adozona.hu
AVI 2000.10.125
AVI 2000.10.125
Ha az adózó az adóját bevallja, de nem fizeti be, az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el (1990. évi XCI. tv. 95. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság 5. számú ítéletével elrendelt új eljárás lefolytatása után az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére az 1990-es évben személyi jövedelemadó adónemben 404 975 Ft adóhiányt, ennek jogkövetkezményeként 203 500Ft adóbírságot és 446 224 Ft késedelmi pótlékot írt elő határozatában. Az alperes a határozatot helybenhagyta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekin...
AVI 2000.10.125 Ha az adózó az adóját bevallja, de nem fizeti be, az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el (1990. évi XCI. tv. 95. §)
A megyei bíróság 5. számú ítéletével elrendelt új eljárás lefolytatása után az elsőfokú adóhatóság a felperes terhére az 1990-es évben személyi jövedelemadó adónemben 404 975 Ft adóhiányt, ennek jogkövetkezményeként 203 500Ft adóbírságot és 446 224 Ft késedelmi pótlékot írt elő határozatában. Az alperes a határozatot helybenhagyta.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helyben hagyta, a felperes által fizetendő eljárási illeték összegét leszállította. A megyei bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság az ügy tényállását helyesen állapította meg és az abból levont végső jogi következtetése is helytálló. Alaptalannak ítélte meg a felperes fellebbezésében a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény (Szja. tv.) 67. § 1. pontjára való hivatkozását a felperes által készített feljegyzések alapján történő elszámolás tekintetében. Utalt arra, hogy a megyei bíróság a korábbi hatályon kívül helyező határozatában e körben már kizárta a további vizsgálódás lehetőségét. Az alperes is utalt a felülvizsgálni kért határozatban, hogy a felperes által csatolt saját kezű feljegyzéseknek az eljárás során nem lehetett jelentőséget tulajdonítani, mivel kizárólag az ingatlan házastársi közös vagyonként történő minősítésének adójogi vonzatait kellett levonni az új eljárásban.
A végrehajtási jog elévülésével kapcsolatban a megyei bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, mely szerint különbséget kell tenni az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 27. § (1) bekezdése alapján aszerint, hogy bevallott és be nem fizetett, vagy pedig az adózó által be nem vallott és be nem fizetett, a hatóság által határozattal megállapított adó végrehajtásáról van szó. Az első esetben a végrehajtáshoz való jog elévülési ideje a törvényben meghatározott esedékesség évének utolsó napjától kell számítani, a második esetben pedig a megállapítás évének utolsó napjától, ami a felperes vonatkozásában 1997. december 31-e. Ebből következően a felperes vonatkozásában sem az adó megállapításához való jog, sem az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése nem következett be.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak megváltoztatását, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését indítványozta. Továbbra is arra hivatkozott, hogy mindkét ítéletben megtagadták a jogszabály által bizonylatként megjelölt adózói feljegyzések bizonylatkénti felhasználásának lehetőségét. Másrészt arra hivatkozott, hogy az esedékesség és a végrehajtási jog elévülése kérdésében a jogerős ítélet tévesen értelmezte az Art. 27. § (1) bekezdését és a 95. § (4) bekezdését. Erre figyelemmel pedig a késedelmi pótlék megállapítása is jogszabálysértő.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását indítványozta.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Szja. 67. § (1) bekezdése alapján nem kizárt a magánszemély által kiállított feljegyzés felhasználásának lehetősége. Ugyanakkor e körben a megyei bíróság helyesen utalt arra, hogy a korábbi hatályon kívül helyező határozatában jogszabályi feltétel hiányára tekintettel már e körben kizárta a további vizsgálódás lehetőségét. A közigazgatási megismételt eljárásban a perbeli ingatlan házastársi közös vagyonként történő minősítésének adójogi vonzatait kellett levonni, így jogszerű volt az, hogy az alperes a megismételt eljárás során a felperes által csatolt saját kezű feljegyzéseknek jelentőséget nem tulajdonított.
A Legfelsőbb Bíróság mindenben osztotta a jogerős ítéletnek az esedékességről, illetve a végrehajtási jog elévüléséről kifejtett álláspontját. Az Art. 27. § (1) bekezdése alapján az adót e törvény mellékletében vagy törvényben előírt időpontban (esedékesség) az adóhatóság által megállapított adót a határozat jogerőre emelkedéséről számított 15 napon belül kell megfizetni. Ha az adózó az adóját bevallja, de nem fizeti be, az adótartozás végrehajtásához való jog az Art. 95. § (4) bekezdése alapján az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Az esedékesség és a végrehajtási jog elévülése ebben az esetben a bevallás évéhez igazodik.
Az adózó által be nem vallott és így be nem fizetett adót a hatóság határozattal állapítja meg. Az adótartozás megállapításához való jog az Art. 95. § (1) bekezdése alapján annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás-bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése ebben a második esetben elválik az elmulasztott bevallás időpontjától. Ugyanis az adóhatóság által megállapított adót a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A végrehajtási jog elévülése tehát az adóhatóság határozatában előírt fizetési határidőhöz (esedékesség) igazodik.
A késedelmi pótlék felszámítása az Art. 67. § (1) bekezdése alapján az eredeti esedékességtől, vagyis amikor az adózónak az adóját be kellett volna vallania, történik, és azt a jogerős közigazgatási határozatban megállapított határidőn belül kell megfizetni. A késedelmi pótlék meg nem fizetésére az Art. 1997. január 1-je előtt lehetővé tette a késedelmi pótlék pótlékosítását. Az Art. 1997. január 1-jével hatályos 67. § (2) bekezdése alapján késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani már nem lehet. A késedelmi pótlék úgynevezett pótlékolása is jól mutatja az esedékesség és végrehajtási jog elévülésének fentebb kifejtett kettősségét.
Mivel a felperes a felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértés tényét bizonyítani nem tudta, ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felperest a Pp. 275/B. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 27.918/1998. sz.)