adozona.hu
AVI 2000.6.76
AVI 2000.6.76
Az adóhatározat érdemi jellegének vizsgálatakor nem az Áe., hanem az Art. rendelkezéseiből kell kiindulni [1990. évi XCI. tv. 86. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú közigazgatási hatóság a beavatkozó kérelmének helyt adó határozatában a felperes ügyvezetőjére vonatkozó, az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatokat törölt. A határozatot a felperesi Kft. címére dr. W. Ferenc nevére is kézbesítette. A határozat ellen dr. W. Ferenc - mint a felperesi Kft. tagja - nyújtott be fellebbezést, azonban az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozatot megküldeni rendelte a felperesnek, a beavatkozónak és a felperes címén dr. W. Feren...
AVI 2000.6.76 Az adóhatározat érdemi jellegének vizsgálatakor nem az Áe.</a>, hanem az Art. rendelkezéseiből kell kiindulni [1990. évi XCI. tv. 86. § (1) bek.]
Az elsőfokú közigazgatási hatóság a beavatkozó kérelmének helyt adó határozatában a felperes ügyvezetőjére vonatkozó, az adóhatósági nyilvántartásban szereplő adatokat törölt. A határozatot a felperesi Kft. címére dr. W. Ferenc nevére is kézbesítette. A határozat ellen dr. W. Ferenc - mint a felperesi Kft. tagja - nyújtott be fellebbezést, azonban az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozatot megküldeni rendelte a felperesnek, a beavatkozónak és a felperes címén dr. W. Ferencnek. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság az 1999. június 30-án tartott tárgyaláson a 6. sorszámú végzésével a pert megszüntette. A végzés indoklása szerint A közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. § (1) bekezdése értelmében csak az ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatára van lehetőség, a nyilvántartott adat törlésével az alperes az ügyet érdemében nem döntötte el, hanem változás-bejelentést regisztrált. Ezért a Pp. 157. a) pontja és 130 § b) pontja alapján bírósági felülvizsgálatra nincs lehetőség.A végzés ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, amelyben előadta, hogy az adóhatósági eljárás tárgya annak tisztázása, hogy ki jogosult a felperesi Kft. ügyeinek vitelére, amely az adókötelezettség teljesítése szempontjából nagy jelentőségű, ezért érdemi határozatnak minősül.
Az alperes ellenkérelmében a fellebbezés elutasítására tett indítványt.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és új határozat hozatalára utasította.
Az Áe. 3. § (6) bekezdése értelmében a törvényt adóügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az Áe. 72. § (1) bekezdése szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva - ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik - az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 86. § (1) bekezdése szerint az adóhatóság másodfokú jogerős érdemi határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.
Érdemi határozatnak minősül - a fizetési halasztás és részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével - minden, az adókötelezettséget (9. §) érintő az adózó az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító határozat. Az Art. 9. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerint az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles törvényben vagy e törvényben előírt: a) bejelentésre nyilatkozattételre g) adatszolgáltatásra (az a)-h) pontban foglaltak együtt: adókötelezettség). Az Art. idézett rendelkezései értelmében az adóügyekre az Áe. 72. § (1) bekezdésében foglalt bíróság felülvizsgálati szabálytól eltérő rendelkezés vonatkozik. Az adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálata során ugyanis érdemi határozatnak minősül minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kőtelezettségét megállapító határozat a fizetési halasztás és a részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott határozat kivételével. Az adókötelezettség körébe tartozik az előírt adatok bejelentése, illetve az adatszolgáltatás, és nyilvánvalóan érinti az adókötelezettséget ezen adatok nyilvántartása, valamint a nyilvántartás esetleges módosítása. Helytelenül járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a felülvizsgálni kért határozat érdemi jellegét az Áe.</a> általános szabályai alapján bírálta el és figyelmen kívül hagyta az Art. különös szabályait.
A Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy a közigazgatási eljárásban benyújtott fellebbezést dr. W. Ferenc saját személyében írta alá, míg a keresetlevelet a B.-B. Kft. képviseletében nyújtotta be jogi képviselő útján. Az Áe. 72. § (2) bekezdésében foglalt - a jogorvoslat kimerítését előíró - szabályra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság vizsgálta a közigazgatási eljárásban benyújtott fellebbezés tartalmát és abból megállapította, hogy az aláírással szemben - annak tartalma szerint - a fellebbezést dr. W. Ferenc a felperesi kft tagjaként nyújtotta be, ezért a per megszűntetését az Áe. 72. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 157. § a) pontja, illetve 130. § (1) bekezdés c) pontja sem indokolja.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad.
(Legfelsőbb Bíróság Kpkf. IV. 29.478/1999. sz.)