adozona.hu
AVI 2000.7.95
AVI 2000.7.95
A dohánygyártmány forgalomba helyezése, illetve annak készletezése, értékesítése és megvásárlása csak zárjeggyel ellátott termékre vonatkozóan jogszerű (1993. évi LVIII. tv. 21. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 16. számú vámhivatal 1996. június 27-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperesnél, M., H. u. 59. szám alatti vegyesboltjában. Az üzlet raktárában az ellenőrzés 30 liter - három műanyag kannában levő - zárjegy nélküli szeszesitalt talált, melynek származása nem igazolt, tovább 0,9 liter különféle zárjegyes szeszesitalokat bontott üvegekben, továbbá 110 doboz zárjegy nélküli Magnum cigarettát, melynek a származása nem volt igazolt. Az ellenőrzés során megállapították, hogy az üzlet raktárába...
AVI 2000.7.95 A dohánygyártmány forgalomba helyezése, illetve annak készletezése, értékesítése és megvásárlása csak zárjeggyel ellátott termékre vonatkozóan jogszerű (1993. évi LVIII. tv. 21. §)
A 16. számú vámhivatal 1996. június 27-én jövedéki ellenőrzést tartott a felperesnél, M., H. u. 59. szám alatti vegyesboltjában. Az üzlet raktárában az ellenőrzés 30 liter - három műanyag kannában levő - zárjegy nélküli szeszesitalt talált, melynek származása nem igazolt, tovább 0,9 liter különféle zárjegyes szeszesitalokat bontott üvegekben, továbbá 110 doboz zárjegy nélküli Magnum cigarettát, melynek a származása nem volt igazolt. Az ellenőrzés során megállapították, hogy az üzlet raktárában a raktárablakon keresztül szeszesital értékesítése folyt, a raktárablakban 0,3, 0,5, és 1 dl-es poharak voltak. A felperes az ellenőrzés során azt nyilatkozta, hogy a szeszesitalt a kertben dolgozó munkások részére szolgálta ki. A cigaretta a férje tulajdona. A jövedéki termékek lefoglalásra kerültek, és a vámhivatal az 1996. augusztus 30-án kelt határozatával megállapította, hogy a felperes jövedéki törvénysértést kővetett el és vele szemben 61 558 forint jövedéki bírságot szabott ki, melyből 20 000 forintot L. Istvánnal egyetemlegesen köteles megfizetni. A 30,9 liter különféle szeszesital elkobzását elrendelte. A határozat indokolása szerint a felperes megsértette a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. tv. (a továbbiakban: Jszt.) 67. § (1) bekezdés b), c)</a> és d) pontjában foglaltakat.A fellebbezés folytán eljárt alperes az 1996. október 18-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az alperes határozatának felülvizsgálat iránt a felperes keresetet nyújtott be. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben megalapozottnak találta, az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta, a jövedéki bírság összegét 60 756 forintra leszállította és megállapította, hogy ebből 20 000 forintot a felperes L. Istvánnal egyetemlegesen kőteles megfizetni. Elrendelte a 0,9 liter bontott palackozott szeszesital kiadását a felperes részére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítélete indokolása szerint a 0,9 liter bontott palackokban levő szeszesital forgalomba hozatala nem volt bizonyított, ezért 802 forint jövedéki bírságot törvénysértőnek ítélt. A 30 liter műanyag kannákban levő zárjegy nélküli szeszesitalok tekintetében megállapította, hogy azok a jövedéki ellenőrzés alól elvontak a Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A felperes a szeszesitalok származását igazolni nem tudta, a pálinka származására becsatolt számla nem volt azonos a helyszínen lefoglalt jövedéki termékek szeszfokával, így azok származását nem igazolta. A zárjegynélküli cigaretta tekintetében megállapította, hogy azokat a felperes a Jszt. 67. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltan a tárolásra szolgáló helyiségében készletezte, azokról tudnia kellett, a jövedéki törvénysértést elkövette.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. Ítélete indokolása szerint a pálinka származására benyújtott származási bizonyítvány 15,8 hl fokú vegyes pálinkára vonatkozott, ezzel szemben 23 liter körte pálinka és 7 liter vegyes pálinka 13,04 hl fokban került lefoglalásra. A származási bizonyítvány a körte pálinka származását nem igazolta, míg a vegyes pálinkára az eltérő szeszfok miatt nem volt elfogadható. A lefoglalt zárjegy nélküli cigaretta tekintetében az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy arról a felperesnek tudomással kellett bírnia, a cigaretta az üzemeltetése alatt álló üzlet raktárhelyiségében került elhelyezésre.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Jszt. 21. át, 38. § (1) bekezdését, (5) és (6) bekezdését, 67. § (1) bekezdés b), c), d) pontjait. A zárj egy nélkül i cigarettákat férje, L. István helyezte el a göngyöleg raktárban a tudta nélkül, ezen termékeket forgalomba nem hozta. A lakóház és a vegyesbolt egy épületben üzemelt és szigorúan nem különítette el az áruféleségeket, így tévedésből került a cigaretta a göngyölegraktárban elhelyezésre. A műanyag kannákban talált szeszesitalokról számlával nem rendelkezett, azonban a származási igazolást igazolta.
Az alperes felhívásra ellenkérelmet nem nyújtott be.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat, sem a - felülvizsgálati kérelem tartalma szerinti - Pp. 206.§ (1) bekezdésében foglalt bizonyítékok mérlegelésének elvét. A Jszt. 21. §-a értelmében belföldön kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt lehet kereskedelmi forgalomba hozni. E törvényi rendelkezés szerint dohánygyártmány forgalomba helyezése illetve annak bármilyen mozzanata - készletezése, értékesítése, megvásárlása - csak zárjeggyel ellátott termékre vonatkozóan jogszerű. A megállapított tényállás szerint a zárjegy nélküli cigaretta a felperes által üzemeltetett vegyesbolt raktárából került elő, s annak származása nem volt igazolt. A bizonyítékok mérlegelésével helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperesnek a zárjegy nélküli cigaretta raktárban történő tárolásáról, készletezéséről tudomással kellett bírnia, ezért a felperes a Jszt. 67. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt jövedéki törvénysértést elkövette. A felperes arra való hivatkozása, hogy a cigarettáról nem tudott, nem ad alapot a bizonyítékok felülmérlegelésére.
A szeszesital forgalmazására a Jszt. 38. § (1) bekezdése előírja, hogy kizárólag palackozott és zárjeggyel ellátott szeszesital hozható fogyasztói forgalomba. A felperes raktárában ún. lédig kiszerelésű, zárjegy nélküli szeszesitalokat találtak három műanyag kannában, melynek származását a felperes nem igazolta. A bizonyítékok mérlegelésénél a jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy a felperes által vegyes pálinkára benyújtott származási bizonyítvány a műanyag kannákból lefoglalt körte pálinka igazolására nem megfelelő, a vegyes pálinka származásának igazolására pedig az eltérő hektoliter fok nem alkalmas. Raktárban tárolt, nem igazolt származású, zárjegy nélküli szeszesital beszerzése a Jszt. 67. § (1) bekezdés b) pontjába ütközik, és mivel az eredete sem volt igazolt, így a Jszt. 67. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak is megsértésre kerültek.
A fentiek alapján mivel a jogerős ítélet nem sértett jogszabályt, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.</a> 275/A. (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27.235/1998. sz.)