adozona.hu
AVI 2000.1.1
AVI 2000.1.1
Nem ütközik jogszabályi előírásba, ha az adózó olyan szerződést köt, amelynek eredményeként adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül, feltéve, hogy ezt az adót megállapító jogszabály lehetővé teszi [1991. évi XC. tv. 38/A. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes által lefolytatott ellenőrzés adatai szerint a felperes 1995. március 14-én 1000 Ft tagdíjat fizetett a G. Á. B. Szövetkezet részére és tagként felvételt nyert. Ugyanezen a napon a felperes 166 000 Ft névértékű kárpótlási jegyet 285 520 Ft-ért megvásárolt a G. B. Rt-től, melyből azonban összesen 57 104 Ft-ot fizetett meg azzal, hogy a fennmaradó vételárat 1999. május 31-ig kamatmentesen kell megfizetnie. Az ily módon megvásárolt kárpótlási jegyét a felperes ugyanezen a napon értéke...
AVI 2000.1.1 Nem ütközik jogszabályi előírásba, ha az adózó olyan szerződést köt, amelynek eredményeként adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül, feltéve, hogy ezt az adót megállapító jogszabály lehetővé teszi [1991. évi XC. tv. 38/A. §].
Az alperes által lefolytatott ellenőrzés adatai szerint a felperes 1995. március 14-én 1000 Ft tagdíjat fizetett a G. Á. B. Szövetkezet részére és tagként felvételt nyert. Ugyanezen a napon a felperes 166 000 Ft névértékű kárpótlási jegyet 285 520 Ft-ért megvásárolt a G. B. Rt-től, melyből azonban összesen 57 104 Ft-ot fizetett meg azzal, hogy a fennmaradó vételárat 1999. május 31-ig kamatmentesen kell megfizetnie. Az ily módon megvásárolt kárpótlási jegyét a felperes ugyanezen a napon értékesítette a G. Á. B. Szövetkezetnél és vásárolt a kárpótlási jegy vevőjétől 57 104 db 1 Ft/db névértékű szövetkezeti üzletrészt a névérték ötszöröséért, 285 520 Ft-ért. A szövetkezeti üzletrészt azonban - az eladó tulajdonjogának fenntartása mellett - a G. Á. B. Szövetkezet 1999. január 5-ki határidővel visszavásárolta és kifizetett a felperesnek 18 260 Ft előleget azzal, hogy az 1999. május 31. napjáig a fennmaradó vételárhátralékot utóbb köteles a szövetkezet a felperesnek megfizetni. A felperes a részére kiadott igazolás alapján 285 520 Ft értékű szövetkezeti üzletrész után 85 656 Ft befektetési adókedvezményt vett igénybe.Az első fokú adóhatóság kiutalás előtti ellenőrzés alá vonta a felperes 1995. évi személyi jövedelemadó bevallását és terhére 85 656 Ft adókülönbözetet állapított meg.
Az alperes első fokú hatóságának határozatát helybenhagyta.
Az adóhatóság álláspontja szerint a felperes a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: Szja) 38/A. § (1) bekezdésének k) pontja alapján adókedvezményre nem volt jogosult, mert a kárpótlási jegy szövetkezeti üzletrész cseréje során a kárpótlási jegy mesterségesen megnövelt értéke nem tekinthető az Szja. tv-ben előírt szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összegnek.
Az alperesi határozat felülvizsgálata iránt benyújtott keresetében a felperes a határozatok megváltoztatásával annak megállapítását kérte, hogy az általa igényelt adókedvezmény őt megilleti. Álláspontja szerint a pénztári bizonylatokkal igazolt készpénzes fizetéssel a kárpótlási jegynek, mint értékpapírnak fizetőeszközként való jogszerű felhasználásával jogosult volt az adókedvezmény igénybevételére.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában kifejtettek szerint a tényállásban leírt jogügyletek egyedüli célja az alapbefektetés mesterségesen megnövelt értéke után az adókedvezmény igénybevétele volt. A formális szövetkezeti tagsági viszony mögött tényleges gazdasági tartalom sincs, így az adóhatóság a felperesi adókedvezmény iránti igényt megalapozottan utasította el.
A megyei bíróság a városi bíróság ítéletét helybenhagyó döntésében arra mutatott rá, hogy az ügyletkötések során valójában kárpótlási jegy és üzletrész cseréje valósult meg, szövetkezeti üzletrész megvásárlására a felperes összeget nem fordított, ennek hiányában adókedvezményre sem jogosult.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a városi bíróság ítéletét megváltoztatta, az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az első fokú határozatot hozó közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.
A személyi jövedelemadóról szóló 1991. évi XC. törvény 38/A. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a megállapított adóból levonható a szövetkezet tagja által 1995. december 31-ig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30%-a, feltéve, hogy a tag az adóévben a saját szövetkezete üzletrészét részben vagy egészben nem idegenítette el.
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 1. §-ának (7) bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható.
A Ptk. 207. §-ának (5) bekezdése szerint a színlelt szerződés semmis, ha pedig az, más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
Az Szja. törvény 38/A. § (1) bekezdés k) pontjának értelmezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy nem ütközik jogszabályi előírásba, ha az adózó olyan szerződést köt, amelynek eredményeként adójogilag kedvezőbb helyzetbe kerül, feltéve, ha ezt az adót megállapító jogszabály lehetővé teszi.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 25. § c) pontja szerint a jogegységi határozat a bíróságokra - így a Legfelsőbb Bíróság ítélkezésére is - kötelező érvényű döntést tartalmaz. A perbeli esetre irányadó id=16689 ssz=1>2/1998. KJE számú jogegységi határozat szerint pedig az Szja. 38/A. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján a megállapított adóból levonható a szövetkezet tagja által 1995. december 31-ig a saját szövetkezete üzletrészének megvásárlására fordított összeg 30%-a akkor is, ha a szövetkezeti üzletrészt a szövetkezet tagja kárpótlási jegy ellenében szerzi meg. Ebből következően a szövetkezeti üzletrész megszerzésére fordított összeget a szövetkezeti tag nem csak készpénz nyújtásával, hanem kárpótlási jegy formájában is befizetheti és az így befizetett összeg után is élhet adólevonási jogával. Hasonló módon irányadó az ügy megítélése során az 1/1998. KJE számú jogegységi határozat is, mely szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás az adójogviszonyban is olyan általános jogelv, melyet az adózó polgárnak fizetési kötelezettsége teljesítése, a hatóságnak pedig eljárása során érvényesíteni kell. Ennek megfelelően az összjövedelmet csökkentő befizetés akkor veendő figyelembe, ha az a magánszemély vagyonából történik, a magánszemélyt illető vagyoni érték csökkenését eredményezi.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes határozatát - az első fokú határozatra is kiterjedően - a Pp. 339. §-ának (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú adóhatóságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte.
Az első fokú adóhatóságnak az új eljárás során a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának az említett számú jogegységi határozatában kifejtett jogi álláspontokat figyelembe véve kell döntenie arról a kérdésről, hogy a felperest a törvényben írt kedvezmény megilleti-e, vagy sem.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.136/1997. sz.)