adozona.hu
AVI 2000.9.114
AVI 2000.9.114
A gépjármű vám- és adókötelezettsége szempontjából nem vehető figyelembe a közlekedési hatóságra vonatkozó jogszabály rendelkezései. A minősítéskor a Kereskedelmi Vámtarifa szabályai az irányadóak 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r.
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Vámhivatal 1995. november 2-án vámkezelt a felperes kérésére egy Volkswagen Transporter Típusú négyajtós, ötsebességes, dízelüzemű személygépkocsit a felperes mint külszolgálatos részére vámmentesen, 291 740 forint fogyasztási adó kiszabása mellett. A gépjármű belső áruvizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a gépkocsi eredetileg személygépkocsiként került előállításra, ekként kapta meg a forgalmi engedélyét is, majd azt a külföldi eladó szerelőkocsivá minősített át és helyeztette for...
AVI 2000.9.114 A gépjármű vám- és adókötelezettsége szempontjából nem vehető figyelembe a közlekedési hatóságra vonatkozó jogszabály rendelkezései. A minősítéskor a Kereskedelmi Vámtarifa szabályai az irányadóak 1/1975. (II. 5.) KPM-BM r.
Az Vámhivatal 1995. november 2-án vámkezelt a felperes kérésére egy Volkswagen Transporter Típusú négyajtós, ötsebességes, dízelüzemű személygépkocsit a felperes mint külszolgálatos részére vámmentesen, 291 740 forint fogyasztási adó kiszabása mellett. A gépjármű belső áruvizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a gépkocsi eredetileg személygépkocsiként került előállításra, ekként kapta meg a forgalmi engedélyét is, majd azt a külföldi eladó szerelőkocsivá minősített át és helyeztette forgalomban. A felperes a gépkocsit úgy vásárolta meg, hogy abban csak az első üléssor volt meg, az utasteret a rakodótértől válaszfal választotta el, a zárt kocsiszekrényben körben ablakok voltak, azokon rács nem volt.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1995. december 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, és az elsőfokú bíróság - az időközben perbe lépett II. r. felperes és az I. r. felperes - keresetét leutasította. Megállapította, hogy a gépjármű a fogyasztási adó szempontjából a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) termékbesorolási rendje szerint személygépkocsinak minősül, ezért a fogyasztási adóról szóló 1991. évi LXXVIII. tv. 19. §-a alapján fogyasztási adófizetési kötelezettség alá esik. A KSH 1996. július 19-én és 1998. január 26-án kiadott állásfoglalása is a perbeli gépjárművet az ITJ 41-32-5. termékszám, a nagy rakodóterű személygépkocsi termékhez sorolta be, mert tehergépjárműnek csak áruszállításra gyárilag kialakított gépjármű minősül. A perbeli gépjárművet személygépkocsiként gyártották, az igazságügyi szakértői vélemény szerint is a Transporter típusú kombi gépjárművek a vevő igényétől függően személy- és áruszállításra is alkalmasak. Eredetileg nyolc személy szállítására gyártották, később alakították át szervizkocsivá. A gépjármű adójogi megítélésénél a Közlekedési Felügyelet minősítésének nincs jogi jelentősége.
A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak megváltoztatásával keresetük szerinti ítélet hozatala iránt. Felülvizsgálati kérelmükben kifejtett álláspontjuk szerint a jogerős ítélet sérti az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM rendelet (továbbiakban: R.) 1. függelék 2. pontjában foglaltakat. A gépjármű besorolása ellentétes a közlekedési hatóság minősítésével, a gépjárművet csak közlekedési hatóság jogosult minősíteni, a KSH állásfoglalása ezzel ellentétes tartalmú nem lehet. A szakértő megállapítása is megerősítette, hogy a gépjárművet személygépkocsiként gyártották.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a Közlekedési Felügyelet a gépjárművet a KRESZ szempontjából minősítheti, ez a minősítés nem hat ki a vámeljárásra. A gépkocsit az I. r. felperes importálta, ezért a fogyasztási adó szempontjából rá a KSH termékbesorolása irányadó.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan, mert a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott R. 1. függelék 2. pontját.
A vámeljárás szempontjából a gépjármű mikénti minősítésére a Kereskedelmi Vámtarifa szabályai, a fogyasztási adó szempontjából pedig a fogyasztási adóról szóló 1991. évi LXXVIII. tv. 19. §-a alapján a KSH 1994. szeptember 15-én érvényes besorolási rendje az irányadó. A gépjármű vám- és adókötelezettsége szempontjából nem vehető figyelembe a közlekedési hatóságra vonatkozó R.a> rendelkezései. A Közlekedési Felügyelet a gépjárművet a forgalomba helyezése szempontjából minősíti a rá irányadó szabályok szerint, azonban a vám- és adókötelezettség szempontjából nem ezeket a szabályokat kell alkalmazni, hanem a vám- és adójogszabályokat. A jogerős ítélet nem sérthette meg a R. 1. függelék 2. pontjában foglaltakat, mert ennek alkalmazására a perben nem került sor, de e rendelet alkalmazása a fentiekben kifejtettek szerint kizárt.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, mely a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályt nem sértette meg, a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 28. 765/1998. sz.)