adozona.hu
AVI 2000.12.158
AVI 2000.12.158
Összehasonlító adatok hiányában a szakértő egyéb a forgalmi értéket alátámasztó releváns körülményeket tehet vizsgálat tárgyává a forgalmi érték megállapítása céljából (1990. évi XCIII. tv. 70. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a felperes nyilvános árverés útján szerezte meg a B.-M. C. Konzervüzemi Kft. tulajdonát képező tulajdoni lapon 12. hrsz. alatti 4 ha 0394 m2 területű ingatlant. Az adásvételi szerződés 2. pontjában a szerződő felek az ingatlan vételárát a felépítményre eső 25%-os áfa-val együtt 6 000 000 Ft-ban állapították meg. Az első fokú illetékhatóság az adásvételi szerződésben szereplő vételárat a szerződés tárgyát képező ingatlan forgal...
AVI 2000.12.158 Összehasonlító adatok hiányában a szakértő egyéb a forgalmi értéket alátámasztó releváns körülményeket tehet vizsgálat tárgyává a forgalmi érték megállapítása céljából (1990. évi XCIII. tv. 70. §).
A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns tényállás szerint a felperes nyilvános árverés útján szerezte meg a B.-M. C. Konzervüzemi Kft. tulajdonát képező tulajdoni lapon 12. hrsz. alatti 4 ha 0394 m2 területű ingatlant. Az adásvételi szerződés 2. pontjában a szerződő felek az ingatlan vételárát a felépítményre eső 25%-os áfa-val együtt 6 000 000 Ft-ban állapították meg. Az első fokú illetékhatóság az adásvételi szerződésben szereplő vételárat a szerződés tárgyát képező ingatlan forgalmi értékeként nem fogadta el, azt 28 000 000 Ft-ra értékelte, és ennek megfelelően 2 242 000 Ft összegű illeték megfizetésére kötelezte a felperest.A felperes fellebbezését követően az alperes az első fokú illetékhivatal határozatát részben megváltoztatta, a forgalmi értéket 15 000 000 Ft-ra mérsékelte és a felperest1 202 000 Ft összegű illeték megfizetésével terhelte. A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított keresetet az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta, mert álláspontja szerint az alperes megsértve az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 26. §-át a tényállást kellőképpen nem tárta fel, megsértette az Itv. 70. § (2) bekezdésében írt kötelezettségét is, mely szerint a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló forgalmi érték megállapításánál nem hagyható figyelmen kívül az összehasonlító értékadat sem, illetőleg nem mellőzhető a fizetésre kötelezett nyilatkozata.
Az alperes fellebbezését követően a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és az alperes közigazgatási határozatát megváltoztatta, a felperes által fizetendő illeték összegét 989 200 Ft-ra mérsékelte. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperesi határozat megalapozatlan a tekintetben, hogy a másodfokú közigazgatási eljárás során igénybe vett igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő véleményében megállapított - helyszíni szemlén alapuló - forgalmi értéktől való eltérés értékelhető indokát nem adta. A fellebbezési eljárás során a másodfokú bíróság az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kiegészítő szakvéleményét szerezte be, különös tekintettel arra, hogy a szakértő szakvéleményében foglaltakat összehasonlító adatokkal alátámasztani nem tudta, hiszen a perbeli ingatlan egy leállt konzervüzem, a földterületen hat felépítménnyel - üzemcsarnok, kazánház, hidroforház, portásfülke, szociális épület, irodaház stb. - Az ingatlanforgalmi szakértő a perbeli ingatlan forgalmi értékét 12 340 000 Ft-ban állapította meg, melyből a földterület forgalmi értéke1 500 000 Ft, a felépítmény forgalmi értéke pedig 10840000 Ft volt. A szakértő a szakvélemény kialakításánál összehasonlító adatok hiányában tekintettel volt arra, hogy az üzem hosszabb idő óta leállt, annak újraindítása műszaki problémákat jelenthet.
A másodfokú bíróság az ingatlanforgalmi szakértő véleményét elfogadta, ezért a közigazgatási határozatot megváltoztatva a szakértői véleményben foglalt forgalmi értéknek megfelelő illetékfizetésre kötelezte a felperest. Rámutatott arra, hogy téves az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 70. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az alperesnek az adásvételi szerződésben foglalt vételártól eltérő forgalmi érték meghatározása esetén ennek határozatba foglalása előtt a felperes nyilatkozatát be kellett volna szereznie. Ez a kötelezettség a hatóságot csak abban az esetben terheli, amennyiben az illetékfizetésre kötelezett fél semmiféle formában a forgalmi értékre, illetve a vételárra nyilatkozatot nem tesz. A perbeli esetben a szerződés tartalmazta a felek nyilatkozatát a vételárra, így külön a felperes nyilatkozatát az alperesnek a közigazgatási eljárás során beszereznie nem kellett.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A rendkívüli perorvoslat igénybevételét az Itv. 70. § (1) és (2) bekezdése, illetőleg az Itv. 102. § (1) bekezdésének megsértésével indokolta.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre hivatkozva lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (2) bekezdésében foglalt korlátozás okából kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, ezért a perbeli esetben azt vizsgálhatja, hogy a jogerős ítélet megsértette-e az Itv. fent hivatkozott rendelkezéseit.
