adozona.hu
AVI 2001.2.26
AVI 2001.2.26
Az árunyilatkozat módosítása iránti kérelem tartalmától függően érinthet olyan kérdést, amelyről érdemi határozattal kell dönteni és így helye van bírói felülvizsgálatnak (1995. évi C. tv. 145. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes által külföldre exportált marhahús vámkezeléséhez benyújtott Egységes Vámáru-nyilatkozatokat (EV) a felperes képviselője töltötte ki, azokon a 33. rovat utolsó 5. mezejét kitöltetlenül hagyta; a vámhatóság a vámkezeléshez benyújtott vámáru-nyilatkozatokat elbírálta. Utóbb a felperes a csatolt módosító lapokon a 33. rovat módosítását, annak a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásról szóló 38/1996. (XII. 29.) FM-PM-IKIM együttes rendelet (R) 8. §-ának (6) bekezdésében előí...
AVI 2001.2.26 Az árunyilatkozat módosítása iránti kérelem tartalmától függően érinthet olyan kérdést, amelyről érdemi határozattal kell dönteni és így helye van bírói felülvizsgálatnak (1995. évi C. tv. 145. §)
A felperes által külföldre exportált marhahús vámkezeléséhez benyújtott Egységes Vámáru-nyilatkozatokat (EV) a felperes képviselője töltötte ki, azokon a 33. rovat utolsó 5. mezejét kitöltetlenül hagyta; a vámhatóság a vámkezeléshez benyújtott vámáru-nyilatkozatokat elbírálta. Utóbb a felperes a csatolt módosító lapokon a 33. rovat módosítását, annak a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásról szóló 38/1996. (XII. 29.) FM-PM-IKIM együttes rendelet (R) 8. §-ának (6) bekezdésében előírt módon való kijavítását kérte. Az elsőfokú vámhatóság kérelmet elutasító határozatát az alperes (jogelődje) a másodfokú határozatával helybenhagyta. Az alperesi álláspont szerint a kérelem teljesítésére mód nem volt, mert a vámkezelés jogszerűen történt, ezért a vámkezelésre vonatkozó határozat módosítására az Áe. 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint lehetőség nincs, jogszabálysértés hiányában. Az Áe. 61. § (2) bekezdése szerinti határozat módosításnak akadályát képezi a R. 8. §-ának (6) bekezdése, amely szerint a R. mellékleteiben szereplő termékek exportjánál az Egységes Vámáru-nyilatkozat 33. rovat legutolsó 5. mezőjében kötelezően fel kell tüntetni a mellékletekben az adott termék vámtarifaszáma előtt szereplő sorszámot; a sorszám feltüntetésének elmulasztása esetén az exporttámogatás abban az esetben sem igényelhető, ha az igénybevétel egyéb feltételei egyébként teljesültek. Az alperes álláspontja szerint a módosítás érdemi beavatkozást jelentene a vámkezelést elvégző határozatban, mert a 33. rovat 5. mezőjének üresen hagyása mellett is elvégezhető volt a vámkezelés, és a kitöltési kötelezettség a felperest terhelte az exporttámogatás igénybevételének szándéka esetén.A felperes keresetében az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság végzésével a pert a Pp. 157. §-ának a) pontjában foglaltak alapján - utalással a Pp. 130. §-ának (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra - megszüntette arra hivatkozással, hogy a perbeli, a felperesi módosítás iránti kérelmet elutasító határozatok nem tekinthetőek az Áe. 72. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, az ügy érdemében hozott határozatnak, ezért bírósági felülvizsgálatuk sem kérhető. A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság végzését helyes indokainál fogva helybenhagyta utalva arra, hogy a vámkezelés szempontjából érdektelennek minősül az Egységes Vámáru-nyilatkozatok 33. rovatának 5. mezője kitöltése vagy annak elmaradása. Az 1995. évi C. törvény (Vtv.) 55. §-ának (3) bekezdése az árunyilatkozat módosítására vonatkozik, a felperes azon mulasztása, hogy a vámáru-nyilatkozatot nem megfelelően töltötte ki az exporttámogatás igénybevétele szempontjából, nem a vámáru-nyilatkozat adatainak módosítására irányuló kérelem útján orvosolható.
A jogerős végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében a felperes annak megváltoztatását, az elsőfokú bíróság új eljárásra történő utasítását kérte. Álláspontja szerint mind az Áe. 48. §-ának (2) bekezdése, mind a Vtv. 55. §-ának (3) bekezdése alapján kérelme teljesítésével a határozatok (vámáru-nyilatkozatok) módosítására törvényes lehetőség volt, az alperes elutasító határozata az ügy érdemében hozott határozatnak minősül. Utalt arra, hogy a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 3. mellékletének rendelkezései a kitöltést nem írták elő, az ellentétben áll a R.8. §-ának (6) bekezdésében foglaltakkal (amely rendelkezés utóbb lépett hatályba). Sérelmezte, hogy az alperes elutasító döntését ezen exporttámogatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésre alapította, amely azonban a vámhatóság részére hatáskört nem telepített e körben.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére hivatkozással, miszerint a határozat visszavonására irányuló kérelmet elutasító határozat bírósági felülvizsgálatának helye nincs, mert az nem érdemi döntés. Álláspontja szerint a rendelkezés irányadó a módosítás iránti kérelem elutasításáról hozott döntésre is.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 2. számú végzését és a városi bíróság 7. számú végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Vtv. 146. §-ának (1) bekezdés a) pontja szerint a vámigazgatási eljárás során határozattal kell dönteni az írásbeli árunyilatkozattal kért vámkezelésekről, és a b) pont szerint ugyancsak határozattal kell dönteni az ügyfél által benyújtott vámkezeléssel kapcsolatos egyéb kérelmekről is.
