adozona.hu
AVI 2001.3.33
AVI 2001.3.33
A vámmentesség vagy a kedvezményes vám alkalmazásához a vámkezelhető áruk összértékét és a fél jövedelmének arányát is vizsgálni kell (1995. évi C. tv. 113. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1997. október 20. napján - mint külszolgálatos - kérte személygépkocsi vámmentes vámkezelését. Az elsőfokú vámhivatal a felperes vámmentes vámkezelését megtagadta és kötelezte a vám megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta azzal, hogy a felperes külszolgálata alatt egy alkalommal már egy személygépkocsit vámmentesen vámkezeltetett, így további vámmentes kezelésre lehetősége nincs. Utalt arra, hogy csak két év eltelte után hozható be újabb személygépkocsi.
Az...
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (Vtv.) 113. § (9) bekezdése olyan korlátozást, amelyet az alperes határozatában említ, nem tartalmaz. A vámmentes vámkezelés nem tagadható meg, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A Vtv. 113. § (5) bekezdése azonban végleges hazatérésről beszél, a felperes nem végleg tért haza a személygépkocsi behozatalakor, az elsőfokú ítélet meghozatalakor is külszolgálatot teljesített. Ezért az alperes ezen az alapon érdemben helyes döntést hozott.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a Vtv. 113. § (9) bekezdése, az azt követő bekezdése és a vámtörvény végrehajtási rendelete sem tartalmaz olyan mennyiségi korlátozást, hogy a külföldön tartózkodás időtartamától függetlenül egy személyt csak egy ízben illetné meg a vámmentes vámkezelés lehetősége. A Vtv. 113.§ (6) és (7) bekezdésében megfogalmazott mennyiségi korlátozás alá a személygépkocsi nem tartozik.
Ugyanakkor a Vtv. 113. § (12) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a személygépkocsi behozataláról szóló (9) bekezdés akkor is alkalmazható, ha a külszolgálatos még nem tért haza véglegesen, de a vámmentesség egyéb feltételei fennállnak. Ilyen körülmények között a felperes a Vtv. 113. § (12) és (9) bekezdéseiben foglalt feltételeknek megfelel, a vámmentes vámkezelés az általa behozott személygépkocsira vonatkozóan nem tagadható meg.
A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az alperes jogszabálysértő határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte. Az új eljárás során az alperesnek a felperes által behozott személygépkocsit vámmentesen vámkezelnie kell.
A jogerős másodfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását, hogy a vámmentes vámkezelésre utasító rendelkezés mellőzésre kerüljön. Utalt arra, hogy a vámmentes vámkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha egyidejűleg állnak fenn a vámmentesség jogszabályban meghatározott feltételei. A Vtv. 113. §-a pedig feltételként határozza meg, hogy a vámkezelhető vámáruk összértéke a kiküldő, vagy kiközvetítő belföldi szerv által igazolt külföldi jövedelem 40%-át nem haladhatja meg.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét - az indokolás - hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a fél jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Jelen felülvizsgálati eljárásban tehát azt vizsgálhatta, hogy a jogerős ítélet megsértette-e a Vtv. 113. § (6) bekezdését.
A Vtv. 113. § (9) bekezdés alapján az (5) bekezdésében meghatározott személyek által a (6), (11) és (12) bekezdésben foglalt előírások figyelembe vételével behozott személygépkocsi
a) egy évet meghaladó külszolgálat esetében a vámtétel 50%-os mérséklésével
b) két évet meghaladó külszolgálat esetén pedig vámmentesen vámkezelhető.
A (12) bekezdés szerint az (5) bekezdés alkalmazásában a (6)-(7) bekezdésben meghatározott érték és mennyiségi keret terhére, továbbá a (9) bekezdés szerinti feltételekkel a külszolgálatos kérelmére a vámáru akkor is vámmentesen vámkezelhető, ha a külszolgálatos még nem tért véglegesen haza, de a vámmentesség egyéb feltételei fennállnak.
A fenti jogszabályhelyek egybevetéséből a másodfokú bíróság helytelenül jutott arra a jogi következtetésre, hogy személygépkocsi esetén a (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, mert az alá nem tartozik. A személygépkocsi vámmentességére vonatkozó (9) bekezdés kifejezetten nevesíti, hogy a (6) bekezdésben foglalt előírásokat is figyelembe kell venni.
A (6) bekezdés szerint az (5) bekezdés alkalmazásában vámmentesen vagy kedvezményes vámmal vámkezelhető áruk összértéke a kiküldő vagy kiközvetítő belföldi szerv által igazolt külföldi jövedelem 40%-át nem haladhatja meg. A Vtv. 113. § (6), (9) és (12) bekezdéseinek egybevetéséből tehát megállapítható, hogy a vámmentesség, vagy a kedvezményes vám alkalmazásához a vámkezelhető áruk összértékét és a felperes jövedelmének arányát is vizsgálni kell.
A fentekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, de annak indokolását módosította. Erre figyelemmel az alperesnek az új eljárás során a vámmentes vámkezelés megállapításánál vizsgálnia kell a Vtv. 113. § (6) bekezdésében foglaltakat is.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 27. 114/1999. sz.)