AVI 2001.3.30

Az adóperben is érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség, illetve az elsőfokú eljárás során a keresetváltoztatás elve. Olyan jogszabálysértést, amelyet a fél korábban nem jelölt meg, a fellebbezésben új jogszabálysértésként megjelölni nem lehet. Ez vonatkozik a bírság összegére is. (1990. évi XCI. tv. 73. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az elsőfokú vámhatóság 252 000 Ft mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után jövedéki visszatérítés iránti felperesi kérelmet elutasította, egyidejűleg 252 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest. A határozatot az alperes helybenhagyta.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy visszaigénylése mindenben megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte 13 120 Ft feljegy...

AVI 2001.3.30 Az adóperben is érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség, illetve az elsőfokú eljárás során a keresetváltoztatás elve. Olyan jogszabálysértést, amelyet a fél korábban nem jelölt meg, a fellebbezésben új jogszabálysértésként megjelölni nem lehet. Ez vonatkozik a bírság összegére is. (1990. évi XCI. tv. 73. §)
Az elsőfokú vámhatóság 252 000 Ft mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után jövedéki visszatérítés iránti felperesi kérelmet elutasította, egyidejűleg 252 000 Ft adóbírság megfizetésére kötelezte a felperest. A határozatot az alperes helybenhagyta.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy visszaigénylése mindenben megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte 13 120 Ft feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. Az indokolás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedéki adó visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 216/1997. (XII. 1.) Korm. sz. rendelet (továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági termelő, a mezőgazdásig termelési céllal megművelt föld növényápolási, növényvédelmi, talajerőpótlási, tápanyag ellátási munkálataihoz vásárolt és felhasznált gázolaj mennyiség után is jogosult jövedéki adó visszatérítésére.
Az elsőfokú bíróság szerint e jogszabályi rendelkezés nyelvtani és logikai értelmezéséből csak az vezethető le, hogy az adott mezőgazdasági munkához való gázolaj vásárlásának a gázolaj felhasználását, tehát az adott mezőgazdasági munka elvégzését meg kell, hogy előzze. A visszaigényléshez szükséges beszerzési számla és igazoláson, mint tárgyi feltételeken túlmenően feltétel az is, hogy a visszaigénylés ténylegesen megtörtént gazdasági eseményen alapuljon. Tehát nem elegendő annak igazolása, hogy a felperes az adott mezőgazdasági munkát ténylegesen elvégezte, hanem feltétel az is, hogy okszerűen csak a vásárolt gázolaj felhasználásával végezhette el. Utalt arra is, hogy a felperes a keresetlevelében az adóbírság kiszabásánál jogszabálysértésre nem hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be fellebbezést kérve annak megváltoztatását és a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a gázolaj vásárlásáról számlával rendelkezett, a szükséges igazolásokat beszerezte, a munkálatokat elvégezte. Az R. nem határozza meg, hogy a munkálatokat megelőzően vásárolt gázolaj számlájára lehet csak igényelni a visszatérítést. Mivel az adó visszaigénylésére vonatkozó igényét megalapozottan nyújtotta be, törvénysértő az adóbírság megfizetésére kötelezés. Az adóbírság kiszabásánál az eljárt hatóságok nem vették figyelembe az Art. 73. § (1) bekezdését.
Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy a felperes a gázolajat a munkálatok elvégzése után szerezte be. Az adóbírság mértéke pedig az adóhiány 100%-a.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya és a perköltség tekintetében helybenhagyta, az illetékre vonatkozó rendelkezését részben és akként változtatta meg, hogy a felperes által fizetendő kereseti illeték összegét 15 120 forintra felemelte.
Az elsőfokú bíróság a tényállást megfelelően állapította meg, és a Legfelsőbb Bíróság mindenben osztotta az abból levont jogi következtetéseket is. A felperes fellebbezésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy az R. alapján gyakorolható jövedéki adó visszaigénylés jogszabályi feltétele, hogy a gázolaj vásárlása megelőlegezze a munkálatok elvégzését. Az R. 2. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy a "... munkálataihoz .... vásárolt és felhasznált gázmennyiség.... után jogosult jövedéki adó visszatérítésére". Csak a munkálatok elvégzését megelőzően vásárolt gázmennyiséget lehet a munkálatokhoz felhasználni, az azt követően vásárolt gázolajat természetesen már nem.
Az adóbírság kiszabásával kapcsolatban a felperes a keresetlevelében konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, az elsőfokú bírósági eljárás során sem hivatkozott arra, hogy az alperes az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art. ) 73. § (1) bekezdését figyelmen kívül hagyva nem vizsgálta a bírság összegének mérséklését. A Legfelsőbb Bíróság e körben utal arra, hogy a közigazgatási perben is érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség, illetve az elsőfokú eljárás során a keresetváltoztatás elve. Olyan jogszabálysértést azonban, amelyet a fél korábban nem jelölt meg, a fellebbezésben már új jogszabálysértésként megjelölni nem lehet, illetve a Legfelsőbb Bíróság az erre való hivatkozást figyelem kívül hagyta. A felperes a fellebbezésében hivatkozott először arra, hogy az alperes jogszabálysértően nem alkalmazta az Art 73. § (1) bekezdése szerinti adóbírság mérséklését.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya és a perköltség tekintetében a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság azonban észlelte, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a helyesen megállapított pertárgy érték (252 000 Ft) után a kereseti illeték összegét tévesen 15 120 Ft helyett 13 120 Ft-ban állapította meg, és ennek megfizetésére kötelezte a felperest. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (3) bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül, a le nem rótt illeték megfizetése körében az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a felperes által fizetendő kereseti illeték összegét15 120 Ft-ra felemelte. (252 000 Ft 6%-a)
A pervesztes felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes másodfokú eljárási perköltségének megfizetésére.
(Legfelsőbb Bíróság Kf. IV. 27. 694/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.