adozona.hu
AVI 2000.11.135
AVI 2000.11.135
Az adótartozás késedelmes visszatérítésének kamatkövetkezményeiről az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezik (1990. évi XCI. tv. 67. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság két határozatával az általános forgalmi adó visszaigénylés késedelmes teljesítése miatt kiutalt jogos kamat után a polgárjog általános szabályai szerint (20%) 1 115 000 Ft, illetve 12 000 Ft plusz kamat kiutalását rendelte el, melyeket az alperes határozataival helyben hagyott.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresete folytán az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte.
A másodfokú bírós...
Az elsőfokú bíróság a felperes keresete folytán az alperes határozatait az elsőfokú határozatokra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárásra kötelezte.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 67. § (2) bekezdése 1994. január 1. és 1996. december 31-e között nem tiltotta a késedelmi pótlék után késedelmi pótlék felszámítását. Az alperes elismerte, hogy a késedelmes visszautalás miatt a felperes kamatigénye jogos, a kamat mértékéről volt vita és eltérő jogi álláspont.
A másodfokú bíróság az Art. 67. § (2) bekezdése, a 27.§ és (5) bekezdése, valamint a 84. § (4) bekezdése egybevetésével azt állapította meg, hogy az adóhatóság a visszatérítendő adó kiutalását a jegybanki alapkamat kétszeresének figyelembevételével kell megállapítania. A felperes kamatigénye adójogi jogviszonyból eredő, a felperes az adóhatósággal szemben továbbra is adózóként lépett fel és semmi nem indokolja, hogy az igény miért alakult volna polgári jogivá.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság az idézett Art. rendelkezésekből tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresét kellene figyelembe venni. Álláspontja szerint a bíróságok tévesen az Art. szerinti késedelmi pótlék és késedelmi kamat kifejezéseket egymást helyettesítő fogalomként használták.
A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A másodfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a per lényege az alperes által késedelmesen kiutalt kamat után járó kamat mértéke volt. Az Art. 27. § (4) és (5) bekezdése alapján, amennyiben az adóhatóság a visszatérítendő adó kiutalását késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. A 84. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogyha az adóhatóság határozata jogszabályt sért és ennek következtében az adózónak visszatérítési igénye keletkezik, az adóhatóság a visszatérítendő adó után a 67. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamatot fizet. Az Art. tehát rendelkezik az adótartozás késedelmes visszatérítésének kamatkövetkezményéről.
Az eljárt bíróságok a késedelmi és a késedelmi kamat jogintézményét nem használták egymást helyettesítő fogalomként, de éppen az Art. utal vissza a kamat mértékénél a késedelmi pótlék jogintézményére. Az Art. 67. § (2) bekezdése a késedelmi pótlék mértékét minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alap kétszeresének 365-öd részében állapítja meg. Erre figyelemmel pedig a késedelmi kamat után fizetendő kamat mértékére is ez a szabály az irányadó a felek közötti közigazgatási jogviszonyból következően.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 27.777/1998. sz.)