adozona.hu
AVI 2000.2.23
AVI 2000.2.23
A jogerős adóhatározat végrehajtása során a végrehajtandó vagyontárgyak körét a végrehajtó állapítja meg [1990. évi XCI. tv. 86. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1997. augusztus 25-én a felperesnél az 1995-ös évre adóellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként megállapította, hogy nevezett a K. Egyesülettől 1083600 Ft egyesületi juttatásban részesült. Az ellenőrzés szerint a juttatás személyi jövedelemadó köteles, mert a kifizetésnek nem volt társadalombiztosítási ellátást kiegészítő célzata és a fizetés nem a szociális biztonság követelményéhez igazodott. A jegyzőkönyv megállapítása szerint a felperes e juttatást - mint az egyesületbe...
AVI 2000.2.23 A jogerős adóhatározat végrehajtása során a végrehajtandó vagyontárgyak körét a végrehajtó állapítja meg [1990. évi XCI. tv. 86. § (2) bek.]
Az alperes 1997. augusztus 25-én a felperesnél az 1995-ös évre adóellenőrzést folytatott le, melynek eredményeként megállapította, hogy nevezett a K. Egyesülettől 1083600 Ft egyesületi juttatásban részesült. Az ellenőrzés szerint a juttatás személyi jövedelemadó köteles, mert a kifizetésnek nem volt társadalombiztosítási ellátást kiegészítő célzata és a fizetés nem a szociális biztonság követelményéhez igazodott. A jegyzőkönyv megállapítása szerint a felperes e juttatást - mint az egyesületbe támogatókat beszervező személy - a befizetett összeg 4, illetőleg 1,5%-aként kapta. Ilyen tényállás alapján az alperes - helybenhagyva első fokú szervének határozatát- a felperest 440 384 Ft adóhiány, valamint bírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.A felperes a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetében a döntés hatályon kívül helyezését arra hivatkozva kérte, hogy a határozat indokolásában szereplő jogszabályhelyek a törvénynek különböző rendelkezéseiben lettek elhelyezve, így e jogi feltételek - ellentétben az alperes álláspontjával - nem lehetnek konjunktívak. Kérte a felperes továbbá a végrehajtás felfüggesztését is, mert végrehajtás alá vonható vagyona csak egy betéti társaság törzsbetétje, melynek értékesítése létfenntartását veszélyezteti. Hivatkozott arra is, hogy a betéti társaság a munkáltatója is egyúttal.
Az elsőfokú bíróság végzésével a közigazgatási határozat végrehajtását felfüggesztette. Elfogadva a felperes érvelését rámutatott arra, hogy a felperesre különösen súlyos hátránnyal járna a végrehajtás lefolytatása és ez a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 14. számú állásfoglalásában kifejtett elvek szerint megalapozza a felfüggesztést.
A végzés ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérve a végzés megváltoztatásával a felperes végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmének elutasítását. Álláspontja szerint a régóta fennálló és bíróság előtt is jogvita tárgyát képező követelés behajtása esetén nem a felperesnél jelentkezne súlyos hátrány, hanem az alperesnél, hiszen az időmúlás folytán a behajtás bizonytalanná válhat.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet elutasította.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 86. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a bírósági felülvizsgálat az adóhatósági határozat végrehajthatóságát nem érinti. A végrehajtás felfüggesztéséről a Pp. 332. § (3) bekezdése alkalmazásával, figyelembe véve a Legfelsőbb Bíróság említett számú állásfoglalását, a bíróság határoz. A Legfelsőbb Bíróság KK. 14. számú kollégiumi állásfoglalás szerint a végrehajtás felfüggesztését egyebek mellett különösen akkor lehet elrendelni, ha a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő vagy egyéb jelentős körülmények indokolják, vagy ha a végrehajtás a fél számára súlyos hátrányt előidéző következményekkel járhat.
A felperes kérelmét arra alapította, hogy egy betéti társaságban lévő üzletrészén, valamint munkabérén kívül más vagyona nincsen. A végrehajtás felfüggesztésénél azonban ez a felperesi nyilatkozat nem irányadó szempont, mert a végrehajtható vagyontárgyak köre a végrehajtási eljárásban a végrehajtó által és nem az adós nyilatkozata alapján kerül megállapításra. A fél számára súlyos hátrányt előidéző következményként a végrehajtás felfüggesztésének megítélésénél egyes adós tulajdonában álló vagyontárgyak végrehajtás alá vonását azért nem lehet figyelembe venni, mert az adós vagyonának csökkenése a végrehajtás szükségszerű következménye. A felperesnek az a hivatkozása, hogy a betéti társaságnál az üzletrésze végrehajtása ellehetetlenítené azért nem megalapozott, mert e vagyoni értékű jog tulajdonában bekövetkezett változás a betéti társaság működését nem érinti. A felperes betéti társaságtól kapott munkabérét pedig - letiltása esetén - levonások csak a jogszabályban megállapított mértékben terhelnék.
Rámutatott ugyanakkor arra is a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes végrehajtás felfüggesztése iránt benyújtott kérelmében szereplő állítások sem igazolva, sem valószínűsítve nem lettek. Tévedett ennél fogva az elsőfokú bíróság, amikor a végrehajtás felfüggesztéséről döntött, ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a értelmében alkalmazandó 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta és a végrehajtás felfüggesztése iránti felperesi kérelmet elutasította.
(Legfelsőbb Bíróság Kpkf. II. 29.163/1999. sz.)