adozona.hu
AVI 2000.11.132
AVI 2000.11.132
Az adóhatóság vizsgálja, hogy a törzstőke növelésére fordított összeg adóköteles-e [1991. évi XC. tv. 43. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1992-94. évekre vonatkozóan a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte el, melynek eredményeként - egyéb megállapítások mellett - 1992. évre 8 800 000 Ft személyi jövedelemadó-hiányt és ezzel összefüggésben 50%-os adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. E rendelkezését arra alapította, hogy az adott adóévben a felperes az adózott eredménye terhére a társaság törzstőkéjét 44 millió Ft-tal megemelte, azonban a személyi jövedelemadó-előle...
AVI 2000.11.132 Az adóhatóság vizsgálja, hogy a törzstőke növelésére fordított összeg adóköteles-e [1991. évi XC. tv. 43. §].
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 1992-94. évekre vonatkozóan a költségvetési kapcsolatok átfogó ellenőrzését végezte el, melynek eredményeként - egyéb megállapítások mellett - 1992. évre 8 800 000 Ft személyi jövedelemadó-hiányt és ezzel összefüggésben 50%-os adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. E rendelkezését arra alapította, hogy az adott adóévben a felperes az adózott eredménye terhére a társaság törzstőkéjét 44 millió Ft-tal megemelte, azonban a személyi jövedelemadó-előleget, mint kifizető nem vonta le. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletét azzal indokolta, hogy a tőkeemelés kifizetésnek nem minősíthető és az alperes elmulasztotta annak tisztázását, hogy az, az olyan jövedelmek körébe tartozik-e, melyekből a kifizetőnek a jóváírással a magánszemély szempontjából adólevonási kötelezettsége keletkezhet.
Az alperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja szerint az adott adóévben irányadó személyi jövedelemadóról szóló 1991. évi XC. törvény (Szja.) 4. § (1) bekezdése, 11. § és 26. §-ai alapján a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a tag jogviszonyára tekintettel juttatott jövedelmet értékpapírból származó jövedelemnek kell tekinteni. Az Szja. 43.§ (2) bekezdése értelmében pedig az értékpapírból származó jövedelem után az adót a kifizetés, illetőleg a jóváírás napján állapítja meg és vonja le. E rendelkezés alkalmazásában pedig kizárólag az értékpapírt üzletszerűen értékesítő (forgalmazó) társaság nem minősül kifizetőnek. A törzstőke növelésére fordított összeg olyan értékpapírból származó jövedelem, amely adóköteles és a felperes kifizetőnek minősül, így az adót a jóváírás napján neki kellett volna levonni és kifizetni.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az Art. 1. §-át, az Szja. 43., 26., 33. és 54. §-ait, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (Sztv.) 26. §-át és a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) 117. és 221. §-ait.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 4. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Art. 1. §-a az általános rendelkezések körében az adózás rendjéről alapelveit rögzíti. A perbeli vita lényege, hogy a felperest terhelte-e a törzstőke felemelése után személyi jövedelemadó-előleg levonási kötelezettség, e körben a Legfelsőbb Bíróság az Art. alapelveinek megsértését nem találta bizonyítottnak.
Az Sztv. 26. § (1) bekezdése alapján saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (az alapító) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (az alapító) a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A perben nem vitásan a törzstőke felemelése a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből, nevezetesen az eredménytartalékból történt, vagyis a törzstőke felemelése nem más, mint az osztalék-kifizetés formája. A juttatott osztalékot ugyanis a törzstőke felemelésére fordították.
A Gt. 177. § (1) bekezdése alapján a társaság fennállása alatt a tagok a törzsbetétet a társaságtól nem követelhetik vissza, csak a társaság mérleg szerinti nyereség felosztható részére tarthatnak igényt. E rendelkezéstől a társaság szerződése érvényesen nem térhet el. A 221. § szerint a taggyűlés a törzstőke felemelését a társaság törzstőkén felüli vagyonából is elrendelheti. A törzstőke ilyen felemelése a tagok törzsbetéteit - külön befizetés nélkül - a korábbi törzsbetétek arányában növeli. A perbeli esetben valóban nem került sor külön befizetésre a törzstőke emelésnél, hiszen arra a mérleg szerinti nyereségből került sor. A mérleg szerinti nyereség felosztható része ténylegesen nem került kiosztásra, hanem ebből emelték a törzstőke összegét.
Az Szja. 11. §-a alapján a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tagja részére a tag jogviszonyára tekintettel juttatott jövedelmet értékpapírból származó jövedelemnek kell tekinteni. A 26. § alapján pedig az értékpapírból származó bevétel egésze jövedelemnek tekintendő. Az Szja. 4. § (1) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen jogcímen és formában megszerzett vagyoni érték egésze, illetve az e törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak a törvényben meghatározott hányada.
A fenti jogszabályhelyek egybevetésével a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy a törzstőke növelésére fordított összeg olyan értékpapírból származó jövedelem, amely adóköteles. A tagság ugyanis a juttatott osztalékot a törzstőke felemelésére fordította.
Az Szja. 43. § (2) bekezdése értelmében az értékpapírból származó jövedelem után az adót a kifizető a kifizetés, illetőleg jóváírás napján állapítja meg és vonja le. Ha az e) bekezdésben említett jövedelmet nem kifizető fizeti ki, az adót a jövedelmet szerző magánszemély állapítja meg és fizeti be. E rendelkezés alkalmazásában az értékpapírt üzletszerűen értékesítő (forgalmazó társaság) - az árfolyamnyereség utáni adózás szempontjából - nem minősül kifizetőnek. A jogerős ítélet tehát helyesen állapította meg, hogy a felperes kifizetőnek minősült, és az adót neki kellett volna levonni és befizetni.
A törzstőke-emelés adóköteles volta, illetve felperes kifizetői minősége szempontjából az Szja. 33. és 54. §-ai irrelevánsak.
Mivel a felperes a jogszabálysértés tényét bizonyítani nem tudta, a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 27.488/1999. sz.)