adozona.hu
AVI 2000.11.136
AVI 2000.11.136
A perköltség megállapítása szempontjából jelentősége van annak, hogy az adóhatározat hatályon kívül helyezésére milyen okból került sor és milyen mértékben érinti a támadott adóhatározatot (Pp. 78. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Egyben kötelezte az alperest, hogy 200 000 Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek.
Az elsőfokú ítélet perköltségét megállapító rendelkezését támadta a felperes fellebbezésben, melyet módosítva 1 395 150 Ft-ra való felemelését kérte. Arra hivatkozott, hogy pernyertes lett, mivel a közigazgatási határozatot a bíróság tel...
AVI 2000.11.136 A perköltség megállapítása szempontjából jelentősége van annak, hogy az adóhatározat hatályon kívül helyezésére milyen okból került sor és milyen mértékben érinti a támadott adóhatározatot (Pp. 78. §)
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Egyben kötelezte az alperest, hogy 200 000 Ft perköltséget fizessen meg a felperesnek.Az elsőfokú ítélet perköltségét megállapító rendelkezését támadta a felperes fellebbezésben, melyet módosítva 1 395 150 Ft-ra való felemelését kérte. Arra hivatkozott, hogy pernyertes lett, mivel a közigazgatási határozatot a bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen megállapított tényállás alapján a Pp.</a> perköltségre vonatkozó rendelkezéseinek helytálló alkalmazásával döntött. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a Közigazgatási - Gazdasági Döntvénytár 1997. évi 11. számában megjelent 262. eseti döntésére, amely kimondja, hogy a perköltség felőli döntésnél a pernyertesség arányának meghatározásakor figyelemmel kell lenni arra is, hogy milyen okból került sor a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére. A perbeli ügyben a másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a felperesi keresetlevélben felsorolt érvek közül csak néhányat fogadott el, és megállapítható, hogy a felperesi kérelem milyen mértékben érintette a támadott közigazgatási határozatot. A kereseti kérelem egyes elemének eredményét helyesen tükröző módon és megfelelő mértékben határozta meg az elsőfokú bíróság a perköltség összegét.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak, valamint az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését a perköltség és illeték vonatkozásában. Továbbra is arra hivatkozott, hogy az alperesi határozat hatályon kívül helyezésére azon okból került sor, hogy a határozat teljesen törvénysértő volt és teljes mértékben érinti a határozat alapját képező költségelszámolást, így annak összegszerűségét. A másodfokú bíróság helytelenül alkalmazta a hivatkozott eseti döntést a jelen perre vonatkozóan. Álláspontja szerint a fellebbezési illeték kiszabása is törvénysértő, figyelemmel arra, hogy a per fő tárgyával kapcsolatban tételesen került meghatározásra az illetékalap, így a perköltség vonatkozásában álláspontja szerint az általános illetéket kellett volna figyelembe venni.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 5. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján, ha a törvény másként nem rendelkezik, a jogerős ítélet felülvizsgálatát a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti a Legfelsőbb Bíróságtól. A felülvizsgálati kérelemben a Pp. 272. § (2) bekezdése alapján meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdésére figyelemmel csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. Jelen felülvizsgálati eljárásban tehát csak azt vizsgálhatta, hogy jogszerű volt-e a másodfokú ítéletnek a perköltségre, illetve az illetékre vonatkozó rendelkezései.
E körben a jogerős ítélet helyesen utalt a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésére, mely szerint a perköltség viselés körében nem mindegy, hogy a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére milyen okból került sor és milyen mértékben érinti a támadott közigazgatási határozatot. Az elsőfokú bíróság ítéletében igen részletesen kifejtette, hogy a felperesi keresetlevélen felsorolt érvek közül melyeket és milyen mértékben fogadta el, és a közigazgatási határozatokat mely részében tartotta jogszabálysértőnek. Azt is meghatározta, hogy az adóigazgatási eljárást mely részében szükséges megismételni. Ebből a felperest megillető perköltség összegére vonatkozóan is helyes megállapítást tett.
A megyei bíróság pedig ítélkezésénél az elsőfokú bíróság által hivatkozottakat ítélkezésének alapjául helyesen fogadta el. A felperes a felülvizsgálati kérelmében sem tudott olyan jogszabálysértést megjelölni, amely a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna.
A felperes a fellebbezési illetékkel kapcsolatban tévesen hivatkozik arra, hogy a per fő tárgyával kapcsolatban tételesen került meghatározásra az illetékalap. A per fő tárgya az adóhatározat bírósági felülvizsgálata esetén már a kereseti illeték sem tételes illeték, hanem az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. § (1) bekezdés a) pontja alapján a pertárgyérték 6. §-a. A felperes fellebbezése és felülvizsgálati kérelme azonban már nem a per fő tárgyára, vagyis az adóhatározat bírósági felülvizsgálatára vonatkozott, hanem a perköltség, illetve illeték összegére, ezért e vitatott összegek, mint pertárgyérték alapján kell a fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárási illetéket megállapítani. Ezért a megyei bíróság az illetéktörvény 46. § (1) bekezdése alapján a fellebbezési illetéket helyesen állapította meg.
A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 28.488/1998. sz.)