adozona.hu
AVI 1999.12.159
AVI 1999.12.159
A vámhatóság a hivatalból helyesbítés, illetve a határozat módosítása során is köteles figyelembe venni az Áe. 61. §-ában foglaltakat (1957. évi IV. tv. 61. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1994. november 9-én a társaság külföldi tagjának apportjaként tojás vámkezelését kérte. A vámkezelés megtörtént és annak alapján a felperes a vámot megfizette. Ezt követően az alperes a vámértéket helyesbítette határozatával a felperest további 472 032 Ft megfizetésére kötelezte. Határozatát saját belső ellenőrzésének eredményére alapította, mely megállapította, hogy a bevallott vámérték jelentős mértékben eltért az eladási országban kialakult export átlagártól. A felperes kereseté...
AVI 1999.12.159 A vámhatóság a hivatalból helyesbítés, illetve a határozat módosítása során is köteles figyelembe venni az Áe. 61. §-ában foglaltakat (1957. évi IV. tv. 61. §)
A felperes 1994. november 9-én a társaság külföldi tagjának apportjaként tojás vámkezelését kérte. A vámkezelés megtörtént és annak alapján a felperes a vámot megfizette. Ezt követően az alperes a vámértéket helyesbítette határozatával a felperest további 472 032 Ft megfizetésére kötelezte. Határozatát saját belső ellenőrzésének eredményére alapította, mely megállapította, hogy a bevallott vámérték jelentős mértékben eltért az eladási országban kialakult export átlagártól. A felperes keresetében e határozat hatályon kívül helyezését kérte.Az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó ítéletét megváltoztató másodfokú ítélet az alperes támadott határozatát az első fokú döntésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a vámhatóság azért nem helyesbíthette volna meg határozatát, mert korábbi döntése meghozatalakor minden, a vám kiszabásához szükséges adat a rendelkezésére állt, személyi, tárgyi, tényállásbeli azonosság esetén nem lehet szó új határozatról.
A jogerős ítélet felülvizsgálata iránt az alperes terjesztett elő kérelmet. Ebben arra hivatkozott, hogy a határozat módosítása nem azonos a határozat helyesbítésével. Utóbbi intézkedésre a speciális vámszabályok a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok vizsgálata mellőzésének lehetőségével módot adnak.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy az ügyben az alaphatározat módosítására került sor, melynél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogára figyelemmel kellett lenni.
A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban abban a kérdésben kellett döntést hozni, hogy az alperesnek a perbeli határozata meghozatalát megelőzőleg tudomására jutott-e olyan új adat vagy körülmény, melyre tekintettel a személyi, tárgyi és tényállásbeli azonosság nem állapítható meg.
A felperes által Hollandiából importált tojás vámkezelését a felperes által megjelölt adatokkal és a felperes részéről szolgáltatott okiratok alapján végezte el az alperes. A felülvizsgálni kért határozat meghozatalának indokaként azt jelölte meg, hogy a vámáru számla szerinti vételára ügyleti értékként nem fogadható el, mert az az eladási országban kialakult export átlagártól 25-30%-ot meghaladó mértékben indokolatlanul eltér.
A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 92/C. §-a szerint a vámáru számla szerinti vételára ügyleti értékén (az ügyleti érték részeként) nem fogadható el, ha az az eladási országban kialakul export átlagártól 25-30 %-ot meghaladó mértékben indokolatlanul eltér. Az R. 99. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárunak a vám kiszabásakor elfogadott vámértéke nem felelt meg a vámkezeléskor fennállott valóságos vámértéknek, a vámot, a vámmal együtt fizetendő adót, kamatot, vámpótlékot, vámkezelési díjat a vám visszatérítésére vonatkozó igény, illetőleg a nem közölt vám követelési jogának elévülési határidején belül kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni kell. Az R. idézett két rendelkezésének egybevetéséből az következik, hogy az alperes jogosult volt arra, hogy a felülvizsgálni kért határozatot meghozza.
A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében rámutatott arra, hogy a vámhatóság nem módosíthatja a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra való tekintet nélkül határozatát, ha a korábbi döntéskor minden adat rendelkezésre állt; személyi, tárgyi és tényállásbeli azonosság esetén nem lehet szó új határozatról. Az R. 92/C. §-a az eladási országban kialakul export átlagártól való eltérés esetében jogosítja fel az alperest arra, hogy mellőzze a számla szerinti vételár ügyleti értékként való elfogadását. Az eladási ország Hollandiában volt, az alperes azonban az iratoknál elfekvő számlák tanúsága szerint határozatát Németországban kiállított számlákra alapította. Az eljárás során lefolytatott bizonyítási eljárás az eladási ország átlagárának meghatározását illetően eredménytelen volt. Olyan új körülmény vagy adat tehát nem merült fel, amiből tényállásbeli különbözőségre következtetni lehetne. Új adat felmerülésének hiányában a hivatalból helyesbítő határozat meghozatalánál az alábbiakra kell figyelemmel lenni.
Az államigazgatás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 3. §-ának (3) bekezdése szerint a törvény alkalmazása szempontjából államigazgatási ügy minden olyan ügy, melyben a közigazgatási szerv az ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. A vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: vámtv.) 13. §-ának (1) bekezdése vámügyekben egyértelműen az Áe.</a> rendelkezéseinek alkalmazását írta elő. Az eljáró vámhatóságoknak a hivatalból helyesbítés, illetőleg a határozat módosítása során ezért figyelembe kell venni az Áe. 61. §-ában foglaltakat. A 61. § (5) bekezdése értelmében a határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Tekintettel arra, hogy a vámáru értékének adataival kapcsolatban a vámhatóságok az eladási országból származó újabb adattal nem rendelkeztek, a felülvizsgált határozat új határozatnak nem minősíthető az R. 99. § (1) bekezdésében foglalt feltételek sem álltak fenn.
Az alperes tehát jogszabályt sértett, amikor eljárás során ügyazonosság ellenére az Áe. 61. §-ának (5) bekezdésben meghatározott korlátozás figyelmen kívül hagyásával hozta meg határozatát. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. § (1) bekezdése értelmében a jogerős másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. II. 28.016/1998. sz.)