adozona.hu
AVI 2000.6.83
AVI 2000.6.83
A párhuzamos eljárás és a kettős szankció tilalma akkor érvényesül, ha az eljárás alapját ugyanaz a cselekmény képezi (1993. évi LVIII. tv. 66. §)
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága 1995. július hónapra a felperesnél áfa-ellenőrzést végzett, melynek során megállapította, hogy a felperes jövedéki engedéllyel nem rendelkezik, ennek ellenére azonban az általa beszerzett gázolajat továbbértékesítette. A felperes terhére az adóhatóság adókülönbözetet állapított meg, majd ezt a határozatát visszavonta, mert a jövedéki engedély nélkül továbbértékesítő felperes adóalanytól szerezte be a gázolajat, ezért az általános for...
Az alperes határozatával jövedéki szabálysértést megállapítva a felperessel szemben jövedéki bírságot szabott ki, mert a szövetkezet elnöke maga is elismerte, hogy a gázolaj a felesége tulajdonát képező tehergépkocsik tankolására lett értékesítve, amely gépjárművek a szövetkezet részére végeztek fuvarozást. Az alperes elsőfokú szervének határozatát helybenhagyta.
A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy korábban kért jövedéki engedélyt, azonban az erre jogosult hatóság kérelmét nem bírálta el, így ezt megadottnak kell tekinteni. Hivatkozott arra is, hogy nála az adóhatóság már ellenőrzést folytatott le, ezért az alperes vele szemben jövedéki bírságot nem szabhatott volna ki.
Az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó ítéletét a jogerős ítéletet hozó bíróság megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes nem rendelkezett jövedéki engedéllyel, ezért a gázolaj továbbértékesítése miatt alkalmazott alperesi intézkedések jogszerűek voltak. A párhuzamos eljárás tilalmának megsértése az ügyben azért nem állapítható meg, mert az alperes jövedéki engedély nélkül történt továbbértékesítés miatt, az adóhatóság pedig áfa ügyben járt el.
A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt felperes nyújtott be kérelmet, melyben a jogerős ítélet megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint az alperes nem vethetett volna ki vele szemben jövedéki bírságot, mert az állami adóhatóság ugyanezen cselekmény miatt már eljárt. Utóbb előterjesztett beadványában a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem említett jogszabálysértésre is hivatkozott. Állítása szerint a másodfokú ítélet azért is törvénysértő, mert az időközben módosított Jszt. 69. § (4) bekezdés a) pontját a bírság kedvezőbb mértékét illetően a bíróság nem alkalmazta.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes felülvizsgálati kérelmét a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Jszt.) 66. §-ának (10) bekezdésében megfogalmazott szabály megsértésére alapította. A Jszt. 66. § (10) bekezdés szerint a vámhivatal nem vethet ki jövedéki bírságot, nem hozhat vagy nem kezdeményezhet jogkövetkezménnyel járó intézkedést a cselekményre, amelynek elkövetője jegyzőkönyvvel, határozattal igazolja, hogy ugyanazon cselekmény miatt az állami hatóság már eljárt vagy eljárást indított. Az idézett rendelkezés a párhuzamos eljárás és kettős szankció tilalmát mondja ki. Alkalmazása biztosítja, hogy egyazon cselekmény elkövetése miatt a jogsértőt ne büntesse meg a vámhivatal mellett az állami adóhatóság is vagy fordítva. A Jszt. idézett rendelkezéséből megállapítható, hogy az eljárás alapjának azonos cselekménynek kell lenni. Az a cselekmény, amely miatt az adóhatóság eljárást lefolytatott, az áfa visszaigénylés szabályszerűségének vizsgálata volt, maga a cselekmény pedig a visszaigénylés. Az alperes eljárása a visszaigénylésben megnyilvánuló cselekvést nem érintette, az eljárás tárgya jövedéki termék jövedéki engedély nélküli értékesítése volt, ami elkövetett cselekményként a gázolaj továbbértékesítésében nyilvánult meg. Minthogy a Jszt. 66. §-ának (10) bekezdése csak azonos cselekmény esetén tiltja a párhuzamos eljárást és kettős szankciót, jelen ügyben azonban az eljárás alapjául szolgáló cselekmények különbözők voltak, helytálló volt a jogerős ítéletnek az a megállapítása, hogy a szankció kiszabása az alperes részéről jogszabálysértő nem volt.
A felperes a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidőn túl előterjesztett kérelmében egyéb jogszabálysértésre is hivatkozott. A Pp. 273. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Legfelsőbb Bíróság határozathozatal céljából vissza nem vonult. Mivel a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperes kérelmének kiegészítéseként benyújtott beadványában a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő letelte után korábban nem említett jogszabálysértésre is hivatkozott, a Legfelsőbb Bíróság az említett beadványban foglaltakat érdemben nem vizsgálta meg a Pp. 272. § (1) bekezdésben előírt határidő elmulasztására is figyelemmel.
A kifejtett indokokra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28. 564/1997. sz.)