A vámhatóság a perbeli vámkezelések során az írásbeli vámáru-nyilatkozatok záradékolásával olyan határozatokat hozott, melyek esetében a Vtv. 55. §-ának (3) bekezdése lehetővé teszi az írásbeli árunyilatkozat módosítását az elfogadás után akkor, ha valamelyik adat hibás bejegyzése nyilvánvaló tévedésnek minősül. Az árunyilatkozat módosítása iránti kérelemről a vámhatóságnak határozattal kell döntenie, amely határozat tartalmilag érintheti a vámkezelést elrendelő határozatot is. Ezért a módosítás iránti kérelem tartalmától függően indokolttá válhat az ismételt vámvizsgálat, az árunyilatkozat módosítása így kihatással lehet az elfogadott árunyilatkozat alapján végzett vámkezelésre is.
A módosítás iránti kérelem tartalmától függően a kérelem teljesítése vagy a határozat módosításával, vagy a határozat kiegészítésével teljesíthető. A felperes az árunyilatkozatok 33. rovata 5. mezejének üresen hagyásával hiányos adattartalmú árunyilatkozatot nyújtott be. Mivel a Vhr. 82. §-ának (2) bekezdése a nyilvánvaló tévedés eseteit tételesen nem sorolja fel, így ez alatt a hiányos adatbejegyzés is érthető.
A felperes az árunyilatkozat módosítása iránti kérelmét a jogszabály szerint jogosult volt előterjeszteni, arra az árunyilatkozat elfogadása után is törvényes lehetősége volt, ezért az alperesnek a felperes kérelméről érdemben kellett döntenie.
Az eljárt bíróságok tévesen értékelték a R. 8. §-ának (6) bekezdésében foglaltakat, miszerint a rendelet mellékleteiben szereplő termékek exportjánál az EV 33. rovat legutolsó 5. mezőjében kötelezően fel kell tüntetni a mellékletekben az adott termék vámtarifaszáma előtt szereplő sorszámot és a sorszám feltüntetésének elmulasztása esetén az exporttámogatás abban az esetben sem igényelhető, ha az igénybevétel egyéb feltételei egyébként teljesültek. Ez a rendelkezés ugyanis kitöltési kötelezettséget ír elő a felperes részére, amely egyben az exporttámogatás igénybevételének egyik feltétele is. A felperes az EV okmányok 33. rovatának legutolsó mezője üresen hagyásával mulasztást követett el, ezért exporttámogatásra sem volt jogosult. Azért kérte az EV-k módosítását, kijavítását, hogy a mulasztás pótlását követően az exporttámogatást ismételten igényelhesse a feltételek teljesítésével. Az árunyilatkozat módosítását azonban a felperes csak módosító lapon kérhette a vámhivataltól.
A R. 8. §-ának (6) bekezdése nem tiltja az árunyilatkozat módosítását, azt nem zárja ki mint lehetséges utat az exporttámogatás igénybevételéhez, ezért az kérhető volt a felperes által, mely kérelemről a vámhatóságnak kellett határozattal döntenie, érdemben állást foglalva abban a kérdésben, hogy az árunyilatkozat utólagos módosítása iránti kérelem a perbeli esetben teljesíthető vagy sem (annak konkrét tartalma mire irányult és a kérelem az ismételt vámkezelés nélkül teljesíthető-e). Amennyiben az teljesíthető, úgy a vámáru-nyilatkozatok 33. rovatának 5. mezejének a R. 8. §-ának (6) bekezdés szerinti kijavítása (kiegészítése) után lehet módja a felperesnek az exporttámogatás igénylésére, és az igénybevétel jogszerűségéről már nem az alperesnek, hanem az e körben hatáskörrel rendelkező szervnek kell döntenie.
Mindezek folytán az alperes határozata az ügy érdemében hozott határozatnak tekinthető, amelynek bírósági felülvizsgálata lehetséges. A határozatnak az ügy érdemére vonatkozó jellegét nem érinti az a körülmény, hogy az eredeti vámkezelés a 33. rovat 5. mezőjének kitöltése nélkül is jogszerűen teljesíthető volt: a vámkezelésről döntő határozat az ügy érdemében hozott határozat, de az ügy érdemének minősül az a határozat is, amely az alapvámkezelést követően az árunyilatkozat módosítására előterjesztett kérelmet bírálja el (érdemben vizsgálva azt, hogy a kérelem teljesíthető vagy sem). Maga az alperes is az ügy érdemében hozott határozatnak tekintette döntését, amikor határozatában a bírói út lehetőségéről a felperest tájékoztatta.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy az árunyilatkozat módosítása iránti kérelem tartalmától függően érinthet olyan kérdést, amelyről érdemi határozattal kell dönteni és ilyen a 33. rovat 5. mezőjének pótlólagos feltüntetését kérő, az árunyilatkozat módosítását indítványozó kérelem is. Az alperesnek tehát az ügy érdemében kellett döntenie, így az ügy érdemében hozott határozatának bírósági felülvizsgálata a Vtv. 145. §-ának (1) bekezdése folytán alkalmazandó Áe. 72. §-ának (1) bekezdése alapján nem kizárt.
Tévedett tehát az első- és másodfokú bíróság, amikor ezzel ellentétes álláspontot elfoglalva a pert megszüntette.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/B. §-a folytán alkalmazandó Pp. 259. §-a szerint irányadó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság végzését, valamint az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak érdemben kell elbírálnia a felperesi keresetet, vizsgálva azt, hogy az alperesi határozat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelt vagy sem.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 27.754/1998. sz.)