adozona.hu
AVI 2000.8.99
AVI 2000.8.99
Az adóalany az általa választott módszert köteles nyilvántartási rendszerében rögzíteni és attól az adott évben nem térhet el (1989. évi XL. tv. 20. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság 1992-93. évekre vonatkozóan költségvetési kapcsolatuk átfogó ellenőrzésűket végezte a felperesnél, melynek eredményeként 1 050 536 Ft adóhiányt, 525 000 Ft adóbírságot és 304 000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg. Az indokolás szerint a felperes a Pátria Panzió építési munkáira 1992. január 5-től augusztus 4-ig 2 700 000 Ft előleget 1993-ban vette figyelembe az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségének teljesítésénél annak ellenére,...
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 22. § (2) bekezdése értelmében az előlegként átvett 2 700 000 Ft ellenérték utáni általános forgalmi fizetési kötelezettség megállapítása 1992 decemberére jogszerű.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A másodfokú eljárás során a bizonyítás kiegészítéseként könyvszakértői véleményt szerzett be a felperes 1992. évi könyvvezetési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatban. Ennek alapján megállapította, hogy a felperes a könyvvezetési kötelezettségének pénzforgalmi szemléletben tett eleget, kivéve a perben vitatott számla elszámolását. A felperes ténylegesen az általános forgalmi adó bevallási fizetési kötelezettségének az ellenérték megfizetésének napján tett eleget, kivéve a perbeli 2 700 000 Ft-os előleget. A perbeli esetben a teljesítés és az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség időpontja a vitatott számla kiállításának az időpontja. A felperes ugyanis a teljesítésről a számlát kibocsátotta, ebben pénzügyi teljesítésként a 2 700 000 Ft-ot elismerte, ennek adójogi következménye pedig az általános forgalmi adó 1992 decemberére történő bevallása és befizetése.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint az Áfa tv. 22.§ (2) bekezdése értelmében az ellenérték előlegként kapott része után is a teljesítés időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség, ez pedig a perbeli esetben a számlán megjelölt időpont, vagyis 1992. december.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az Áfa tv. 20. § (1) bekezdés b) pontja, a 20. § (2) bekezdése és a 22. § (2) bekezdése alapján az ellenérték előlegként kapott része után is a teljesítés időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség. A pénzforgalmi szemléletű könyvvezetésre tekintettel a felperes adófizetési kötelezettsége az ellenérték megfizetésekor 1993-ban keletkezett.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az Áfa tv. 1992-ben hatályos 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adófizetési kötelezettség azon a napon keletkezik, amelyen az ellenértéket megfizették, ha az ellenértékesítés készpénz ellenében történik. A 20. § (2) bekezdése alapján annak az adóalanynak aki a jogszabályban előírt könyvvezetési kötelezettségének pénzforgalmi szemléletben jogosult eleget tenni, az adófizetési kötelezettsége az ellenérték megfizetésének napján keletkezik. Az adóalany választása szerint alkalmazhatja a 20. § (1) bekezdés a) pontjában előírtakat is. A választott módszert azonban köteles nyilvántartási rendszerében rögzíteni és attól az adott adóévben nem térhet el. A 22. § (2) bekezdése alapján az ellenérték előlegként kapott része után is a teljesítés időpontjában keletkezik az adófizetési kötelezettség.
A másodfokú bíróság a kirendelt igazságügyi könyvszakértő véleményét ítélkezésének alapjául elfogadva helyesen állapította meg, hogy a felperes 1992. évben a könyvvezetési kötelezettségének pénzforgalmi szemléletben volt jogosult és köteles eleget tenni, a perbeli számla esetében azonban ettől eltért. Ennek oka feltehetően az volt, hogy a felperes a P. Panzió építésénél 1991 októberétől 1992 májusáig teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, a további teljesítést azonban megtagadta és az elvégzett munka ellenértékéről állította ki a számlát. A vitatott számlán a teljesítés időpontjaként határozottan 1992. december hónapot jelölte meg. Ennek alapján az Áfa tv. 22. § (2) bekezdésére figyelemmel a teljesítés időpontja, vagyis az 1992. december hónap irányadó a felperes általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége vonatkozásában.
Mivel a felperes a jogszabálysértés tényét bizonyítani nem tudta, a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 28.772/1997. sz.)