adozona.hu
AVI 2001.1.1
AVI 2001.1.1
Csak a közvetlenül az egyházi személynek nyújtott juttatás adómentes (1995. évi CXVII. tv. 1. sz. mell.)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az Ú. E. Egyház lelkészei, az I. r. felperes 1996. évre 466 000 forint, a II. r. felperes 702 000 munkaviszonyból származó jövedelmet vallott. A felperesek 1997. április 7-én önellenőrzést nyújtottak be és a személyi jövedelemadó teljes egészét visszaigényelték.
Az APEH Megyei Igazgatósága a felpereseknél 1996. évre elrendelt személyi jövedelemadó ellenőrzés eredményeképpen az I. r. felperes terhére az 1997. november 20-án kelt határozattal 85 500 forint személyi jövedelemadó kü...
AVI 2001.1.1 Csak a közvetlenül az egyházi személynek nyújtott juttatás adómentes (1995. évi CXVII. tv. 1. sz. mell.)
A felperesek az Ú. E. Egyház lelkészei, az I. r. felperes 1996. évre 466 000 forint, a II. r. felperes 702 000 munkaviszonyból származó jövedelmet vallott. A felperesek 1997. április 7-én önellenőrzést nyújtottak be és a személyi jövedelemadó teljes egészét visszaigényelték.Az APEH Megyei Igazgatósága a felpereseknél 1996. évre elrendelt személyi jövedelemadó ellenőrzés eredményeképpen az I. r. felperes terhére az 1997. november 20-án kelt határozattal 85 500 forint személyi jövedelemadó különbözetet állapított meg, míg a II. r. felperes terhére az ugyanaznap hozott határozatával 181 480 forint személyi jövedelemadó adókülönbözetet tárt fel. A felperesek fellebbezése folytán eljárt alperes az 1998. május 18-án meghozott határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A határozatok indokolása szerint a felperesek által vallott jövedelem munkaviszonyból származó jövedelem, nem minősül adómentesnek, mert a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja. tv.) 1. melléklet 4.8. pontja szerint csak a közvetlenül kapott adományok adómentesek, a perselypénz már közvetett adomány, így az adómentesnek nem minősül. A felperesek adóbevallásai, valamint a munkáltatói igazolások és adatszolgáltatások is munkaviszonyból származó jövedelemnek tüntették fel a felperesek jövedelmét.
A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozatainak felülvizsgálata iránt, melyet az elsőfokú bíróság megalapozottnak ítélt és az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra kiterjedően is hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint a Szja. tv. 1. melléklet 4.8. pontja helyes értelmezése szerint az egyes tevékenységek adómentesek, így nem a pénzösszeg eredetének, hanem a tevékenység jellegének van jelentősége, tekintettel a jogszabály második fordulatára is. A jogszabály nem tartalmaz megszorító rendelkezést az adomány nyújtásának formája tekintetében, és az eljárás során nem volt vitatott, hogy a pénz forrása magánszemélyektől származó perselypénz volt, melyet a felperesek egyházi szolgálatukért kaptak.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperesek keresetét elutasította. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen tárta fel, de téves jogi következtetés vont le, tévesen értelmezte a Szja. tv. 1. melléklet 4.8. pontját. A perselypénz a hívek - a magánszemélyek - által juttatott olyan adomány, amelynek célja az egyház támogatása, nem pedig az egyházi személy szolgálatának közvetlen elismerése. A II. r. felperes az eljárás során elismerte, hogy a perselypénz felhasználásáról minden esetben a presbitérium dönt. A felperesek a bevallásukban a tiszteletdíjukat munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintették, annak adómentességére csak később hivatkoztak. A perselypénzből kapott juttatás nem adómentes.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, melyben a másodfokú ítélet megváltoztatásával az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti a Szja. tv. 1. melléklet 4.8. pontját. A jogszabály szerint adómentesség nem kötött az adomány közvetlen vagy közvetett nyújtási formájához. Az egyházi pénzkezelési szabályok szerint minden pénzadomány a pénztáron keresztül kerül kifizetésre. Nem választható szét az egyház támogatása az egyházi személy támogatásától, mert a lelkész az egyházszervezet része, annak "lelke". Az egyház támogatásával a lelkészt is támogatja a hívő magánszemély. Az adómentesség szempontjából közömbös a juttatás formája, így közömbös, hogy azt miként nyújtják perselypénz vagy egyházfenntartási járulék illetve adomány formájában. A lelkész alkalmazotti munkaviszonyban áll, felette munkáltatói jogokat az egyházi felettes szervek gyakorolnak. Az egyházközségi presbitérium dönt az alkalmazott bérezéséről. A bérezéshez az egyház bevételeit az önkéntes egyházfenntartási járulékok, a perselypénzek, adományok és céladományok teremtik meg, ezeket a juttatásokat a presbitérium döntése alapján osztják fel és így kerül kifizetésre a lelkész javadalmazásaként.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet helyesen értelmezte a Szja. tv. 1. melléklet 4.8. pontját. Az adómentesség szempontjából irreleváns, hogy mi a pénz forrása, a juttatás közvetlensége vagy közvetettsége az irányadó. A perbeli esetben nem a magánszemély által közvetlenül nyújtott vagyoni értékből származott a felperesek jövedelme.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Szja. tv. 1. melléklet 4.8. pontja szerint adómentes bevételnek minősül az egyházi személynek az egyházi szertartásért és az egyházi szolgálatáért a magánszemély által adott vagyoni érték. A másodfokú bíróság helyesen értelmezte a jogszabály ezen rendelkezését, az adómentesség feltétele a közvetlenül nyújtott jellegen alapul. Nem adómentes már az a juttatás, amelyet nem közvetlenül az egyházi személy kap, hanem azt közvetett módon a perselybe történő elhelyezéssel nyújtják. Mindezek alapján az úgynevezett perselypénzből származó jövedelem nem minősül adómentesnek, az alperes helytállóan állapította meg és így a másodfokú bíróság is, hogy a felperesek jogszerűtlenül igényeltek vissza személyi jövedelemadót. Maga az egyház, mint munkáltató sem tekintette a lelkészének juttatott javadalmazást adómentesnek, a munkáltatói igazolásban és az adatszolgáltatásban is azt adóköteles jövedelemnek tüntette fel. Mindezek alapján a felperesek később e jogszabály téves értelmezésével kívánták meg önellenőrzéssel a korábban vallott jövedelemre jutó teljes adót visszaigényelni.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27.790/1999. sz.)