AVI 2000.11.139

Jövedéki ügyben amennyiben két jogszabály ugyanazon elkövetési magatartást más-más szankciórendszerrel büntet, úgy ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezés kedvezőbb elbírálása nem állapítható meg (1997. évi CIII. tv. 84. §)

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1997. október 16-án 16 800 flakon 96%-os, azaz 1400 karton 1 1/2 l-es kiszerelésű, Ukrajnába exportálni kívánt étkezési finomszesz kiviteli ellenőrzését kérte. A K. Vámhivatal tételes ellenőrzést elvégezte és a vámárut a Z. Vámhivatalhoz továbbította. A felperes alkalmazottja kíséretében az áru az EURO Kapu Z. kamionterminálig kísért volt, ott a kiléptetéshez az R. S. Kft. átvette az okmányokat. Az EURO Kapu előkezelő terminálnál a kamiont vámzárral zárták le, a kiléptetési okmányo...

AVI 2000.11.139 Jövedéki ügyben amennyiben két jogszabály ugyanazon elkövetési magatartást más-más szankciórendszerrel büntet, úgy ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezés kedvezőbb elbírálása nem állapítható meg (1997. évi CIII. tv. 84. §)
A felperes 1997. október 16-án 16 800 flakon 96%-os, azaz 1400 karton 1 1/2 l-es kiszerelésű, Ukrajnába exportálni kívánt étkezési finomszesz kiviteli ellenőrzését kérte. A K. Vámhivatal tételes ellenőrzést elvégezte és a vámárut a Z. Vámhivatalhoz továbbította. A felperes alkalmazottja kíséretében az áru az EURO Kapu Z. kamionterminálig kísért volt, ott a kiléptetéshez az R. S. Kft. átvette az okmányokat. Az EURO Kapu előkezelő terminálnál a kamiont vámzárral zárták le, a kiléptetési okmányokat záradékolták, ezt követően a kamiont a kiléptetéshez a határra történő felvezetéshez konvojba állították, azonban a felvezetés során a kamion eltűnt, és a határra csak egy azonos rendszámú, de más színű, rakomány nélküli teherautó érkezett meg. A határon észlelték a kamion eltűnését és a kiléptetési záradékot a vámhivatal törölte.
A felperesnél 1997. november 18-án tartott jövedéki ellenőrzésnél megállapították, hogy az exportálni kívánt finomszesz visszavételezésre nem került. A K. Vámhivatal ezt követően az 1997. november 21-én kelt határozatával a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. tv. (továbbiakban: Jszt.) 67. § (1) bekezdés e) pontja alapján a felperest 81 930 240 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1997. december 30-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, vitatta a felelőssége fennállását, a jövedéki törvénysértés elkövetését. Keresetét később az 1998. január 1-jén hatályba lépett a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. tv. (továbbiakban: Jöt.) 84. § (1) és (7) bekezdésére való hivatkozással kiegészítette azzal, hogy jövedéki törvénysértés nem állapítható meg, a Jöt. számára kedvezőbb elbírálást eredményez.
Az elsőfokú bíróság a felperes kereset kiegészítését alaposnak találta, ezért az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. A Jöt. 84.§ (7) a/1. pontja alapján megállapította, hogy a Jöt. kedvezőbb elbírálást eredményez a felperes részére, mert a Jöt. 76. §-a szűkebben szabályozza a jövedéki bírság kivetésének eseteit, abba a felperes által elkövetett jogsértés már nem tartozik bele, és az adott tényállás alapján a felperessel szemben jövedéki bírság nem szabható ki. A Jöt. szankciórendszere alapján az elkövetett törvénysértésért csak adóbírság alkalmazható, azonban annak alkalmazását a Jöt. 84. § (1) bekezdése kizárja, mert az csak az 1998. január 1-je után keletkezett adókötelezettségekre alkalmazható. Az alperes határozata a jogszabályváltozásra figyelemmel jogszabálysértő, ezért a keresetet érdemben nem vizsgálva a Pp. 339. §-a alapján az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben hivatkozott arra, hogy a Jöt. 84. § (7) bekezdés a/1. pontja csak ugyanazon ügyre vonatkozó kedvezőbb elbírálást jelenti, azaz ugyanazon magatartás szankcionálhatósága és ugyanazon rendelkezés alkalmazhatóságával állapítható meg a kedvezőbb elbírálás. Ha a Jöt. már nem szankcionálja ugyanazt a magatartást akkor a Jöt. nem alkalmazható, mert nincs összehasonlítható szankciórendszer. A Jöt. az exportálásra kerülő jövedéki termék esetében egészen más konstrukciót állít fel, a törvénysértést adóbírsággal szankcionálja, ezért nincs összehasonlítási alap. Sérelmezte továbbá a perköltség viselésre kötelezését is, az elsőfokú bíróság törvénysértést az alperes eljárásában nem állapított meg, a keresetet érdemben nem vizsgálta.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Álláspontja szerint az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a Jszt. és a Jöt. más konstrukciót tartalmaz, a Jöt. új szabályozást léptetett életbe. A Jszt. 67. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt törvénysértéshez képest a Jöt. arra csak adóbírság jogkövetkezményét teszi alkalmazhatóvá és mivel a Jöt. 71. § (10) bekezdése szankcionálja ugyanazon elkövetési magatartást, ezért az ugyanazon ügy kitétel megvalósult, ezáltal a kedvezőbb elbírálás fogalma is értelmezhető a Jöt. 84. § (7) bekezdés a/1. pontja alapján. Mivel a Jöt. szerinti szankciót, az adóbírságot az elkövetéskori időpontra figyelemmel alkalmazni nem lehet, ezért a korábbi jogszabály szerinti jogszabálysértés alapján szankció már nem állapítható meg, azaz a Jöt. kedvezőbb elbírálása azt eredményezi, hogy a felperessel szemben szankció nem alkalmazható. Az alperes a per során a Jöt. alkalmazásával kapcsolatban eltérő jogi álláspontot foglalt el, ezért a perre okot adott, költségviselésre kötelezése nem törvénysértő.