adozona.hu
AVI 2000.1.8
AVI 2000.1.8
Az adóügyben hozott jogerős bírósági ítélet ellen kedvezményezett felülvizsgálati eljárásban sor kerülhet a mérlegelés felülvizsgálatára, ha a döntés iratellenes megállapításokon alapul, logikai ellentmondásokat tartalmaz vagy életszerűtlen (Pp. 270. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesnél az első fokú adóügyi hatóság 1996. április 25. napján célvizsgálatot végzett, amelynek eredményeként határozatával a felperes terhére 100 000 Ft összegű mulasztási bírságot állapított meg, azzal az indokolással, hogy nyugtaadási kötelezettségét elmulasztotta.
A felperes fellebbezést nyújtott be az első fokú adóhatóság határozata ellen. Az alperes határozatával az első fokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a közigazgatási határozat bírósági...
AVI 2000.1.8 Az adóügyben hozott jogerős bírósági ítélet ellen kedvezményezett felülvizsgálati eljárásban sor kerülhet a mérlegelés felülvizsgálatára, ha a döntés iratellenes megállapításokon alapul, logikai ellentmondásokat tartalmaz vagy életszerűtlen (Pp. 270. §)
A felperesnél az első fokú adóügyi hatóság 1996. április 25. napján célvizsgálatot végzett, amelynek eredményeként határozatával a felperes terhére 100 000 Ft összegű mulasztási bírságot állapított meg, azzal az indokolással, hogy nyugtaadási kötelezettségét elmulasztotta.A felperes fellebbezést nyújtott be az első fokú adóhatóság határozata ellen. Az alperes határozatával az első fokú adóhatóság határozatát helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a városi bírósághoz. A Városi Bíróság a felperes keresetét részben alaposnak találta, és az alperes határozatát megváltoztatta oly módon, hogy a felperes terhére megállapított mulasztási bírság összegét 80 000 Ft-ra csökkentette, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes kétségtelenül elmulasztotta nyugtaadási kötelezettségének teljesítését, ezért a mulasztási bírság megállapítása számára jogszerű volt az 1990. évi XCI. törvény 74. § (12) bekezdése szerint. A jogkövetkezmények megállapításánál azonban figyelembe kell venni, hogy a felperest már két ízben mulasztási bírsággal sújtotta az alperes. A mulasztási bírság alkalmazása során az adóhatóságot mérlegelési jogkör illeti meg. A bíróság az adóhatóság mérlegelését csak részben találta megalapozottnak, és így az alkalmazott mulasztási bírság összegét túlzottnak ítélte. A fennálló összes körülményt mérlegelve a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a 80 000 Ft bírság megfelelő a felperes jogsértő magatartásának szankcionálására.
A felperes fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság ítélete ellen, fellebbezését a megyei bíróság nem találta alaposnak, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének a fellebbezett részét helybenhagyta, egyéb rendelkezéseit pedig nem érintette.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Pp. 206. § (1) bekezdésében foglalt eljárási szabályok megsértése miatt a mérlegelési jogkör gyakorlásának felülvizsgálatát kérte.
Az alperesnek a felülvizsgálati kérelemre tett nyilatkozata szerint a perben eljáró bíróságok a tényállást helytállóan állapították meg, megalapozott döntést hoztak.
Az első fokú adóhatóság 1996. április 25-én megtartott próbavásárlással egybekötött helyszíni ellenőrzésén a felperes az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény, (a továbbiakban: áfa-tv.) 70. §-ának (1) bekezdésében foglalt előírásaival szemben számlát, nyugtát nem bocsátott ki, a helyszíni jegyzőkönyv megállapításait nem vitatta, a jegyzőkönyvet aláírta. A helyszíni ellenőrzést végző ellenőrök figyelmeztették a felperes megbízottját a távozásukra, ennek ellenére a nyugtaadás, illetőleg a számlaadás elmaradt. A megállapított tényállást a felperes sem az adóigazgatási eljárás során, sem a közigazgatási perben nem tette vitássá. A felperes megbízottja nem adta annak magyarázatát, miért tett más nyilatkozatot a közigazgatási eljárásban és más tartalmú nyilatkozatot a bíróság előtt.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felülvizsgálati eljárás során előterjesztett kérelem a Pp. 270. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen irányul és amelynek indoka jogszabálysértés lehet. A felülvizsgálati eljárásban rendkívüli perorvoslatként azt kell megállapítani, hogy a jogerős bírósági ítélet az ügyre vonatkozó anyagi és eljárási szabályoknak megfelel-e. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezése álló iratok alapján dönt [Pp. 275. § (1) bekezdése].
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. §-át jelölte meg, mint olyan jogszabályt, amelyet az eljáró első- és másodfokú bíróság megsértett.
A Pp. 206. §-a szerint a bíróság a tényállást a felek előadása, a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el.
Sor kerülhet a felülvizsgálati eljárásban a bíróság mérlegelésének felülvizsgálatára is, abban az esetben, ha a bíróság döntése iratellenes megállapításokon alapszik, logikai ellentmondásokat tartalmat, vagy életszerűtlen.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során megállapította, hogy jelen ügyben a bíróság megfelelően mérlegelte a bizonyítékokat, döntése életszerű, az első- és másodfokú bíróság ítélete logikai ellentmondásokat nem tartalmaz, így a bíróság mérlegelésének felülmérlegelésére nem kerülhet sor.
Fent kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős másodfokú ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése szerint hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 27.009/1998. sz.)