adozona.hu
AVI 2001.1.13
AVI 2001.1.13
Az illetéktörvény az illetékmentes vagyonszerzést nem köti a működés megkezdésének bejelentéséhez (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest az elsőfokú közigazgatási szerv az 1993. december 14-én megkötött adásvételi szerződéssel általa megvásárolt n.-i ingatlanok forgalmi értéke után 2 482 040 Ft vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte módosított határozatával.
A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1996. június 5-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Megállapította, hogy az 1993. december 6-án létrejött felperesi társaságot, amely működését 1994. január 1-jével k...
AVI 2001.1.13 Az illetéktörvény az illetékmentes vagyonszerzést nem köti a működés megkezdésének bejelentéséhez (1990. évi XCIII. tv. 26. §)
A felperest az elsőfokú közigazgatási szerv az 1993. december 14-én megkötött adásvételi szerződéssel általa megvásárolt n.-i ingatlanok forgalmi értéke után 2 482 040 Ft vagyonátruházási illeték megfizetésére kötelezte módosított határozatával.A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1996. június 5-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Megállapította, hogy az 1993. december 6-án létrejött felperesi társaságot, amely működését 1994. január 1-jével kezdte meg, nem lehetett az ezt megelőző időben ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozónak minősíteni, ezért az adásvételi szerződésben szereplő ingatlanok tulajdonjogát illetékmentesen sem szerezhette meg.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát.
A városi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a felperesi társaság a működése megkezdésének időpontját, 1994. január 1. napját megelőzően nem minősült ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozónak, ekként az illetékekről szóló 1993. évi XCVII. törvénnyel módosított 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében illetékmentességben sem részesülhet.
A felperes fellebbezése folytán a megyei bíróság a 4. számú ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A cégbejegyzésről és cégjegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet 2. § (1) bekezdésének j) pontjára hivatkozással megállapította, hogy a működés megkezdésének a társaság által meghatározott időpontját - amely része a cégnyilvántartásnak - a felperes nem módosította, ezért a működés megkezdése előtti időre nézve az illetékmentesség nem illette meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint a cégbejegyzés konstitutív hatályánál fogva 1993. december 6. napjától ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozónak minősül, ezért a december 14-én megkötött adásvételi szerződésben szereplő ingatlanok tulajdonjogát - újraértékesítés céljából - az Itv. 1993. évi XCII. törvénnyel még nem módosított 26. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében illetékmentesen szerezte meg. Az adásvételi szerződést 1993. december 23-án a földhivatalhoz megküldték, amely kérelem az Itv. 91. §-ának (1) bekezdése szerinti bejelentésnek minősül.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság 6. számú ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően - az 1000 Ft illetékfizetési kötelezettséget meghaladó részében hatályon kívül helyezte.
Az eljárt bíróságok a helyesen megállapított tényállásból téves jogi következtetést vontak le.
A Legfelsőbb Bíróság elöljáróban azt rögzíti, hogy a felperes ingatlanvásárlásait illetékkiszabás céljából 1993 decemberében bejelentette, ezért a felülvizsgált illetékügyben az Itv. 1994. január 1. előtt hatályban volt rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Itv. bejelentéskor hatályos 26. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében mentes a vagyonátruházási illeték alól újraértékesítés céljából ingatlan tulajdonjogának, illetőleg kezelői jogának a cégbejegyzés szerint ingatlan forgalmazására jogosult vállalkozó által történő megszerzése.
Az Itv. idézett rendelkezése az illetékmentességet két feltételhez köti, nevezetesen ahhoz, hogy a cégbejegyzés szerint ingatlan forgalmazására jogosult vállalkozó újraértékesítés céljából szerezze meg az ingatlan tulajdonjogát. Egyéb mentességi feltételt a törvény nem támaszt. A felperes ingatlan forgalmazására való jogosultságát a cégbejegyzés teremtette meg: A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 24. §-ának (1) bekezdése értelmében a felperesi társaság 1993. december 6. napjával jött létre, ettől az időponttól ingatlan forgalmazására jogosult vállalkozóvá vált.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat, hogy a felperes ingatlan forgalmazásra való jogosultságát a 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet alapján teljesített adatszolgáltatás nem szüntette meg. A rendelet technikai-igazgatási szabályai a társasági törvénnyel szemben jogot nem keletkeztetnek és nem szüntetnek meg.
Tévedtek az eljárt bíróságok, amikor a rendelet szabályai alapján bírálták el a felperes ingatlanforgalmazási jogosultságát és tevékenységének megkezdése, illetve a jogosultság fennállása között összefüggést találtak. Nincs ugyanis az Itv. alkalmazandó rendelkezésében olyan feltétel, amely a működés megkezdésének bejelentésétől tenné függővé a jogosultság megállapíthatóságát, vagyis az illetékmentes vagyonszerzést.
Alaptalanul hivatkozik az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a cégnyilvántartás közhitelességére is, mert a működés megkezdésének időpontja nem jogosítvány, hanem olyan adat, tény, amely tekintetében a felperest bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentéstől való eltérés azonban a már megszerzett ingatlanforgalmazási jogosultságát nem szüntette meg.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A.§-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján a jogszabálysértő közigazgatási határozatokat az 1000 Ft illetékfizetési kötelezettséget meghaladó részükben hatályon kívül helyezte.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27.557/1997. sz.)