adozona.hu
AVI 2000.10.122
AVI 2000.10.122
Az adókedvezmény nem jár, ha az adományozott összeget közvetlenül vagy valamely szolgáltatással összefüggésben vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adták [1991. évi XC. tv. 38/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. Rámutatott arra, hogy abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az átmeneti segély címén az I-VII. r. felpereseknek kifizetett összeg adóköteles jövedelemnek, vagy adómentes segélynek minősül-e, illetve az I-X. r. felperesek részéről a "B." Alapítvány javára befizetett összeg után az összjövedelmet csökkentő adókedvezmény felperesek javára megállapítható-e az elbíráláskor...
AVI 2000.10.122 Az adókedvezmény nem jár, ha az adományozott összeget közvetlenül vagy valamely szolgáltatással összefüggésben vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adták [1991. évi XC. tv. 38/A. §].
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. Rámutatott arra, hogy abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az átmeneti segély címén az I-VII. r. felpereseknek kifizetett összeg adóköteles jövedelemnek, vagy adómentes segélynek minősül-e, illetve az I-X. r. felperesek részéről a "B." Alapítvány javára befizetett összeg után az összjövedelmet csökkentő adókedvezmény felperesek javára megállapítható-e az elbíráláskor hatályban lévő, a személyi jövedelemadóról szóló 1991. évi XC. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 38/A. § (1) bekezdés i) pontja alapján, vagy sem.Rámutatott arra, hogy az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 51.§ (1) bekezdése és 75. § (2) bekezdése alapján jogosult és egyben köteles is ellenőrizni az adókedvezmény igénybevételének valamennyi feltételeit. Ezért adójogi szempontból megvizsgálhatta az alapítvány működési szabályzatát és az alapítvány működési szabályzatát és az alapítvány pénzeszközök felhasználását.
A segélyezett személyek körének, az időpontok egybevetése, illetve az összegek nagyságrendjének a befizetése és kifizetése közötti arányosított különbözőség alapján a megyei bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az érintett jogalanyok összehangolt, irányított, szervezett, rendszerű tevékenység eredményeképpen a befizető alapítványi támogató az szja adókedvezményt kívánta igénybe venni, de azzal a feltétellel és kifejezetten azzal a céllal, hogy közeli hozzátartozók részére az adományozott összeg utóbb kifizetést nyerjen. A IV. r. felperes pedig az adományozott összeget az átmeneti segély formájába saját maga kapta vissza, ezért az Szja. tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontja alapján vagyoncsökkenés javára nem volt megállapítható. Utalt e körben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának d=16680 ssz=1>1/1998. KJE számú Jogegységi határozatára (jogegységi határozat), mely szerint a vagyoni előny megszerzése nem járhat együtt azzal, hogy a vagyoni előnyt az az alapítvány nyújtja, amely részére a befizetés történt.
A segély jogcímén kifizetett összeg tekintetében a megyei bíróság elfogadta az elsőfokú bíróság jogi következtetését. E szerint az adóhatóság jogszerűen vonta le azt a következtetést, hogy az I-III. r., V-VII. r. felperesek részére a 13. havi fizetéssel egyező összegű az önkormányzat által nyújtott segély nem minősül az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés 3. pontja alapján adómentes jövedelemnek. Ennek következtében pedig megalapozottan került sor e jövedelem felperesek 1995. évi személyi jövedelemadó-alapjához történő hozzászámítására és ezzel összefüggésben személyi jövedelemadó-hiány megállapítására.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak felülvizsgálati kérelmet, melyben kérték annak megváltoztatását, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmüknek megfelelő határozat meghozatalát. Utaltak arra, hogy az alapítványi befizetések az Szja. tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendelkezések alapján került sor, ezért a felpereseket erre tekintettel az adókedvezmény jogszerűen megilleti. Másrészt utalt arra, hogy a közalkalmazott felperesek 13. havi munkabéréről lemondása nem hozható közvetlen összefüggésbe a segélyezéssel, sem az alapítványi befizetéssel. Álláspontjuk szerint nem terjeszkedtek túl a rendeltetésszerű joggyakorlás keretén akkor, amikor ugyanazon adóévben alapítványi befizetést is teljesítettek és egyes felperesek segély iránti kérelmet terjesztettek elő az önkormányzathoz; még akkor sem, ha az alapítvány az alapítvány céljaival összhangban vagyonából segélyezési célra is juttatott a város önkormányzata részére.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság 2. számú ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól a fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti. A Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, továbbá elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, valamint a Pp. 270. § (1) bekezdésre figyelemmel a konkrét jogszabálysértést is meg kell jelölni. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 275. § (2) bekezdésére figyelemmel csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül.
