adozona.hu
AVI 2000.1.10
AVI 2000.1.10
A megváltoztatott jelzésű jövedéki termék esetén a jogkövetkezményeket az köteles viselni, akinél a jövedéki ellenőrzés ilyen terméket talál (1993. évi LVIII. tv. 67. f) pont)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A vámhivatal 1994. március 3-án jövedéki ellenőrzést tartott L. Ferenc K., A. u. 1. szám alatti lakosnál, akinek ingatlanán két tartályban üzemanyagot tárolt a felperes.
Az ellenőrzés eredményeként az első fokú hatóság 1994. április 15-én kelt határozatával a felperest 604 800 forint jövedéki bírsággal sújtotta és rendelkezett 8000 liter gázolaj elkobzásáról. Az első fokú határozat megállapította, hogy a tartályban található termék jelzését megváltoztatták, így a termék jövedéki ellenőrzés a...
AVI 2000.1.10 A megváltoztatott jelzésű jövedéki termék esetén a jogkövetkezményeket az köteles viselni, akinél a jövedéki ellenőrzés ilyen terméket talál (1993. évi LVIII. tv. 67. f) pont)
A vámhivatal 1994. március 3-án jövedéki ellenőrzést tartott L. Ferenc K., A. u. 1. szám alatti lakosnál, akinek ingatlanán két tartályban üzemanyagot tárolt a felperes.Az ellenőrzés eredményeként az első fokú hatóság 1994. április 15-én kelt határozatával a felperest 604 800 forint jövedéki bírsággal sújtotta és rendelkezett 8000 liter gázolaj elkobzásáról. Az első fokú határozat megállapította, hogy a tartályban található termék jelzését megváltoztatták, így a termék jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősül.
Az első fokú határozat ellen a felperes fellebbezett azt állítva, hogy a tartályokban talált gázolajat még 1992-ben vásárolta, amikor a jövedéki törvény nem volt hatályban.
A másodfokú hatóság ismételt mintavételt foganatosított és laboratóriumi vizsgálatot tartott, majd az 1994. október 28-án kelt határozatával az első fokú határozatot megváltoztatta és a laboratóriumi vizsgálatok figyelembevételével a háztartási tüzelőolajnak nem minősülő 4000 liter egyéb kőolaj származék visszaadását rendelte el a felperes számára. A fennmaradó 4000 liter megváltoztatott jelzésű háztartási tüzelőolajat elkobozni rendelte és 378 000 forint jövedéki bírság megfizetésére kötelezte a felperest.
A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette.
Az elsőfokú bíróság a laboratóriumi vizsgálatról készült jegyzőkönyv alapján, valamint a laboratóriumi vizsgálatot végző tanúkénti meghallgatásából és L. Ferenc tanú vallomásából azt állapította meg, hogy a perbeli esetben a jelzés nélküli és jelzőanyaggal festett anyag aránya 199:1. Tehát a felperes terhére semmiképpen sem róható, hogy szándékosan az üzemanyag e jelzését megkívánta változtatni. A jövedéki törvény 67. § g) pontja és az e törvényhely szerint visszautalt 46. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy mivel a felperes terhére nem állapítható meg a jövedéki törvény megsértése, vele szemben joghátrány sem volt alkalmazható.
A fellebbezés folytán eljáró megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság lefolytatta a bizonyítási eljárást, annak anyagának értelmezése és értékelése azonban téves volt és nem volt helytálló az elsőfokú bíróság jogi álláspontja sem. A másodfokú bíróság annak érdekében, hogy eldönthesse, miként minősül a perbeli olajszármazék, ismételten kihallgatta a vámlaboratóriumi vizsgálatot végző H-né Zs. Juditot, aki egyértelműen akként nyilatkozott a vizsgált anyag minőségére, hogy az megváltoztatott jelzésű háztartási tüzelő olaj. A jövedéki törvény 46. § (1) bekezdése szerint a kőolaj-feldolgozó üzem a nagy- és kiskereskedő, az importőr csak olyan piros színezékkel festett háztartási tüzelőolajat forgalmazhat, amelyben a színezék még 1:100 hígításban (1 rész jelzett tüzelőolaj + 99 rész nem jelzett gázolaj) is kimutatható. Ez a rendelkezés a HTO hígításban való kimutathatóságát tartalmazza és a jövedéki törvény 67. § (1) bekezdés f) pontjával összefüggésben akként értelmezhető, hogy az anyag ennél nagyobb hígításban - az adott esetben 1:199-hez - már nem HTO, hanem megváltoztatott jelzésű HTO. A háztartási tüzelőolajat a más tüzelőolajtól kizárólag a színezékkel való ellátottsága különbözteti meg, a színezésnek pedig egyedüli oka a megkülönböztethetőség. Abból a tényből, hogy a felperestől lefoglalt tüzelőolajban az 1993. július 1-jét követően használt jelzőanyag volt, egyértelműen következik az is, hogy azt a törvény hatályba lépést követően vásárolta.