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezésével a kereset elutasítása iránt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Jöt. 84. § (7) bekezdés a/1. pontját. Téves a másodfokú bíróság azon álláspontja, mely szerint a Jöt. alapján a felperesi elkövetési magatartás adott tényállás mellett már nem szankcionálható. A Jöt. 84. § (7) bekezdés a/1. pontja a kedvezőbb elbírálás megítélésénél csak akkor alkalmazható, ha ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezés kedvezőbb elbírálást eredményez. Az ugyanazon ügy fogalma csak ugyanazon magatartás ugyanazon szankcióval sújtott jogkövetkezménye tekintetében hasonlítható össze, ekkor mérhető a kedvezőbb elbírálás. Bár megállapítja a másodfokú bíróság, hogy a Jöt. és a Jszt. rendelkezései más konstrukciót tartalmaznak, azonban ennek jogkövetkezményét nem vonja le, hanem ezzel ellentétesen a Jöt. alkalmazhatóságát állapítja meg. A Jöt. más konstrukcióval, más szankcionálást írt elő és mivel a más szankció alkalmazását kizártnak tartotta a másodfokú bíróság, ezért a felperes jogsértő magatartását szankcionálatlanul hagyta. A Jöt. rendelkezéseit tévesen egy rendelkezését kiragadva értelmezte és nem komplexen, abból téves jogi következtetést vont le. Mivel nincs összehasonlítási alap a két jogszabály között, ezért az elkövetéskor hatályos Jszt.-t kell alkalmazni, szankciók tekintetében csak ugyanazon jövedéki bírsággal fenyegetett elkövetési magatartások hasonlíthatók össze. Álláspontja szerint a perköltség fizetésre kötelezés sérti a Pp. 78. § (1) bekezdését, a keresetet érdemben a bíróságok nem bírálták el, csak jogszabály változás miatt döntöttek a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezéséről, ezért kérte a perköltség tekintetében is a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 3. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság 15. számú ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Tévedett a másodfokú bíróság, amikor a Jöt. 84. § (7) bekezdés a/1. pontjának alkalmazhatóságát, ezáltal a Jöt.előírásai alkalmazásával a Jöt. 76. §-a és 71. § (10) bekezdése alapján a felperes elkövetési magatartás szankcionálhatatlanságát állapította meg. A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a Jszt. és a Jöt. más-más konstrukciót tartalmaz az exportra kerülő jövedéki termék vonatkozásában, azonban ennek jogkövetkezményét tévesen nem vonta le. Amennyiben két jogszabály ugyanazon elkövetési magatartást más-más szankciórendszerrel büntet, úgy a ugyanazon ügyre vonatkozó rendelkezés kedvezőbb elbírálása sem állapítható meg. A Jszt. 84. § (7) bekezdés a/1. pontja értelmében a Jöt. alkalmazását csak akkor lehet megállapítani, ha mind a Jszt., mind a Jöt. ugyanazon elkövetési magatartást, ugyanazon módon szankcionálja és a szankciórendszer összehasonlításával a Jöt. alkalmazása kedvezőbb elbírálást eredményez a jövedéki alanyra nézve. Míg a Jszt. a felperesi elkövetési magatartást jövedéki bírsággal szankcionálja, a Jöt. ugyanezen elkövetési magatartásra már jövedéki adóbírság kiszabását teszi csak lehetővé. Mivel a Jöt. teljesen más szankciórendszert vezet be ugyanazon elkövetési magatartásra nézve, ezért a két jogszabályi rendelkezés nem hasonlítható össze, ezáltal a kedvezőbb elbírálás megállapíthatóságához nem állnak fenn a törvényi feltételek, a Jöt. alkalmazása kizárt. Az összehasonlíthatóság megítélésénél a Jöt. hatálybaléptetési rendelkezése az adott szankció vonatkozásában egyébként sem vehető figyelembe azon fikció miatt, hogy ha az új jogszabály kedvezőbb, úgy kell tekinteni, mintha az lenne irányadó az adott elkövetési magatartásra.
Mind a másodfokú bíróság, mind az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontot foglalt el az alkalmazható jogszabály tekintetében, így a kereset érdemi elbírálására nem került sor, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak a Jszt. rendelkezései alkalmazásával kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a felperes keresete megalapozott-e.
A Legfelsőbb Bíróság az első- és másodfokú ítéleteket hatályon kívül helyezte, ezért az alperes perköltségre vonatkozó felülvizsgálati kérelme tekintetében a döntéshozatal szükségtelen volt. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor rámutat arra, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint az alperes pervesztessége csak akkor állapítható meg, ha a bíróság a közigazgatási határozat törvénysértő voltát állapítja meg. A jogszabályváltozás folytán bekövetkező felperesi pernyertesség nem jelenti az alperes határozatának "törvénysértő" voltát, ezért a Pp. 78. § (1) bekezdése nem alkalmazható, és ezen okból "pervesztes" alperes terhére a perköltség nem állapítható meg.
A Legfelsőbb Bíróság a felperes és az alperes felülvizsgálati eljárási költségét a Pp. 275/A. § (3) bekezdése alapján csak megállapította, annak viseléséről az új eljárás során az elsőfokú bíróságnak kell döntenie.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27.437/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.