adozona.hu
AVI 2000.9.119
AVI 2000.9.119
A zárjegy nélküli termék készletezése és forgalmazása alapozza meg a jövedéki törvényben meghatározott szankciót [1993. évi LVIII. tv. 66. § (3) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Vámhivatal határozatával 947 520 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest és az 1996. június 27-én lefoglalt italmennyiség elkobzását rendelte el. A Vámhivatal járőrei a felperes lakóházának udvarán lévő baromfi ólban különböző fajtájú zárjegy nélküli szeszesitalt találtak.
A fellebbezésre eljáró alperes határozatával az elsőfokú vámhatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz a közigazgatási határozatok felülvizsgálata érdekében.
...
AVI 2000.9.119 A zárjegy nélküli termék készletezése és forgalmazása alapozza meg a jövedéki törvényben meghatározott szankciót [1993. évi LVIII. tv. 66. § (3) bek.]
A Vámhivatal határozatával 947 520 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest és az 1996. június 27-én lefoglalt italmennyiség elkobzását rendelte el. A Vámhivatal járőrei a felperes lakóházának udvarán lévő baromfi ólban különböző fajtájú zárjegy nélküli szeszesitalt találtak.A fellebbezésre eljáró alperes határozatával az elsőfokú vámhatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a városi bírósághoz a közigazgatási határozatok felülvizsgálata érdekében.
A felperes keresetének helyt adva a városi bíróság a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint az eljáró vámhatóságok nem tárták fel a tényállást, nem állapították meg és nem bizonyították, hogy a felperes a jövedéki szabályokat megsértette-e, ezért határozataik törvénysértőek. A felperes nem követte el a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 67. § b) és f) pontjában előírt jogszabálysértéseket.
Az alperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, amelyet a megyei bíróság alaposnak talált, ezért ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a közigazgatási határozatokat a Jtv. 67. § (1) bekezdés b) és f) pontjában megállapított rendelkezések alapján vizsgálta, mivel a közigazgatási határozatok a Jtv. 67.§ (1) bekezdésének m) pontja alapján állapították meg a felperessel szemben a jogszabálysértést és az ezt követő pénzbüntetést.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a közigazgatási eljárás során nem vitatta, hogy a lefoglalt termék a jövedéki törvény tárgyi hatálya alá tartozik, a vámhatóság a felperes birtokában találta a lefoglalási jegyzőkönyvben megjelölt fajtájú és mennyiségű szeszesitalt, és ennek alapján a közigazgatási szerv kellően feltárta az ügy érdemére vonatkozó legfontosabb tényállási elemeket. A felperessel kapcsolatosan a másodfokú bíróság megállapított, hogy a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a lefoglalt jövedéki termék nem az ő tulajdonában áll. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes nem az engedély alapján végzett jövedéki tevékenységével összefüggésben követte el a jövedéki szabálysértést, hanem mintegy magánszemélyként, így a Jtv. 67. § (1) bekezdésének m) pontja alapján megállapítható a jogszabálysértés vele szemben.
A felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős ítélet ellen, kérve annak felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint a lefoglalt termékek már forgalmi értéket nem képviseltek, alkalmatlanok voltak jövedéki terméknek, így a jövedéki törvénysértést nem követte el. Kiegészített felülvizsgálati kérelmében a felperes kifejtette, hogy a Jtv. 66. § (3) bekezdés c) pontja alapján zárjegy nélküli termék készletezése és forgalmazása, a 67. § (1) bekezdés m) pontja szerint pedig nem jövedéki alanytól való lefoglalása alapozhatja meg a pénzbüntetés kiszabását. Álláspontja szerint jövedéki engedéllyel rendelkezik, ezért jövedéki adóalanynak minősül, így esetében nem alkalmazható a Jtv. 67. § (1) bekezdésének m) pontja. Ugyanakkor a lefoglalás jegyzőkönyvéből is megállapítható, hogy nem folytatott a Jtv. 66. § (3) bekezdés c) pontja alapján zárjegy nélküli termék készletezését és forgalmazását.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a felperessel szemben az eljáró vámhatóságok, mint jövedéki alannyal szemben folytattak le helyszíni ellenőrzést. A lefoglalt termékeket azon a telephelyen, illetőleg a felperes lakóhelyén találták, amelyre vonatkozóan jövedéki engedéllyel kapcsolatos tevékenység végzését folytatta. A Legfelsőbb Bíróság nem osztja a másodfokú bíróság okfejtését arra vonatkozóan, hogy a felperes a lefoglalt jövedéki terméket mintegy magánszemélyként raktározta. A felperes jövedéki engedéllyel rendelkezve telephelyén nem végezhet egyszerre jövedéki engedély alá vont termékkel kapcsolatban magánszemélyként és jövedéki alanyként is tevékenységet. A felperes jelen per tárgyát képező közigazgatási eljárásban jövedéki alanyként vett részt.
A Jtv. 67. § m) pontja szerint kereskedelmi mennyiségűnek minősülő jövedéki termék, amelyet jövedéki ellenőrzés során a nem jövedéki alanynál találnak meg, és annak származását, eredetét, birtokának jogszerűségét nem tudják igazolni.
A felperes és a tanuk előadása alapján az elsőfokú eljárásban feltárt tényállás életszerű és a felperes állítását alátámasztja, amely szerint nem a felperes tulajdonát képező szeszesitalt, illetőleg szeszesital előállítására alkalmas termékeket tártak fel a jövedéki ellenőrzés során. Ezt bizonyítja, hogy az eljáró hatóság is a 67. § (1) bekezdés m) pontja alapján kívánta a jogszabálysértést megállapítani.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a felülvizsgálati kérelemben kifejtett azon állásponttal is, amely szerint a 66. § (3) bekezdés c) pontja alapján a zárjegy nélküli termék készletezése és forgalmazása alapozza meg a Jtv.-ben meghatározott szankciót.
A nem vitatott tényállás szerint a helyszíni ellenőrzés során a lefoglalt termékek állapota egyértelművé tette, hogy a felperes ezeket csak raktározta, de forgalomba hozatalára utaló tényállási elemeket a helyszíni ellenőrzés során nem állapítottak meg.
Fent kifejtettek szerint a sérelmezett közigazgatási határozatok nem felelnek meg a Jtv. 66. §-ában, illetőleg 67.§-ában megállapított és a büntető szankció alkalmazásához elengedhetetlen törvényi feltételeknek.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a per tárgyának annak megállapítását tekintette, hogy a felperes megvalósította-e a Jtv. 67. § b) illetőleg f) pontjában előírt törvényi tényállásokat, amelynek következtében az eljáró vámhatóságok jogszerűen alkalmazták a pénzbüntetés szankcióját. E tévedése mellett azonban az elsőfokú bíróság érdemben helyes döntést hozott, amikor a felperes kereseti kérelmének helyt adott és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a Pp.275/A. § (2) bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az érdemben helyes elsőfokú bírósági ítéletet helybenhagyta azzal, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását mellőzi.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27.330/1998. sz.)