A jövedéki törvény 70. § (1) bekezdése értelmében jövedéki bírságot az a jövedéki alany vagy jövedéki engedéllyel nem rendelkező szervezet, természetes személy köteles fizetni, akinél az ellenőrzés feltárta a jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméket. E rendelkezésből az következik, hogy a jövedéki szankció önmagában a tény feltártsága, az állapot megléte esetén alkalmazandó és nem szükséges ehhez az, hogy a megváltoztatást maga a jövedéki terméket megvásárló vigye véghez.
A megyei bíróság ítélete ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokú ítélet hatályában fenntartását. A felperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság az ellentmondásos laborvizsgálatot végző tanú vallomására alapította döntését. Így nem lehetett megállapítani, hogy eredetileg HTO-hoz vagy ipari tüzelőanyaghoz öntöttek-e hozzá és azt sem lehetett megállapítani, hogy milyen módon változtatták meg a háztartási tüzelőolajat. Így az alperes alkalmazottjának vallomása nem igazolta, hogy a perbeli olajszármazék megváltoztatott jelzésű HTO-nak minősült volna. A felperes megismételte azt a korábban kifejtett jogi álláspontját, mely szerint a felhasználó felelőssége nem objektív, kimentési lehetősége van. A kis mennyiségű megváltoztatott HTO ránézésre nem volt felismerhető.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Pp. 270. § (1) bekezdése alapján a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva lehet kérni. A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló, a perbeli időben hatályos 1993. évi LVIII. törvény 67. § f) pontja alapján jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméknek minősül az a háztartási tüzelőolaj, amelynek jelzését megváltozatták.
Ezen törvényi rendelkezés szempontjából a Legfelsőbb Bíróság az alperessel egyezően megállapította, hogy irreleváns az, ki változtatta meg a háztartási tüzelőolaj jelzését. Nincs jelentősége annak sem, hogy milyen arányban tér el a háztartási tüzelőolaj a kötelezően előírt összetételtől. A megváltoztatott jelzésű háztartási tüzelőolaj utáni jogkövetkezményeket az is köteles viselni, akinél a jövedéki ellenőrzés ilyen terméket talált.
A jogszabály a 11/1993. (VI. 1.) IMK-PM rendelet
9. §-a megállapítja, hogy 1993. július 1. napjától a Vámhivatal felügyelete mellett, általa engedélyezett magas forráspontú, aromás szénhidrogénekben oldott vörös színű folyékony festék színező anyaggal ellátott, a színező anyag 1:50 000 arányban kerül a tüzelőolajba bekeverésre. Amennyiben ezt a jelzést bármilyen módon olyan eredménnyel változtatják meg, hogy a színezék a fenti arányban nem mutatható ki, az megváltoztatott jelzésű háztartási tüzelőolajnak minősül. A perbeli bizonyítási eljárás alapján megállapítható volt, hogy a jövedéki ellenőrzés során talált 4000 liter anyag megváltoztatott jelzésű háztartási tüzelőolajnak minősült. A kimutatott jelzőanyag alapján egyértelműen megállapítható volt az is, hogy a lefoglalt tüzelőolajat 1993. július 1. után a jövedéki törvény hatályba lépését követően vásárolta a felperes, mivel ezt megelőzően a színezésre más anyagot használtak. A megyei bíróság helytállóan állapította meg azt is, hogy a jövedéki tőrvény 70. § (1) bekezdése értelmében jövedéki bírság fizetésére az a természetes személy is kötelezhető, akinél az ellenőrzés jövedéki ellenőrzés alól elvont jövedéki terméket talál. Így a bírság kiszabásához nem szükséges az, hogy a megváltoztatást maga a jövedéki terméket megvásárló foganatosítsa.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során jogszabálysértést nem észlelt, ezért a másodfokú bíróság ítéletét a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 28.044/1997. sz.)