adozona.hu
AVI 2000.4.46
AVI 2000.4.46
A törzstőke felemelésével a társaság tagjai tagi jogviszonyukra tekintettel adóköteles jövedelemhez jutnak (1991. évi XC. tv. 11. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél az 1989-től 1994-ig terjedő időszakra vonatkozóan tartott ellenőrzése eredményeként 6 520 000 Ft (ebből 1994. évre 6 440 000 Ft) személyi jövedelem adóhiány, 2 608 000 Ft adóbírság és 671 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte határozatával a felperest.
A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Az adóhiány megállapítására azért került sor, mert az Á. Befektetési és Szolgáltató Kf...
AVI 2000.4.46 A törzstőke felemelésével a társaság tagjai tagi jogviszonyukra tekintettel adóköteles jövedelemhez jutnak (1991. évi XC. tv. 11. §)
Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél az 1989-től 1994-ig terjedő időszakra vonatkozóan tartott ellenőrzése eredményeként 6 520 000 Ft (ebből 1994. évre 6 440 000 Ft) személyi jövedelem adóhiány, 2 608 000 Ft adóbírság és 671 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte határozatával a felperest.A felperes fellebbezése folytán az alperes határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási határozatot. Az adóhiány megállapítására azért került sor, mert az Á. Befektetési és Szolgáltató Kft. - amelynek a felperes az egyik tagja - 1994. november 18-án a törzstőkén felüli vagyonából, törzstőke emelést hajtott végre, ezzel a felperes részére vagyoni értéket juttatott, (törzsbetétje 32 200 000 Ft-tal megemelkedett) amelyet a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) 11. §-a szerint értékpapírból származó adóköteles jövedelemnek kell tekinteni és a bevallásban érvényesíteni kell.
A felperes keresetében kérte a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát az 1994. évre személyi jövedelemadó-hiányt megállapító részében az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezte. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 158. §-ának (1) bekezdése, 169. §-ának (1) bekezdése, 177. §-ának (1) bekezdése és 221. §-a alapján megállapította, hogy a felperes részbeni tulajdonát képező Á. Kft.-nél végrehajtott törzstőke emelés a társaság vagyonának a növekedését eredményezi, nem pedig a tag jövedelme gyarapodik, ezért a felperesnek adóhiánya nem keletkezett.
Az alperes fellebbezése folytán a megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érintette, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyező rendelkezését. A Gt. 169. §-ának (1) bekezdése alapján kifejtette, hogy a törzsbetét megnövekedése nem jelenti azt, hogy automatikusan a felperes üzletrésze is megnövekedett, a felemelt törzsbetét önmagában nem forgalomképes, és csak az üzletrésszel együtt, annak összetevőjeként értékesíthető. Ezért a vitatott 32,2 millió Ft nem tekinthető az Szja. törvény 4. § (1) bekezdése és 11. §-a szerinti jövedelemnek, hanem az Szja. törvény 6. § (1) bekezdésének c/5. pontja szerint a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész, amely olyan vagyoni érték, ami a törzstőke emeléskor nem minősül adóköteles bevételnek. Erre a növekményre a felperes adófizetési kötelezettsége az Szja. törvény 33. §-ának (4) bekezdése szerinti esetben és abban az időpontban keletkezik, amikor a felperes az üzletrészét értékesíti.
A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint az Á. Kft. törzstőke emelésével a felperesnek az Szja. törvény 11. §-a értelmében értékpapírból származó jövedelme (bevétele) keletkezett, amelyet bevallásában nem érvényesített. Az Szja. törvény 33. § (1) bekezdése szerint a felperes a törzstőke emelés törzsbetétben történő jóváírásának a napján jutott hozzá a bevételhez.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.
A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróságnak is abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli gazdasági társaságnál a törzstőke felemelésével keletkezett-e - s ha igen, mikor - a felperesnek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége.
Az Szja. törvény 4. §-ának (1) bekezdése alapján jövedelem a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett vagyoni érték egésze. A 33.§ (1) bekezdése értelmében a jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély a bevételhez hozzájutott.
A Legfelsőbb Bíróság hasonló ügyben hozott korábbi eseti döntésével egyező álláspontja az, hogy a törzstőke felemelésével a társaság tagjai tagi jogviszonyukra tekintettel az Szja. törvény 11. §-a szerint minősülő adóköteles jövedelemhez jutottak a jóváírás - 1994. november 18. - napján, vagyis amikor a társaság taggyűlése a nyereséget a tagi törzsbetétek emelésére fordította, vagyoni értéknek, jövedelemnek a tagok részére történő juttatásáról döntött. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a társaság tagjainak ily módon fennálló adókötelezettsége egyszersmind azt is jelenti, hogy a törzsbetét kivonásakor, illetőleg az üzletrész átruházásakor a tagnak (így a felperesnek is) ebből származó adóköteles bevétele már nem keletkezik [Szja. törvény 6. § (1) bekezdésének c) pontja] akkor sem, ha az üzletrész forgalmi értéke meghaladja a most adózott jövedelmét.
A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta az eljárt bíróságok jogi álláspontját, amikor a Gt.</a> rendelkezéseiből azt a következtetést vonták le, hogy a felemelt törzsbetét nem tekinthető megszerzett vagy juttatott jövedelemnek, hanem az Szja. törvény 6. § (1) bekezdésének c/5. pontja szerint a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész olyan vagyoni érték, ami a törzstőke emelésekor nem minősül adóköteles bevételnek. A Gt. 177. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a tagok a társaság fennállása alatt a törzsbetétjüket a társaságtól valóban nem követelhetik vissza, azonban ez a szabály nem jelenti azt, hogy a tagok nem rendelkezhetnek üzletrészükkel, az üzletrészek forgalomképesek. A törzstőke felemelésekor megnövekedett a tagok vagyoni hányada a társasági vagyonban, tehát jövedelemszerzés történt a tagok részéről az erről döntő taggyűlési határozat meghozatalának időpontjában. A Legfelsőbb Bíróság itt mutat rá arra, hogy annak nincs az adókötelezettség keletkezése szempontjából jelentősége, hogy a társaság tagja a Gt.</a>-ben meghatározott feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén rendelkezhet csak a törzstőke felemelése folytán megszerzett jövedelme felett.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 28.467/1997. sz.)