Az Itv. 70. § (1) bekezdése szerint, ha a forgalmi értéket a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett, illetőleg bejelentett érték az illetékhivatal megítélése szerint a forgalmi értéktől eltér, a forgalmi értéket az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékhivatal a forgalmi értéket helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illetékfizetésre kötelezett nyilatkozata ismeretében - szükség esetén külső szakértő bevonásával - állapítja meg [70. § (2) bekezdés]. A perbeli esetben a forgalmi érték megállapítására helyszíni szemle és külső ingatlanforgalmi szakértő bevonásával került sor. Az ingatlanforgalmi szakértő az ingatlan speciális jellegére tekintettel összehasonlító adatokat érthetően nem tudott produkálni. A fellebbezési eljárás során a másodfokú bíróság az ingatlanforgalmi szakértő személyes meghallgatásával a helyszíni szemlén tapasztalt körülmények, illetőleg a szakvélemény kialakításánál figyelembe vett egyéb, a forgalmi értéket befolyásoló körülményeket - amortizáció, inflálódás stb. - vizsgálta és értékelte, és ennek alapján megállapította, hogy összehasonlító adatok hiányában is megalapozott a szakértői vélemény. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet az Itv. 70. § (2) bekezdése tekintetében is megalapozottnak találta, mert előfordulhat olyan eset, amikor az ingatlanforgalmi szakértő nem tud összehasonlító adatokat az általa megállapított forgalmi érték megalapozottsága alátámasztására felhozni. Ebben az esetben egyéb, a forgalmi értéket alátámasztó releváns körülményeket kell vizsgálat tárgyává tenni, melyet a szakértő a perbeli esetben megtett, ezért a jogerős ítéletben a bíróság jogszabálysértés hiányában alapozta a kiegészített szakértői véleményre döntését.
Nem sértette meg a jogerős ítélet az Itv. 102. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezést sem, amely az értelmező rendelkezések között a forgalmi érték meghatározását adja. A fenti jogszabályhely szerint forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén - az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában a vagyontárgyat terhelő adósságok figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető. A fenti meghatározás nem azt jelenti, hogy a forgalmi érték egyúttal azonos a vételárral, melyet a felek árként a szerződésükben feltüntetnek, a vételárnak a forgalmi érték csak egyik összetevője, azt befolyásolhatják a forgalmi értéken felül az adott kínálati és keresleti viszonyok, a szerződéses feltételek, illetőleg a felek kölcsönösen figyelembe vett szubjektív érdeke is. A perbeli esetben a szerződésben szereplő vételár eltér attól, melyet a szerződéskötés idején az ingatlan forgalmi értékére is tekintettel el lehetett volna érni, ezért az Itv. 70. § (1) és (2) bekezdése szerint az alperes a törvényben foglalt jogával élt, amikor a forgalmi értéket a szerződésben foglalt vételártól eltérően állapította meg.
Az azóta eltelt időben a felperes az ingatlanon lényeges átalakításokat végzett, ezért a Legfelsőbb Bíróság nem látott lehetőséget arra, hogy újabb helyszíni szemlével, illetőleg kiegészítő szakértői véleménnyel kerüljenek értékelésre azok az adatok, amelyekre a felperes az azóta eltelt időben lebonyolított hasonló jellegű ingatlanok értékesítése során keletkezett szerződésekben mint összehasonlító adatokra hivatkozik, és így ezek felhasználásával újabb forgalmi érték kerüljön megállapításra.
A jogerős ítélet rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, a Pp. 206. § (1) bekezdése szerint a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte, és meggyőződése szerint bírálta el. A mérlegelés eredménye nem okszerűtlen, nem vont le belőlük a bíróság nyilvánvalóan helytelen következtetést, ezért a felülvizsgálati eljárás keretében nincs lehetőség a lefolytatott bizonyítás adatainak újabb összehasonlítására, illetőleg felülmérlegelésére.
Miután a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28 223/1996. sz.)