 20-án kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a tulajdoni lapon, 3. hrsz. alatt szereplő üzlethelyiség 3027/534200. tulajdoni hányadát 6 000 000 forint vételárért. Az adásvételi szerződés 9. pontjában rögzítésre került, hogy a vevő ingatlanforgalmazással foglalkozó társaság.
A tulajdonszerzés után az Illetékhivatal az 1997. március 3-án kelt fizetési meghagyásával a felperes terhére a forgalmi érték elfogadásával 10%-os illetékkulccsal 600 000 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 2000 forint eljárási illetéket szabott ki.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1997. június 16-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Itv.) 23/A. § (2) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a felperest illetékkedvezmény nem illette meg.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság megalapozottnak ítélt, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta, a felperest terhelő visszterhes vagyonátruházási illetéket 200 000 forintra leszállította 400 000 forint törlése mellett. Az ítélet indokolása szerint az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a felperes a cégbírósági bejegyző végzéssel 1996. november 19-ére visszamenő hatállyal igazolta a főtevékenységként végzett ingatlanforgalmazást. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 1997. április 3-án kiadott igazolása téves időpontot tartalmazott, ennek vizsgálatát a cégbírósági bejegyzés tükrében az alperes elmulasztotta vizsgálni. Az elsőfokú bíróság akként értékelte a Kamara nyilatkozatát és az Itv. 23/A. § (2) bekezdését, hogy az illetékkedvezmény feltételéül csak az ingatlanforgalmazási tevékenységre való jogosultságot kell igazolni, nem a főtevékenység gyakorlását, ezért a kamarai igazolásban szereplő időpont a tevékenység megkezdése tekintetében nem térhet el a cégbíróság bejegyző végzésben foglaltaktól.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést a kereset elutasítása iránt. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint az illetékkedvezmény három konjuktív feltétel megvalósulása esetén vehető igénybe, és az illetékkedvezményre való jogosultsághoz a főtevékenység végzését okiratokkal kell igazolni. Mindezek alapján a kamarai igazolás időpontja eltérhet a cégbírósági bejegyző végzésben foglaltaktól és az Illetékhivatalnak a jogszabály által előírt dokumentumok alapján kell vizsgálnia az illetékkedvezmény feltételeit. A kamara által utólag kiállított igazolásnak nincs jelentősége, a közigazgatási határozat meghozatalakor kell a feltételeket igazolni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Itv. 23/A. § (1) és (2) bekezdését, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (továbbiakban: Áe.) 26. § (1) bekezdését, 61. §-át, a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. tv. (továbbiakban: Tv.) 27. § (1) bekezdés a) pontját. Álláspontja szerint az illetékkedvezményhez a törvényi feltételeket igazolta, benyújtotta a társasági szerződés módosításáról szóló taggyűlési jegyzőkönyvet, a cégbírósági bejegyző végzést, az adóhatósághoz benyújtott adatmódosító lapot és a kamarai igazolást. A kamarák csak regisztrációt végeznek, az igazolás kiadásához a feltételeket nem vizsgálhatják meg, az első ízben benyújtott kamarai igazolás téves időpontot jelölt meg, melynek ellentmondását az alperes nem oldotta fel, ezáltal a tényállást nem tisztázta. A per során beszerzett új igazolás alapján azonban az alperesnek saját hatáskörben el kellett volna járnia a határozata megváltoztatása iránt.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 6. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Az Itv. 97. § (1) bekezdése és 91. § (1) bekezdése értelmében az illetékkiszabásra bejelentéskor, azaz a földhivatali benyújtáskor hatályos Itv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az illetékkiszabásakor hatályos Itv. 23/A. § (2) bekezdése szerint az illetékkedvezmény igénybevételéhez a feltételeket, a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazást a vállalkozó a tevékenység statisztikai jelzőszámával, és a fő tevékenység szerint illetékes kamarától beszerzett nyilatkozattal igazolja. Az Itv. 23/A. §-át beiktató 1995. évi XLVIII. törvény indokolása szerint a fő tevékenységként ingatlanforgalmazást folytató vállalkozó esetén, a főtevékenységet a tizenhét-jegyű statisztikai jelzőszám 9-12. számjegyei mutatják, amit az adóbejelentkezési 1ap is tartalmaz. A felperes a statisztikai jelzőszámát az adóhatósági adatmódosító lapja szerint 1997. április 3-án módosította, és a statisztikai jelzőszám 9-12. számjegye ekkor változott 7020. TEÁOR megjelölésre. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara bírósági megkeresésre adott válasza szerint a felperes 1997. április 3-án fordult először a kamarához az igazolás kiadása érdekében, s ekkor úgy nyilatkozott, hogy ingatlanforgalmazási tevékenységet az elmúlt évben nem végzett. Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes főtevékenységként ingatlanforgalmazást 1996. évben nem végzett, az illetékkedvezményre jogosító statisztikai jelzőszám módosítására csak az ingatlanszerzést követően, 1997. április 3-án került sor. Az illetékkedvezmény igénybevételéhez szükséges a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazás végzése - a benyújtott dokumentumok alapján, figyelemmel a kamarai nyilatkozatra is - nem igazolt. Mindezek alapján a felperes az Itv. 23/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeket nem bizonyította, ezért a feltételek hiányában az Itv.23/A. § (1) bekezdésében foglalt kedvezményes illetékkulcs az illeték kiszabásánál nem alkalmazható. A gazdasági kamarák a Tv. 27. § (1) bekezdés a) pontja alapján tagjaikról nyilvántartást vezetnek, az igazolás kiadása tekintetében a kamara hatáskörét az Itv. 23/A. § (2) bekezdése alapozza meg. A kamara az igazolás kiadásakor a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, és a nyilvántartásban szereplő adatokról állíthat ki igazolást. A jogerős ítélet nem sértette meg a Tv. 27. § (1) bekezdés a) pontját, mert az igazolás kiadása körében nem e rendelkezés alapján járt el, hanem a hatáskörét megalapozó az Itv. 23/A. § (2) bekezdése alapján.
A jogerős ítélet nem sérthette meg továbbá az Áe. 26. § (1) bekezdését és 61. §-át, mert ezen rendelkezéseket a bíróság nem alkalmazza, a bíróság a rá irányadó eljárási szabályok, azaz a Pp.</a> rendelkezései alapján jár el. Mivel a felperes a főtevékenység végzését nem igazolta, ezért nincs jogi jelentősége annak, hogy a kamarai igazolás milyen adattartalommal került kiállításra, és az újbóli igazolás kiadása a közigazgatási perben figyelembe vehető-e. Az Itv. 23/A. § (2) bekezdésének rendelkezése szerint kizárólag az ott meghatározott bizonyítási eszközökkel igazolható a főtevékenységként folytatott ingatlanforgalmazás, ehhez a kötött bizonyítás rendjéhez mind a közigazgatási hatóság, mind a bíróság kötve van. Az alperes jogszerűen járt el, mikor a hozzá benyújtott dokumentumok alapján bírálta el az illetékkedvezmény feltételeinek fennállását, és arra bizonyítást nem folytatott le.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 28.347/1998. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.