adozona.hu
AVI 2001.1.15
AVI 2001.1.15
A megfizetett illeték visszatérítésének van helye, ha a felek a szerződés megvalósításától közös megegyezéssel elállnak, az eredeti állapotot helyreállítják és a megegyezésről szóló okiratot a cégbíróságnál bemutatják (1990. évi XCIII. tv. 80. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes társasági szerződést kötött 1991. október 17-én, amelyben a szerződő felek elhatározták vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató korlátolt felelősségű társaság létrehozását, megkeresték a Fővárosi Bíróságot, mint cégbíróságot, hogy a korlátolt felelősségű társaság cégbejegyzését végezze el. A Fővárosi Illetékhivatalnál pedig 90000 Ft eljárási illetéket befizettek.
1991. október 28-án a szerződő felek megállapodásban rögzítették, hogy a társasági szerződéstől elállnak, az eredeti ál...
1991. október 28-án a szerződő felek megállapodásban rögzítették, hogy a társasági szerződéstől elállnak, az eredeti állapotot helyreállítják. Ennek megfelelően a cégbíróságnál az eredeti állapot helyreállítását bejelentették.
A Fővárosi Bíróság, mint cégbíróság 4. számon 1991. október 15-én végzést hozott, amelyben a cégbejegyzési eljárást megszüntette és megállapította, hogy az alapítók 90 000 Ft cégbejegyzési eljárási illetéket róttak le.
A felperes 1991. november 28-án kérelmet nyújtott be a Fővárosi Illetékhivatalhoz, hogy a lerótt 90 000 Ft-os illetéket térítse vissza.
Az elsőfokú hatóság határozatával a kérelmet elutasította. Döntését az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80. § (1) bekezdés c) pontjára alapozta.
A felperes fellebbezést nyújtott be az első fokú határozat ellen.
A Budapest Főváros Köztársasági Megbízott Hivatala határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata, megváltoztatása és a lerótt eljárási illeték visszafizetésének elrendelése érdekében.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak, ezért azt elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes az Itv. 47. §-a alapján fizette meg az illetéket, az illeték visszafizetésére a bírósági eljárásban az Itv. 80. § (1) bekezdés i) pontja alapján lehetne helye, erre azonban nem kerülhet sor, mivel az i) pontban felsorolt feltételek a felperes illetékfizetésének esetében nem állnak fenn.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában hivatkozott az egységes bírói gyakorlatra, így a Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 25.372/1993. számú, illetőleg a Baranya Megyei Bíróság 2. Pf. 21.084/1992. számú döntésére is.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen. Fellebbezését a másodfokú bíróság nem találta alaposnak, az elsőfokú bíróság ítéletét a pontosan megállapított tényállás, és a mindenben helytálló jogi okfejtés alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős másodfokú ítélet ellen. Felülvizsgálati kérelmében törvénysértőnek jelölte a közigazgatási szerveknek, illetőleg az első- és másodfokú bíróságnak az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjára vonatkozó jogértelmezését. Vitatta, hogy egységes bírói gyakorlat volna a perbeli kérdésben, hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Cg. törv. II. 32.642/1992. számú eseti döntésére, amely hasonló ügyben az illeték visszatérítésének jogi lehetőségét állapította meg.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10. számú ítéletét, továbbá az alperes határozatát megváltoztatta és a felperes által megfizetett 90 000 Ft illeték visszatérítését elrendelte.
Az első- és másodfokú bíróság az Itv. 80. § (1) bekezdése c) pontjának értelmezése során indokolatlan szűkítő jogértelmezést alkalmazott. A 80. § (1) bekezdés c) pontja szerint a megfizetett illeték visszatérítésének van helye, ha a jogügylettől a felek közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával elállnak és ezt az ingatlan esetében a földhivatal határozatával, más esetben a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják.
A perbeli esetben a felek a vagyonjogi szerződés, illetőleg a társasági szerződés megvalósításától közös megegyezéssel álltak el, helyreállították az eredeti állapotot és a közös megegyezésről szóló okiratot a cégbíróságnál bemutatták. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a perbeli esetben ezért az Itv. 80. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazható.
Az elsőfokú bíróság által hivatkozott Kfv. III. 25.372/1993. számú eseti döntés alapját képező eljárás során a felperes a cégbejegyzési kérelem elbírálása előtt visszavonta a kérelmét, nincs arra vonatkozóan adat, hogy a kérelem visszavonására azért került volna sor, mert a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában és erre vonatkozó közös megegyezésről szóló okiratot a cégbíróságnál bemutatták. A hivatkozott eseti döntésben ezért a kérelmező az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontban meghatározott feltételeket nem teljesítette. Ezzel szemben a felperes által a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Cg. törv. II. 32.643/1992. számú eseti döntésében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a cégeljárásban is mód van a teljes illeték visszatérítésére az Itv. 80. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, de csak akkor, ha a jogügylettől a felek közös megegyezéssel az eredeti állapot helyreállításával elállnak és ezt a közös megegyezésről szóló okirattal igazolják. Jelen perben a felperes a jogügylettől való elállást igazoló okiratot bemutatta, így teljesítette az Itv. 80. § (1) bekezdés c) pontjában előírt feltételeket, ezért az általa megfizetett 90 000 Ft-os illeték visszatérítésére jogot szerzett.
A Legfelsőbb Bíróság fent kifejtettek szerint a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát szintén megváltoztatta és elrendelte a felperes részére a 90 000 Ft illeték visszafizetését.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27.689/1997. sz.)