adozona.hu
AVI 2000.6.81
AVI 2000.6.81
Forgalomba hozatalnak minősül a jövedéki termék továbbadási céllal történő készletezése és birtokban tartása is (1993. évi LVIII. tv. 6. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú közigazgatási hatóság a felperes vendéglátó egységében 1995. szeptember 21-én jövedéki ellenőrzést tartott, amelynek alapján a felperest jövedéki törvénysértés miatt 42 560 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, illetve a jövedéki ellenőrzés alól elvont és lefoglalt szeszesitalokat elkobozta, majd külön határozattal az üzlethelyiséget véglegesen lezárta. A határozatok ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A felperes kereset...
AVI 2000.6.81 Forgalomba hozatalnak minősül a jövedéki termék továbbadási céllal történő készletezése és birtokban tartása is (1993. évi LVIII. tv. 6. §)
Az elsőfokú közigazgatási hatóság a felperes vendéglátó egységében 1995. szeptember 21-én jövedéki ellenőrzést tartott, amelynek alapján a felperest jövedéki törvénysértés miatt 42 560 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, illetve a jövedéki ellenőrzés alól elvont és lefoglalt szeszesitalokat elkobozta, majd külön határozattal az üzlethelyiséget véglegesen lezárta. A határozatok ellen a felperes fellebbezett, azonban az alperes az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte.Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az indoklás értelmében az ügy érdemi elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a lefoglalt hamis zárjeggyel ellátott italok kinek a tulajdonát képezték, ugyanis az üzlethelyiség raktárában való tárolással a jövedéki törvénysértés megvalósult, a felperes alkalmazottja cselekményéért pedig a felperes - mint munkáltató - felelősséggel tartozik.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett és rámutatott, hogy a hamis zárjeggyel ellátott terméket a felperes alkalmazottja a felperes tudta nélkül helyezte el az üzlethelyiség raktárában, ahonnan az üzlethelyiségbe nem kerülhettek, ezért az alkalmazott tulajdonát képező italok tekintetében forgalomba hozatal nem történt.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indoklás szerint az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontot foglalt el, amikor önmagában a zárjegyek hamis voltához kapcsolta a jövedéki bírság, elkobzás és az üzlethelyiség végleges lezárásának szankcióját. A szankciók alkalmazhatóságához szükséges annak megállapítása, hogy bizonyíthatóan a felperesnek felróható okból való forgalomba hozatal történt, amelyhez szükséges tisztázni azt is, hogy a lefoglalt jövedéki termékek kinek a tulajdonát képezték. A felperes ügyvezetője, az alkalmazott tanúvallomása és a rendelkezésre álló egyéb adatok alapján megállapítható, hogy a felperes az italok eredetét nem tudta igazolni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem kétséges, hogy a felperes raktárában az italokat értékesítési céllal tárolta. A felperes ügyvezetőjének és az alkalmazott tanúként tett nyilatkozata életszerűtlen, mert
1. az italokat a felperes raktárában találták,
2. a vásárlás szeptember 15-én történt, holott annak felhasználását csak november 18-án, illetve december 24-én tervezték,
3. a raktárba történő bevételezést senki nem ellenőrzi,
4. az italokat 6 nap alatt egyetlen üzletvezető sem észlelte,
5. az alkalmazottnak csak a raktárba történő elhelyezésre van joga, onnan az üzletbe terméket nem vihet át,
6. az alkalmazott egyúttal más termékeket is vásárolt, azokat azonban a gépkocsijában hagyta,
7. számla vagy nyugta nincs az italokról,
8. az alkalmazott az üzletvezetőkkel függőségi, alárendeltségi viszonyban áll.
A fenti körülmények alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes bizonyíthatóan felróható módon járt el, amikor raktárában hamis zárjeggyel ellátott italokat tárolt értékesítési céllal.
Az ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A kérelem szerint a másodfokú bíróság a tényállást tévesen állapította meg, helytelenül értékelte az üzletvezető 1995. szeptember 21-én tett jegyzőkönyvi nyilatkozatát, illetve az alkalmazott tanúvallomását.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
Az ellenőrzés lefolytatásakor hatályban volt a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Jszt.) 6. § 5/a. pontja szerint forgalomba hozatal: a jövedéki terméknek a termelő és az importáló által történő beszerzése, felhasználása és értékesítése, illetve a továbbadási céllal történő beszerzése, készletezése, birtokban tartása és továbbértékesítése. A Jszt. 66. § (3) bekezdés c) pontja szerint ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és természetes személy, nagy-és kiskereskedő zárjegyköteles jövedéki terméket zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba, a vámhivatal az e tevékenységekhez szolgáló helyiséget az addig folytatott tevékenysége tekintetében véglegesen lezárja. A Jszt. 67. § (1) bekezdés f) pontja értelmében e törvény alkalmazásával jövedéki ellenőrzés alól elvont terméknek minősül az a palackozott szesz és szeszesital, kávé, fűszerpaprika őrlemény és dohánygyártmány, amelyet a termelő, a termeltető és importáló zárjegy nélkül vagy hamis zárjegy alkalmazásával vagy jogtalanul szerzett zárjeggyel ellátva belföldön értékesít, amelyet a nagy-és kiskereskedő zárjegy nélkül vásárol meg, készletez és értékesít, illetve ilyen terméket bizonyíthatóan neki felróható okból hamis zárjeggyel hoz forgalomba.
Helyesen mutatott rá a jogerős ítélet indokolása arra, hogy az idézett törvényi rendelkezésekre tekintettel azt kellett vizsgálni, hogy megvalósult-e a felperesnek felróható okból forgalomba hozatal. Forgalomba hozatalnak minősül a továbbadási céllal történő készletezés, birtokban tartás is.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélettel megállapított tényállást, illetve azt sérelmezi, hogy a másodfokú bíróság a tényállást a mérlegelési szabályok megsértésével, okszerűtlenül állapította meg. A bizonyítás eredményének a mérlegelésére vonatkozó jogszabály sérelméről azonban csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során nyilvánvalóan helytelen, logikailag ellentmondó következtetésre jutott. A perbeli esetben a másodfokú bíróság indoklási kötelezettségének eleget téve, egyértelműen megjelölte azokat a körülményeket, amelyeknek alapján a felperes üzletvezetőjének és alkalmazottjának nyilatkozatát életszerűtlennek találta.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a másodfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte. Nincs lehetőség arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során a jogerős bírói ítéletben foglalt tényállást a bizonyítékok felülmérlegelésével módosítsa.
A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-a alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 27.922/1997. sz.)