adozona.hu
AVI 2000.8.98
AVI 2000.8.98
A sporttevékenységgel való tényleges foglalkozás körébe sorolható a tevékenység anyagi feltételeinek előteremtése és támogatása (1996. évi CXXVI. tv. 4. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás értelmében a kérelmező alapítvány alapító okirata szerint az alapítvány célja a megye területén élő fiatalok körében a női röplabda sportág népszerűsítése és a fennmaradásának elősegítése főleg azokon a helyeken, ahol nem működnek sportcsoportok; továbbá az ifjúsági sportmozgalom keretein belül a sportág fejlődésének elősegítése és támogatása; a diáksport keretein belül működő sportcsoportok anyagi feltételeinek növelése; a megye területén műk...
A kérelmező a kérelmezettől annak igazolását kérte, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel. A kérelmezett határozatával a kérelmet elutasította. Az indoklás szerint a kérelmező alapító okiratában rögzített célok és tevékenységek nem egyeznek meg az 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában előírtakkal, mert az alapítványi célok között szerepel a női röplabda sportág népszerűsítése és fennmaradásának elősegítése, a megye területén működő női röplabda szakosztályok anyagi támogatása, a tehetséges fiatal női röplabda sportolók menedzselése. A kérelmező a határozat megváltoztatása iránt kérelmet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amely 1998. február 9-én kelt végzésével a kérelmezett felülvizsgálni kért határozatát megváltoztatta és a kérelmező 1996. évi CXXVI. törvényben foglaltaknak megfelelő kedvezményezetti minőségét megállapította. Az indoklás értelmében a kérelmezett az 1996. CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat jogszabálysértő módon szűkítően értelmezte a valamely dologgal, tevékenységgel való foglalkozás ugyanis nem jelentheti kizárólag csak a tevékenység űzését, hanem magában foglalja az azzal szorosan összefüggő tényleges tevékenységet is. Az ilyen jellegű közreműködés pedig a kérelemben hivatkozottak alapján megállapítható.
A végzés ellen a kérelmezett nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a kérelem elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy a kérelmező alapító okiratában rögzített célok nem felelnek meg az a 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak. Egyrészt a kérelmező tevékenysége nem korlátozódik kizárólag a gyermek-, ifjúsági és szabadidősportra, mert célként tűzte ki a megye területén működő női röplabda szakosztályok anyagi támogatását, másrészt az anyagi támogatás nem jelent a törvény által meghatározott tevékenységekkel való tényleges foglalkozást.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a kérelmező kérelmét elutasította.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szkf.) 4. § (1) bekezdés b) pontja értelmében e törvény alkalmazásában kedvezményezett azon alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább 3 évvel nyilvántartásba vett, és alapító okirata szerint az említett rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább 1 évvel kizárólag gyermek-, ifjúsági és szabadidősport, valamint a fogyatékosok sporttevékenységével ténylegesen foglalkozik. Az Szkf. tv. megfogalmazása ("kizárólag") nyilvánvalóan arra irányul, hogy a nem kizárólag gyermek-, ifjúsági és szabadidősport valamint fogyatékosok sporttevékenységével foglalkozó szervezeteket a kedvezményezetti körből kizárja. A tevékenység körét szintén az Szkf. határozott rendelkezése értelmében az alapító okirat alapján kell megítélni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság téves álláspontot foglalt el, amikor a gyermek-, ifjúsági és szabadidősport körébe tartozó tevékenységnek tekintette az alapító okirat 3/c. pontjában foglalt "a megye területén működő női röplabda szakosztályok anyagi támogatása" tevékenységet. A röplabda szakosztályok ugyanis értelemszerűen felnőtt, versenysport gyakorlására is szerveződtek, így a működő női röplabda szakosztályok anyagi támogatása túlmutat az Szkf. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezetti körön.
A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor nem osztja a fellebbezési álláspontot a sporttevékenységgel való tényleges foglalkozás körében. E tekintetben az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az adott tevékenységgel való tényleges foglalkozás körébe sorolható a tevékenység anyagi feltételeinek előteremtése és támogatása, amely ily módon alapot adhat a kedvezményezetti minőség megállapítására.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a alkalmazásával a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta.
(Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 27.648/1998. sz.)