adozona.hu
AVI 2000.5.66
AVI 2000.5.66
A jövedéki termék értékesítése csak az üzlethelyiségben történhet (1993. évi LVIII. t. 17. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Vámhivatal határozatával a felperest jövedéki törvénysértés elkövetése miatt 242 022 forint bírság megfizetésére kötelezte, ezen túlmenően a jövedéki ellenőrzés alól elvont szeszesital, cigaretta és dohánytermékek elkobzását rendelte el. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy nem üzlethelyiségen...
AVI 2000.5.66 A jövedéki termék értékesítése csak az üzlethelyiségben történhet (1993. évi LVIII. t. 17. §)
A Vámhivatal határozatával a felperest jövedéki törvénysértés elkövetése miatt 242 022 forint bírság megfizetésére kötelezte, ezen túlmenően a jövedéki ellenőrzés alól elvont szeszesital, cigaretta és dohánytermékek elkobzását rendelte el. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.A felperes keresetében a közigazgatási határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy nem üzlethelyiségen kívül hozta forgalomba jövedéki termékeket, hanem az üzlethelyisége előterének számító területen, amelyre szintén bérleti szerződést kötött és nem képez közterületet. Ezen terület az üzletével egy fizikai egységet képez.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az üzlethelyiségnek a közterület felé nyíló előterében az üzlet ajtajai által határolt területen folyt a jövedéki törvény hatálya alá tartozó termékek forgalmazása, amelyek így jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősülnek. A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. tv. (továbbiakban: Jszt.) 6. § 11. pontja szerinti üzlethelyiség fogalomba bele nem tartozónak állapította meg az üzlethelyiség előtti területet, ahol az árusítás történt, mivel a törvényben meghatározottakat - a szilárd térelemekkel való körülhatárolást - nem valósítja meg, az csak részben határolt körül szilárd térelemekkel, felülről, elölről mindenképpen nyitott. Bérleti szerződésből megállapítható, hogy nem képez egy fizikai egységet ez a két területrész, az üzlethelyiség fogalomnak az előtér semmiképpen sem felel meg. Hivatkozott az elsőfokú bíróság a következetes bírói gyakorlatra, miszerint az üzlethelyiség fogalmát a jogszabály pontosan meghatározza, ezt kell alkalmazni és az üzlethelyiség nem növelhető meg sem az ajtó kinyitásával, sem ideiglenes térelemek üzlethelyiségen kívüli elhelyezésével. A kiskereskedelmi forgalom, illetőleg értékesítés sem kizárólag az áru fizikai átadását, átvételét jelenti az ellenérték átadása, átvétele ellenében, az az áru eladásra való felkínálását, bemutatását is tartalmazza. Ez a közigazgatási szerv jegyzőkönyvében tett megállapítások szerint mindenképpen az üzlet előtti területen történt.
A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, azzal, hogy az illetékfizetésre kötelező rendelkezést az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. tv. 43. § (3) bekezdésére hivatkozással megváltoztatta.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős határozat megváltoztatását és a jövedéki bírság kiszabásának, továbbá a lefoglalt jövedéki termékek elkobzásának mellőzését kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Jszt. 6. § 11. pontjában és 17. § (1) bekezdésében foglaltakat. Arra hivatkozott, hogy jelen esetben maga az üzlethelyiség a gyakorlatban akkor létezik, ha annak használatára az ügyben leírt módon kerül sor. A jogszabályi fogalom általános fogalom, így minden konkrét ügyben vizsgálni kell, hogy az adott esetben a kifejtett tevékenység helyszíne üzlethelyiségnek minősülhet-e. A perbeli esetben szereplő üzlet - és azon a soron valamennyi többi üzlet - úgy épült, hogy az üzlethelyiség az ajtó kinyitásával alakul ki, egyáltalán akkor válik láthatóvá. Az üzlethelyiséget másként nem is lehet rendeltetésszerűen használni, mert mindaddig, amíg az ajtók zárva vannak, az üzlethelyiség nem tud funkcionálni. Az ajtók kinyitásával alakul ki az üzlet, amely felülről és három oldalról szilárd térelemekkel körülhatárolt, elölről pedig olyan mint bármely üzlet, amelynek a nyári melegben az ajtaját kinyitják. Amennyiben bármelyik eljárt bíróság helyszíni szemlét tartott volna, úgy megállapítható lett volna, hogy a jövedéki tevékenység gyakorlására üzlethelyiségen belül került sor. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra utasítását kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az eljárt bíróságoknak és közigazgatási hatóságoknak az üzlethelyiség Jszt. 6. § 11. pontbeli fogalom-meghatározásának alkalmazására vonatkozóan kialakított jogi álláspontjával. Ennek alátámasztásaként hangsúlyozza, hogy a felperes helyiségbérleti szerződés alapján használta árusítás céljára a perbeli helyiséget. E szerződés 1. és 2. pontja egyértelműen rögzítette, hogy a bérlet tárgya a 6 m2 alapterületű üzlet és a hozzátartozó 9 m2 előtér.
A Jszt. 17. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ellenőrzéssel érintett jövedéki termékek értékesítése csak üzlethelyiségben történhet. Tekintettel arra, hogy a bérleti szerződés szerint a felperes bérleménye egy konkrét nagyságú üzlethelyiségre és a hozzá tartozó előtérre különült el, nyilvánvaló, hogy értékesítési tevékenységet a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően csakis az üzlethelyiségben végezhetett volna. Azáltal, hogy az üzlethelyiséget és annak előterét egybenyitva használta, az előtér nem vált üzlethelyiséggé - figyelemmel arra, hogy az előtér a Jszt. 6. § 11. pontjában rögzített jogszabályi követelményeknek nem felelt meg.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el a felperes azon érvelését, hogy az üzlethelyiség az ajtó kinyitásával alakul ki, azt másként nem is lehet rendeltetésszerűen használni. Az természetes ugyanis, hogy az üzlethelyiség használata feltételezi az ajtó kinyitását, de a perbeli esetben egyúttal azt is jelentette, hogy a felperes az üzlethelyiségét az ajtó nyitásával bővítette, az előtérre is kiterjesztette - bevonva azt is az árusítással érintett területbe. Erre azonban a fent kifejtetteknek megfelelően jogszabályi lehetőség nem volt, az előtér az "ajtónyitással" nem válhatott automatikusan üzlethelyiséggé. A Jszt. 6. § 11. pontjának értelmezése kapcsán rámutat arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy a "szilárd térelemekkel körülhatárolt" meghatározás nem magyarázható úgy, hogy bizonyos oldalakról ily módon körülhatárolt, avagy "nyári melegben nyitott ajtajú helyiséghez hasonló". A jogszabály fogalom-meghatározásának ilyen kiterjesztő, tetszőleges értelmezése nem egyeztethető össze a jogszabály hely rendeltetésével, a jogszabály céljával.
A Pp. 206. § (1) bekezdés értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.
Ennek megfelelően nem követtek el eljárási jogszabálysértést a bíróságok, amikor a felperes helyszíni szemle tartása iránti bizonyítási indítványának teljesítését elutasították, mellőzték. A perben rendelkezésre állt okirati bizonyítékok értékelésével és mérlegelésével eldönthető volt a perben vitássá tett kérdés. Ennek felülmérlegelésére a Legfelsőbb Bíróságnak a Pp. 270. § (1) bekezdéséből következően jogszabályi lehetősége nincs.
Mindezen körülményre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálat eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezéseket nem sértette meg, ezért azt a Pp. 275/A. § (1) bekezdés alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 27.245/1998. sz.)