adozona.hu
AVI 2000.3.42
AVI 2000.3.42
A gazdasági társaságok szétválása esetén fennáll a szétválásra tekintettel az újonnan létrejövő társaság vonatkozásában a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A D. és B. Kft. az 1997. május hó 31. napján kelt szétválási szerződésével a két kft. szabályszerűen szétvált. Így jött létre a "B. és D." Vendéglátó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a
"G-H." Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, a felperes. Ennek következtében a felperes tulajdonába került az sz.-i 3561/B/1. és a 3561/C/1. hrsz. alatti ingatlan, összesen 14 931 000 Ft-os forgalmi értékkel.
A megyei illetékhivatal 1998. december hó ...
AVI 2000.3.42 A gazdasági társaságok szétválása esetén fennáll a szétválásra tekintettel az újonnan létrejövő társaság vonatkozásában a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség [1990. évi XCIII. tv. 26. § (1) bek.]
A D. és B. Kft. az 1997. május hó 31. napján kelt szétválási szerződésével a két kft. szabályszerűen szétvált. Így jött létre a "B. és D." Vendéglátó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a"G-H." Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság, a felperes. Ennek következtében a felperes tulajdonába került az sz.-i 3561/B/1. és a 3561/C/1. hrsz. alatti ingatlan, összesen 14 931 000 Ft-os forgalmi értékkel.
A megyei illetékhivatal 1998. december hó 1. napján kelt határozatával összesen 1 497 000 Ft fizetendő illeték előírását rendelte el, melynek megfizetésére a felperest kötelezte.
A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be az alpereshez, aki 1999. január hó 26. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A határozat ellen a felperes keresettel fordult a megyei bírósághoz, melyben az alperes határozata hatályon kívül helyezését kérte az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal annak megállapításával, hogy a felperesnek illetékfizetési kötelezettsége a szétválás folytán nem keletkezett. Kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását is.
Álláspontja szerint az alperesi közigazgatási határozat nyilvánvalóan jogszabálysértő, mert a szétválási szerződés megkötésének időpontjában hatályban volt az 1988. évi VI. törvény 331. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 332. §-a is a gazdálkodó szervezetek egyesülését és szétválását az átalakulás fogalmi körébe vonja, így pedig a fenti törvény 338. § (2) bekezdése szerinti illetékfizetési kötelezettség az átalakuláskor, így a szétváláskor sem keletkezik. E törvényhelyben megfogalmazott rendelkezésekkel ellentmond az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdésének h) pontja, azonban az általános és speciális törvényi szabályozás viszonylatában a speciális szabályt, vagyis a Gt.</a> rendelkezéseit kell alkalmazni, vagyis a Gt. 338. §-át, amely következtében a felperesnek illetékfizetési kötelezettsége nem keletkezhetett. Ugyanezt a jogi álláspontot támasztja alá az 1997. évi CXLIV. törvény 308. §-a, amely az illetéktörvény 26.§ (1) bekezdésének h) pontját módosította és az általános jogutódot csak jogutódot rögzítette.
Az alperes írásban csatolt ellenkérelmében a kereset elutasítását, határozata hatályban való fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a határozata meghozatala során jogszerű eljárást követően megalapozott döntést hozott, amikor is az első- fokú hatóság határozatát helybenhagyta a felperes fellebbezésének elutasításával. Véleménye szerint a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 338. §-a szerint egyetemleges jogutódlás akkor történik, ha a jogelőd valamennyi joga és kötelezettsége átszáll a jogutódra. Az egyetemleges jogutódlás a jellegéből következően pedig nem teszi lehetővé azt, hogy egy gazdasági társaság több gazdasági társasággá alakuljon át. A perbeli esetben pedig szétválással két új gazdasági társaság jött létre, így nyilvánvaló, hogy a felperes nem lehet az első gazdasági társaság általános és egyetemleges jogutódja, az illetékmentesség pedig ezért a felperest nem illeti meg. E jogszabályi rendelkezéssel áll összhangban az Itv. 26. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt rendelkezés is, amely kimondja, hogy illetékmentes a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulásával bekövetkező vagyonszerzése, amikor az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz. A perbeli esetben azonban nem ez történt, így a felperes vonatkozásában az illetékmentesség kedvezménye nem alkalmazható.
A bíróság a keresetet elutasította.
A bíróság által jelen perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a kereseti kérelemmel támadott alperesi közigazgatási határozat meghozatala során az alperes a hatályos és vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján megalapozott döntést hozott-e akkor, amikor az 1997. május hó 31. napján kelt szétválási szerződéssel létrejött a felperes részére visszterhes vagyonátruházási, illetékfizetési kötelezettség előírása tárgyában hozott elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A bíróság az általa feltárt tényállási adatok alapján megállapította, hogy a felperes az 1997. május 31. napján kelt szétválási szerződéssel jött létre, így az illetékfizetési kötelezettség megállapítása vonatkozásában ezen időpont az irányadó, vagyis az ezen időpontban hatályban volt Gt.</a> rendelkezései alkalmazhatók.
A Gt. 338. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutóda. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg azok a jogok és terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a munkavállalókkal kötött kollektív szerződés alapján a jogelőd gazdasági társaságot illették meg vagy terhelték.
A (2) bekezdés szerint ez a törvény alapján történt átalakuláskor külön adó- és illetékfizetési kötelezettség - a 335. § (1) bekezdésében foglalt társasági adókötelezettség és az eljárási illetékkötelezettség kivételével - nem keletkezik. A jogelődöt megillető adókedvezmény - ha annak feltételei egyébként fennállanak - a jogutódot illeti meg.
A fentiek tükrében a bíróság álláspontja szerint a Gt.</a> szerinti átalakulás olyan egyetemleges jogutódlás, amely jellegéből következően nem teszi lehetővé azt, hogy egy gazdasági társaság több gazdasági társasággá alakuljon át. Egy gazdasági társaság pedig teljes egészében csakis egy másik gazdasági társasággá alakulhat át, vagyis a szétválás és az egyesülés ilyennek nem tekinthető, ugyanis a szétváláskor olyan szervezeti változás következik be, amely miatt nem történik meg az általános, egyetemleges jogutódlás mindegyik utód gazdasági társaság vonatkozásában, hiszen a jogelőd gazdasági társaság jogait és kötelezettségeit megosztottan szerzik meg az utód gazdasági társaságok.
Ily módon a bíróság álláspontja szerint a gazdasági társaságok szétválása során fennáll a szétválásra tekintettel az újonnan létrejövő gazdasági társaságok részére a vagyonszerzési, illetékfizetési kötelezettség, s az Itv. 26. § (1) bekezdésének h) pontjában rögzített mentesség kizárólag az általános jogutódlás, vagyis a szűken vett átalakulás esetében illeti meg a gazdálkodó szervezetet.
A fentiekre tekintettel a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, a megalapozatlan keresetet jogszabálysértés hiányában elutasította és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az előzetesen le nem rótt eljárási illeték, valamint az alperesi - az alperesi képviselő útiköltségében megnyilvánuló - perköltség megfizetésére is.
(Békés Megyei Bíróság 5. P. 22.167/1999. sz.)