adozona.hu
AVI 1999.12.162
AVI 1999.12.162
A jogszabály értelmében a vámáru külföldre történő kiléptetését, nem pedig a rendeltetési helyre történő megérkezését kell igazolni [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. r. 64. § (2) bek.]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A B. S. oroszországi úti céllal közlekedő gépkocsijával vámáruként 137 kg mennyezetlámpát szállított, amelyet a vámhivatal 1994. február 3-án februári 6-i bemutatási határidővel továbbított a Z.-i vámhivatalhoz. Az alperes készfizető kezességi nyilatkozaton kezességet vállalt arra, hogy amennyiben a vámáru nem kerül bemutatásra a rendeltetési vámhivatalnál, a küldemény után a vám-, adó- és egyéb tartozásokat megfizeti.
Az R.-i vámhivatal 1995. június 30-án felszólította a felperest, hogy a v...
AVI 1999.12.162 A jogszabály értelmében a vámáru külföldre történő kiléptetését, nem pedig a rendeltetési helyre történő megérkezését kell igazolni [39/1976. (XI. 10.) PM-KkM egy. r. 64. § (2) bek.]
A B. S. oroszországi úti céllal közlekedő gépkocsijával vámáruként 137 kg mennyezetlámpát szállított, amelyet a vámhivatal 1994. február 3-án februári 6-i bemutatási határidővel továbbított a Z.-i vámhivatalhoz. Az alperes készfizető kezességi nyilatkozaton kezességet vállalt arra, hogy amennyiben a vámáru nem kerül bemutatásra a rendeltetési vámhivatalnál, a küldemény után a vám-, adó- és egyéb tartozásokat megfizeti.Az R.-i vámhivatal 1995. június 30-án felszólította a felperest, hogy a vámáruk bemutatását igazolja. A felperes 1995. augusztus 3-án egy fénymásolt és orosz bélyegző lenyomattal rendelkező fuvarlevelet csatolt, igazolandó, hogy a vámáru az országot elhagyta és a rendeltetési helyre megérkezett. Az R-i vámhivatal megkereste a Z.-i, az R.-i, az S.-i, a H.-i és a P.-i vámhivatalokat, valamint megkísérelte a felperes által bemutatott fuvarlevél hitelességét megállapítani az orosz vámhivatalnál. Az 1997. május 16-án kelt megkeresésére az R.-i vámhivatal választ nem kapott, illetőleg a megkeresett vámhivataloktól nemleges válasz érkezett.
Az R.-i vámhivatal az 1998. november 12-én kelt határozatával az alperes és a fuvarozó terhére egyetemlegesen 163 193 Ft fizetési kötelezettséget írt elő. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes az 1999. január 28-án kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A közigazgatási határozatok indokolása szerint a felperes mint készfizető kezességet vállaló, köteles megfizetni a vámterheket. A fuvarozó és a felperes nem tudták igazolni a perbeli vámárunak az országból történő kiléptetését. A rendeltetési (orosz) vámhivatal bélyegző lenyomatával ellátott fuvarlevél másolat - a közigazgatási határozat indokolása szerint - a vámáru kiléptetését hitelt érdemlően nem igazolja. A hitelesítésre vonatkozó záradékot sem tartalmazza, adatai rosszul olvashatóak. A vámhivatal által lefolytatott nyomozás sem hozott a felperes számára kedvező eredményt.
A felperes keresetében az alperesi határozatnak az első fokú határozatra is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint a vámáru kiléptetésének igazolása az 1994. február 7-én kiállított és a fellebbezéshez csatolt fénymásolt fuvarlevéllel bizonyítottan megtörtént. Az alperes terhére rótta, hogy a magyar vámhatóságnak módjában állt volna a külföldi társszerveket megkeresni és amennyiben nem tudta elérni, hogy válaszoljanak, a felperestől nem kérhető számon ezen igazolás beszerzése. A kereseti érvelés szerint a vámügyintézés hiányossága miatt a felperes nem vállalhat felelősséget.
Az alperes ellenkérelme a határozat indokolásában foglaltakra hivatkozással a kereset elutasítására irányult. A bíróság a keresetet elutasította.
A bíróság által alkalmazott jogszabályok:
A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályairól szóló jelen eljárásban alkalmazandó 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. § (1) bekezdése kimondja, hogy a továbbított vámárut az áru szállítója köteles a másik vámhivatalnál a rendeltetési helyére történt megérkezését követő 24 órán belül, vagy az árutovábbítást végző vámhivatal által előírt határidő lejártáig változatlan állapotban bemutatni és annak további vámkezelését kérni.
A 64. § (2) bekezdés akként rendelkezik, hogy a kiléptetést ellenőrző vizsgálatból és az áru külföldre történő kiléptetésének megállapításából áll.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól rendelkező 1957. évi IV. törvény 26. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.
A Pp. 339. § (1) bekezdése szerint - ha a törvény ettől eltérően nem rendelkezik - a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.
A bíróság osztja az alperesi álláspontot, miszerint az 1994. február 3-án továbbított szállítmány esetében a vámáru bemutatása és vámkezelése a rendelkezésre álló adatok szerint nem történt meg. A fentebb idézett jogszabályi rendelkezés egyértelműen az áru külföldre történő kilépésének igazolását, nem pedig a rendeltetési helyre történő megérkezésének igazolását írja elő. A kiléptetést igazoló vámokmány hiánya a bíróság álláspontja szerint a felperes vámfizetési kötelezettségét önmagában nem eredményezi. Ahelyett ugyanis más - hiteles - okmánnyal is igazolhatja a tényleges kiléptetést és a vámáru azonosságát. Ezek igazolása és bizonyítása azonban a vámkezességet vállaló felperes érdeke és kötelessége.
A felperes által csatolt irat a bíróság álláspontja szerint nem alkalmas az alperesi határozatnak az első fokú határozatra is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezésére. Az R. 64. § (2) bekezdése értelmében a kiléptetést ellenőrző vizsgálatból és az áru külföldre történő kiléptetésének megállapításából áll, amelynek megtörténtét hitelt érdemlően kell igazolni. A felperes az orosz bélyegző lenyomattal ellátott fuvarlevél másolatával - amely a vámárunak a rendeltetési helyre történő megérkezését igazolná - a vámárunak az országból való kivitelét megnyugtatóan és hitelesen nem igazolja. A hitelesített példányt a felperes az alperes felhívására sem csatolta. A vámáru szállítójának azon mulasztása, hogy az országból való kivitelkor az árut nem mutatta be, a kezességet vállaló felperes terhére értékelendő a vámfizetési kötelezettség szempontjából. A kezességi nyilatkozat értelmében a felperes felelőssége ugyanis az áru első bemutatásáig hatályos. Mivel az áru bemutatása nem történt meg, illetőleg a felperes azt sikerrel nem bizonyította, a vámhatóság határozata nem tekinthető jogszabálysértőnek, a bizonyítatlanság pedig a felperes terhére esik.
A bíróság nézete szerint az eljárt vámhatóságok az Áe. 26. § (1) bekezdésében írt tényállás-tisztázási kötelezettségüknek is eleget tettek, amikor a vámáru kiléptetésének igazolása végett vámhivatalokat - köztük az orosz vámhivatalt is - keresett meg és a felperest felhívta a kiléptetés igazolására. A bíróság álláspontja szerint további vámhatósági eljárási cselekmény szükségtelen volt.
A bíróság álláspontja szerint az alperes határozata nem volt jogszabálysértő, ezért a felperes keresetét mint megalapozatlant elutasította.
(Zala Megyei Bíróság 3. KP. 20.456/1999. sz.)