adozona.hu
AVI 2000.5.68
AVI 2000.5.68
Az illetéktörvény módosítása esetén az illetékhivatal vizsgálja a hatályba léptető rendelkezés tartalmát (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1994. december 29-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 6851 m2 alapterületű, természetben a B., B. úton található belterületi ingatlant 6 165 900 forint vételárért. A vagyonszerzés után a Fővárosi Illetékhivatal az 1995. április 25-én kelt fizetési meghagyással az elfogadott forgalmi érték után 493 272 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illetéket, valamint ugyanekkora összegű illetékelőleget szabott ki.
A felpe...
AVI 2000.5.68 Az illetéktörvény módosítása esetén az illetékhivatal vizsgálja a hatályba léptető rendelkezés tartalmát (1990. évi XCIII. tv. 23/A. §)
A felperes 1994. december 29-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a 6851 m2 alapterületű, természetben a B., B. úton található belterületi ingatlant 6 165 900 forint vételárért. A vagyonszerzés után a Fővárosi Illetékhivatal az 1995. április 25-én kelt fizetési meghagyással az elfogadott forgalmi érték után 493 272 forint visszterhes vagyonátruházási illetéket és 2000 forint ingatlan-nyilvántartási bejegyzési illetéket, valamint ugyanekkora összegű illetékelőleget szabott ki.A felperes helyesbítés iránti kérelmet nyújtott be az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés f) pontjára hivatkozással illetékmentesség megállapítását kérve. A Fővárosi Illetékhivatal az 1995. szeptember 18-án kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította. A felperes mind az illetéket megállapító, mind a helyesbítés iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezést nyújtott be, és az alperes az 1996. március 5-én kelt határozatával az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az Itv.26. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt illetékmentesség a felperest nem illette meg. Az Itv.-t módosító 1995. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Gst.) 39. §-ával beiktatott Itv. 23/A. § (1) bekezdése a felperesre nem alkalmazható, mert az illetékkiszabásra történő bejelentéskor ez a rendelkezés nem volt hatályban. A felperessel szemben az Itv. 19. § (1) bekezdése alapján a vagyonszerzés után 8%-os illeték törvényesen került kiszabásra.
Az alperes határozata ellen a felperes keresetet nyújtott be és kérte az illetéknek az Itv. 23/A. § (1) bekezdés alapján történő megállapítását.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak találta, ezért az alperes határozatát megváltoztatta, a felperest terhelő visszterhes vagyonátruházási illetéket123 318 forintra mérsékelte. Álláspontja szerint a Gst. 53.§ (1) bekezdése alapján a felperes jogorvoslati kérelme a módosító rendelkezés hatályba lépése után került benyújtásra, így a felperes folyamatban levő ügyében az Itv. 23/A. § (1) bekezdése alapján kell a vagyonátruházási illetéket kiszabni.
Az ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melynek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolása szerint a felek között nem volt vitás, hogy az Itv. 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján a felperest illetékmentesség nem illette meg. Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése az adott esetben az illeték kiszabásánál azért nem alkalmazható, mert az a Gst. 53. § (1) bekezdése helyes értelmezése szerint az 1995. július 30-át követően illetékkiszabásra bejelentet vagyonszerzési ügyekben kiszabott illetékekre vonatkozik, a törvény csak az eljárási illetékek tekintetében teszi lehetővé a módosított rendelkezéseknek a folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra történő utasítása iránt. Álláspontja szerint az Itv.-t módosító Gst. 39. §-a a folyamatban levő ügyekben is alkalmazhatóan írta elő a vagyonszerzési illeték mértékét módosító rendelkezések alkalmazását. A Gst. 53. § (1) bekezdése a hatályba léptető rendelkezéseknél nem tett különbséget az eljárási és a vagyonszerzési illetéket vonatkozásában, ezért törvénysértő a jogerős ítélet Itv. 23/A. §-ának alkalmazását kizáró rendelkezése. Tévesen értelmezte a másodfokú bíróság a Gst. 53. § (1) bekezdését.
Az alperes felhívás ellenére ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette meg a felperes által felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Itv.23/A. § (1) bekezdését, a Gst. 53. § (1) bekezdését. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a Gst. 53. § (1) bekezdése értelmében a hatályba léptető rendelkezés a vagyonszerzési illetékek tekintetében a Gst. hatályba lépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagyonszerzési ügyekben írja elő a módosított rendelkezések alkalmazását, míg az eljárási illetékek tekintetében a hatálybalépést követően kezdeményezett elsőfokú és jogorvoslati eljárások tekintetében kell a módosított rendelkezéseket alkalmazni. A Gst. az illetéktörvényt mind az eljárási illetékek, mind a vagyonszerzés illetékek tekintetében módosította, ehhez kapcsolódóan a módosított rendelkezések hatályba léptetésére eltérő rendelkezést adott. A felperes esetében az illeték-kiszabásra történő bejelentés időpontja 1995. január 30-a volt, ebben az időpontban az Itv. 23/A. § (1) bekezdése még nem volt hatályban, így annak alkalmazását jogszerűen zárta ki a másodfokú bíróság.
A fentiek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 28.741/1997. sz.)