A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a megyei bíróság az általa kiegészített tényállást a kellő részletességgel állapította meg, és a Legfelsőbb Bíróság mindenben osztja az abból levont jogi következtetést is. A felülvizsgálati kérelemre tekintettel az alábbiakat kívánja kiemelni.
Az Szja. tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontja alapján a 37. § (1) bekezdés szerint megállapított adóból levonható a belföldi székhelyű alapítvány (közalapítvány) céljára az adóévben befizetett összeg 30%-a az alapítvány igazolása alapján, amennyiben az alapítvány a jogszabályban felsorolt célokat szolgálja, és ha egyidejűleg az alapítvány működési szabályzata, valamint az alapítványi pénzeszközök felhasználása alapján egyaránt kizárható, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.
A Jogegységi határozat az indokolásában utal arra, hogy az adócsökkentés igénybevételének törvényes feltételeit az alapítvány céljára befizetett összeg vonatkozásában az szja. törvénymódosítása nem érintette, ezért a Jogegységi Tanács jelen határozatát az 1994. évi LXXII. törvénnyel beiktatott Szja. tv. 38/A. § alkalmazása során is értelemszerűnek irányadónak kell tekinteni. A Jogegységi határozat megállapította, hogy az adókedvezmény igénybevételét nem zárja ki, ha az adományozás vagyoni előny érdekében történik. Az adományozott összeg összjövedelmet csökkentő levonására akkor nem kerülhet sor, ha az összeget az alapítvány által - közvetlenül vagy közvetve - nyújtott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében fizetik be. Így a vagyoni előny megszerzése nem járhat együtt azzal, hogy a vagyoni előnyt az az alapítvány nyújtja, amely részére a befizetés történt. (Például az alapítvány részére befizetett összeg fejében az alapítvány hasonló értékű szolgáltatást nyújt az adományozónak, vagy közeli hozzátartozójának.)
A megyei bíróság az Szja. tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontja és a Jogegységi határozat alapján megfelelően vonta le azt a következtetést, hogy a perbeli esetekben az alapítvány céljára befizetett összeget nem lehet a megállapított adóból levonni. Az alapítvány és a polgármesteri hivatal együttműködése alapján az alapítványi befizetések szociális segélyként kerültek visszafizetésre a befizetők, illetve közeli hozzátartozójuk részére. Az Szja. tv. 38/A. § (1) bekezdés i) pontja alapján az adókedvezmény nem jár, mivel az adományozott összeget közvetlenül vagy valamely szolgáltatással összefüggésben vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adták.
A segéllyel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság is kifejti, hogy az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés 3. pontja alapján mentes az adó alól, ha törvény másként nem rendelkezik, az állami szociális rendszer keretében, illetőleg az önkormányzat által nyújtott szociális és nevelési segély, az önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás. Az Szja. tv. 3.§ 24. pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján szociális segély az, melyet készpénzben vagy természetbeni formában a szociálisan rászorulóknak nyújtanak. Szociálisan rászoruló az, akinek (eltartottainak) létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani. A perbeli esetben a szociálisan rászorultságot megállapítani nem lehetett figyelembe véve azokat a körülményeket, hogy a felperesek 13. havi fizetésükről lemondtak, illetve éppen ebben az időben alapítványi befizetéseket eszközöltek. Ténylegesen az önkormányzat által nem segély, hanem a 13. havi fizetés került ilyen formán kifizetésre. Ezért a két részletben kifizetett segélyhez kapcsolódóan az I-III. r., V-VII. r. felperesek terhére megállapított személyi jövedelemadó-hiány az Art. 75. § (2) bekezdés a) pontjának és 79. § (1) és (2) bekezdésének megfelel.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 28.218/1998. sz.)