adozona.hu
AVI 2000.7.86
AVI 2000.7.86
A termék adókötelezettségét a termékhez tartozó termékszám alapján kell meghatározni. Gépjármű esetén tehát a forgalmi engedély bejegyzései csak a forgalomba hozatal szempontjából bírnak jelentőséggel (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995. szeptember 27-én S. B. Kft.-től1 620000 forint + 405 000 áfa ellenértékért megvásárolt egy Volkswagen Golf személygépkocsit. Az eladó a számláján ITJ 41-34-11. termékszámot és tehergépkocsi értékesítést tűntetett fel. A felperes az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. (a továbbiakban: Áfa tv. ) 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján 1996. II. negyedévre vonatkozó általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) visszaigénylésében a gépkocsi mint tárgyi eszköz beszerzé...
AVI 2000.7.86 A termék adókötelezettségét a termékhez tartozó termékszám alapján kell meghatározni. Gépjármű esetén tehát a forgalmi engedély bejegyzései csak a forgalomba hozatal szempontjából bírnak jelentőséggel (1992. évi LXXIV. tv. 67. §)
A felperes 1995. szeptember 27-én S. B. Kft.-től1 620000 forint + 405 000 áfa ellenértékért megvásárolt egy Volkswagen Golf személygépkocsit. Az eladó a számláján ITJ 41-34-11. termékszámot és tehergépkocsi értékesítést tűntetett fel. A felperes az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. (a továbbiakban: Áfa tv. ) 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján 1996. II. negyedévre vonatkozó általános forgalmi adó (továbbiakban: áfa) visszaigénylésében a gépkocsi mint tárgyi eszköz beszerzése után az áfát visszaigényelte.Az APEH Megyei Igazgatósága 1996. II. negyedévére kiutalás előtti ellenőrzést folytatott le és az 1996. október 1-jén kelt határozatával a felperes áfa visszaigénylés iránti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy 621 000 forint jogosulatlan áfa-visszaigénylés történt, melyből 451 000 forint áfa adókülönbözet, míg 170 000 forint a következő időszakra átvihető követelésnek minősül. Kiszabott 124000 forint adóbírságot. Határozata indokolása szerint az Áfa tv. 67. §-a alapján a felperes által vásárolt gépjármű a számlán feltüntetettől eltérően az ITJ 41-32-5. termékszám, a nagy rakodóterű személygépkocsi besorolás alá tartozik. A személygépkocsi a felperes vállalkozásához került beszerzésre, továbbértékesítési cél nélkül, ezért az Áfa tv. 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján a személygépkocsi beszerzése után az általános forgalmi adó nem vonható le. Nem igényelhető vissza a gépkocsi beszerzésével, javításával felmerülő további 15 000 forint áfa összege sem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. 3. melléklet IV/2. pontja és az Áfa tv. 33. (1) bekezdése alapján.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az 1996. november 22-én kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítélete indokolása szerint a vásárolt gépjármű eredetileg személygépkocsi rendeltetéssel készült, és azt a felperes az eladótól már tehergépkocsiként vásárolta meg. A 15/1990. (VII. 11.) AB határozat és a 30/1993. (V. 7.) AB határozat értelmében az adó mértéke nem alapulhat KSH jegyzéken, az Áfa tv. 67. §-a nem írja elő kötelezően, hogy a KSH a terméket kötelező jelleggel minősítheti. A gépjármű minősítésére a 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Közlekedési Főfelügyelet jogosult, ennek alapján a forgalmi engedélyben a gépjármű tehergépkocsiként került bejegyzésre. A forgalmi engedély a Pp. 195. § (4) bekezdése alapján közokirat, mely bizonyító erejű. Az alperes közokiratban foglalt adatokkal szemben bizonyítást nem folytatott le, eljárása során megsértette az Art. 51. § (7) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettséget. Az Áfa tv. 43. § (1) bekezdése alapján az általános forgalmi adó levonásának joga a számlához kötődik, nem pedig a gépkocsi gyári besorolásához. A számla tehergépkocsi vásárlását igazolja.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy adókötelezettségre a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabály nem alkalmazható, a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében más szempontból minősíti a gépjárműveket, mely a gépjármű adójogi megítélésére nem hat ki. Az Áfa tv. alkalmazása szempontjából a termék minősítésénél az Áfa tv. 67. §-a folytán irányadó KSH besorolás a meghatározó. Az elsőfokú ítéletben felhozott Alkotmánybírósági határozatok nem a per tárgyára vonatkoznak, más jogszabályt és más időszakra vonatkozóan vizsgáltak alkotmányossági szempontból. A felperes a felek által nem vitatott KSH besorolás szerint személygépkocsit vásárolt, melynek beszerzése után az áfa levonási joga nem illette meg.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérve. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. rendelkezéseit, a törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 4. § (1) bekezdését, továbbá a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv. 18. § (4) és (5) bekezdését. A személygépkocsi fogalmát az Áfa tv. nem határozza meg, a gépjárműadóról szóló törvény a személygépkocsi meghatározásánál a forgalmi engedély szerinti meghatározást írja elő. Az 5/1990. (IV. 12. ) KÖHÉM rendelet 16. § (1) bekezdése alapján a gépjármű engedély nélkül is átalakítható volt, a típusbizonyítvány tehergépjárműre szólt. A KSH a gépjárművet annak lényeges tulajdonságai alapján sorolja be, ez a besorolás azonban nem lehet önkényes. A perbeli gépjármű teherszállításra alkalmas, ezért az tehergépjárműnek minősül. A másodfokú bíróság a Pp. 195. § (1) bekezdését megsértve a forgalmi engedéllyel mint közirattal szemben állapította meg, hogy a perbeli gépjármű személygépkocsi. Álláspontja szerint a forgalmi engedély, mint közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a benne foglaltakat, azzal ellentétesen az adóhatóság nem tehet megállapítást. Erre a KSH sem jogosult, de a KSH állásfoglalásnak nincs jogszabályi ereje. A másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felek nem állapodhatnak meg haszongépjárművé átalakított gépkocsi vásárlásában. A jogerős ítélet sérti továbbá az Art. 51. § (7) bekezdésében foglaltakat, az alperes a tényállás tisztázására bizonyítási eljárást nem folytatott le. A gépkocsi időközben baleset folytán teljességgel megsemmisült, így a bizonyítás utólag nem folytatható le. Az áfa levonás joga a számlához kötött, nem a gyári besoroláshoz, ezért a jogerős ítélet sérti továbbá az Áfa tv. 43. § (1) bekezdését és 35. §-át.
Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint adókötelezettség vonatkozásában nem alkalmazható a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv., sem a közúti közlekedésre vonatkozó 1988. évi I. tv. A termék besorolására a KSH jogosult, a KSH besorolása a perbeli gépjármű személygépkocsi jellegét bizonyította, arra további bizonyítási eljárás lefolytatása szükségtelen. Nem közokirattal szemben folyt bizonyítás, hanem az alperes a számla hitelességét vizsgálta és a az Áfa tv. rendelkezései szerint járt el. A számlának lényeges tartalmi eleme az áru azonosító adatának feltüntetése, az ITJ szám tévesen került a számlán feltűntetésre. A felperest az áfa levonási joga nem illette meg.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat.
Az Áfa tv. 67. §-a egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adott termékre - adókötelezettsége szempontjából - az 1994. június 15. napján érvényes statisztikai besorolási rend az irányadó. A felek között nem volt vitás, hogy a perbeli Volkswagen Golf CL. 1. 6. típusú gépkocsit gyárilag személygépkocsiként állították elő, később került sor teherszállításra történő átalakítására. Az Áfa tv. 67. §-a alapján valamely termék adókötelezettségét a termékhez tartozó termékszám alapján kell meghatározni, így a perbeli vita eldöntése szempontjából annak volt jelentősége, hogy az adott gépkocsit a KSH milyen termékszám alá sorolta be. Ettől független és nem hat ki az adókötelezettségre, hogy a gépjármű forgalomba helyezése és forgalomban tartása szempontjából az arra jogosult rendőrhatóság és Közlekedési Főfelügyelet milyen tartalmú forgalmi engedélyt ad ki, mit tartalmaz a gépkocsi típusbizonyítványa, összeépítési vagy átalakítási engedélye. Ez utóbbi engedélyek csak a forgalomba hozatal szempontjából bírnak jelentőséggel, a gépjármű beszerzés adókötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezés alapján kell meghatározni.
Mindezek alapján mind a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. tv., az 1988. évi I. tv. és annak végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet, az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet alkalmazása kizárt. Mivel a termék adókötelezettsége a statisztikai besoroláshoz kapcsolódik, és ahhoz kötődik az adó mértéke, ezért a jogerős ítélet nem sértette meg az Áfa tv. 43. § (1) bekezdését és 35. §-át, valamint a Pp. 195. § (1) bekezdését sem. Az eladó a számlában a perbeli gépjárművet tehergépkocsiként tűntette fel az ehhez tartozó ITJ számmal. A perbeli gépjármű ITJ 41-32-5. termékszám alá tartozó nagy rakodóterű személygépkocsinak minősült, a számla téves ITJ számot tartalmazott. Az adóhatóság jogosult és kötelezett is arra, hogy a hibás számla adatait felülvizsgálja és annak adójogi következményeit levonja. Sem a közigazgatási eljárás során, sem a bírósági eljárás során nem közokirattal szembeni bizonyítás folyt, hanem annak vizsgálata, hogy a perbeli gépjármű az adókötelezettség szempontjából milyen terméknek minősült.
A jogerős ítélet nem sértette meg az adózás rendjéről szóló 1990. XCI. tv. (a továbbiakban: Art.) 51. § (7) bekezdését sem, az Art. alkalmazására a perben nem került sor, az eljárt bíróság az eljárásra vonatkozó Pp.</a> szabályai szerint járt el, így nem sérthette meg az Art. hivatkozott rendelkezését sem. Utal a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben foglaltak kapcsán arra, hogy a termék besorolási rendet a KSH-közleményben teszi közzé, a közlemény valóban nem jogszabály azonban az adókötelezettséget a statisztikai besoroláshoz kapcsolódóan maga az Áfa tv. írja elő, melynek alkotmányellenességét a 30/1993. (V. 7.) AB határozat sem állapította meg. Az adókat meghatározó Áfa. tv. statisztikai fogalmakat, besorolásokat is alkalmaz, azonban az adókötelezettséget maga az adótörvény írja elő és nem pedig a KSH-közlemény. A KSH-közlemény csak a termék fogalmi meghatározását adja meg.
Mindezek alapján nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet amikor az 1994. június 15-én érvényes statisztikai besorolási rendet alapul véve a perbeli gépkocsit személygépkocsinak minősítette és az Áfa tv. 33. § (2) bekezdés b) pontja alapján az áfa levonás tilalmát állapította meg. A Legfelsőbb Bíróság ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275/A.§ (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27.295/1998. sz.)