adozona.hu
AVI 1999.12.151
AVI 1999.12.151
A gazdasági esemény megtörténtén túlmenen az adózónak igazolnia kell, hogy az áru a számlán feltüntetett adóalanytól származik, az adó áthárítása megtörtént és ezt hiteles számla igazolja (1992. évi LXXIV. tv. 32. §)
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága az 1995. január 26-án kelt határozatával a felperes terhére jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-tv.) 32. § (1) bekezdés a) és 35. § (1) bekezdése alapján 4 571 000 forint áfa adókülönbözetet és adóhiányt írt elő, kiszabott 737 000 forint késedelmi pótlékot, 2 285 000 forint bírságot, 10000 forint mulasztási bírságot. Határozata indokolása szerint P. Bt., U. Bt., U. Bt. által kibocsát...
AVI 1999.12.151 A gazdasági esemény megtörténtén túlmenen az adózónak igazolnia kell, hogy az áru a számlán feltüntetett adóalanytól származik, az adó áthárítása megtörtént és ezt hiteles számla igazolja (1992. évi LXXIV. tv. 32. §)
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Megyei Igazgatósága az 1995. január 26-án kelt határozatával a felperes terhére jogosulatlan áfa-visszaigénylés miatt az 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: áfa-tv.) 32. § (1) bekezdés a) és 35. § (1) bekezdése alapján 4 571 000 forint áfa adókülönbözetet és adóhiányt írt elő, kiszabott 737 000 forint késedelmi pótlékot, 2 285 000 forint bírságot, 10000 forint mulasztási bírságot. Határozata indokolása szerint P. Bt., U. Bt., U. Bt. által kibocsátott számlák nem létező adó alanyoktól, nem valós adatot tartalmazó számlák, mely számlák után az általános forgalmi adó nem igényelhető vissza.Fellebbezés folytán eljárt alperes 1995. május 11-én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.
A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának hatályon kívül helyezése iránt.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (a továbbiakban: Gt.) 24. § (1) bekezdése értelmében a felperes üzleti partnerei a cégbejegyzés elmaradásával visszamenő hatállyal nem jöttek létre, így nem létező cégek, tehát nem minősülnek adóalanynak és adót sem háríthattak át. Az áfa-tv. 4. § (1) bekezdése szerinti adóalanyiság feltétele, hogy az adóalany mind a jogait, mind a kötelezettségeit gyakorolja, törvényesen működjön, önmagában az adóalanyiságot az adószám nem alapozza meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a számlakibocsátó cégek adójogilag nem létező cégek, a felperes valójában nem áthárított adót igényelt vissza, hanem "kicsalt" adót.
A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a keresete szerinti ítélet meghozatalát kérte, perköltség megítélése mellett. Álláspontja szerint a jogerős ítélet törvénysértő, mert tévesen állapítja meg, hogy a számlakibocsátó cégek nem létező adóalanyok. Az általuk kibocsátott számlák valós gazdasági eseményt takarnak, a kibocsátók adószámmal rendelkeztek. Az általuk kibocsátott számla alapján az áfa-tv. 32. § (1) bekezdése a) pontja alapján a felperest az adó levonásának joga megillette. Utalt az áfa-tv. 44. § (4) bekezdésére, számlakibocsátó felelőségére is. Álláspontja szerint a számlakibocsátók részéről a cégbejegyzés elmaradása a felperes terhére nem értékelhető. Az áfa-tv. 4. § (1) bekezdése alapján a számlakibocsátók adóalanyoknak minősültek és a Gt. 25. § (3) bekezdése szerint a cégbejegyzés hiányára harmadik személlyel szemben ezen társaságok nem hivatkozhatnak. A számlakibocsátók a társasági szerződés aláírásával létrejöttek, adóhatóságnál történő bejelentkezéssel adószámot kaptak, ezzel adóalannyá váltak, bevallási kötelezettség terhelte őket. Álláspontja szerint mind a P. Bt., mind az U. Bt. működik, létező cégek, melynek ellenőrzésére a bíróságnak köteleznie kell az alperest.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem elutasításával a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, azok helyes értelmezésével és alkalmazásával megalapozott döntést hozott. Az áfa-tv. 32. § (1) bekezdés a) pontja, 35. § (1) bekezdés a) pontja és a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény 83. § és 84. §-a értelmében az adólevonás joga csak hiteles - alakilag és tartalmilag a jogszabályoknak megfelelő - számla alapján gyakorolható. Nem ilyen az a számla, amely nem a számlakibocsátóként feltüntetett adóalanytól származik vagy a számla kibocsátója nem adóalany. Az adó áthárítására ugyanis csak az adóalany jogosult, a felperest csak az adóalany által kibocsátott számla alapján illeti meg az áthárított, előzetesen felszámított általános forgalmi adó visszaigénylése.
A P. Bt. a cégbejegyzési eljárást megindította, azonban a cég bejegyzését a cégbíróság megtagadta. A P. Bt. székhelyén, telephelyén nem volt fellelhető, bevallásokat nem teljesített, folyószámlájára befizetést nem eszközölt. A P. Bt. számlakibocsátó esetében a gazdasági esemény, az adóáthárítás tényleges megtörténte nem volt megállapítható, az adóhatóság részéről ellenőrizhető.
Az U. Bt. a cég bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, azonban azt később visszavonta. A Bt. ügyvezetőjének nyilatkozata szerint a cég egy hónapot működött, számlákat nem bocsátott ki, a felperes nevére szóló számlákat sajátjának nem ismerte el.
Az U. Bt., mely azonos adószámmal és székhellyel szerepelt a számlákon mint az U. Bt., cég bejegyzésére nem került sor, törvénysértően az U. Bt. adószámával visszaélve bocsátotta ki a számláit.
Önmagában az a körülmény, hogy a felperes benzinkutakat üzemeltett és állítása szerint az áru, a gázolaj a fűtőolaj értékesítése megtörtént, nem teszi a felperest jogosulttá az áfa visszaigénylésére, mert a gazdasági esemény megtörténtén túlmenően a felperesnek azt is igazolnia kellett volna, hogy az áru a számlán feltüntetett adóalanytól származik, az adó áthárítása megtörtént és ezt hiteles számla igazolja. Mindezen feltételek hiányában az adólevonási jog törvényesen nem gyakorolható.
A számlakibocsátók (a P. Bt., U. Bt.) a cégbejegyzési eljárás megindításával, adószám megszerzésével adóalanyként kezdhették meg tevékenységüket, azonban a cégbejegyzési kérelem elutasításával, illetve visszavonásával adóalanyiságuk ideiglenesnek volt tekinthető, továbbá a gazdasági tevékenységük ellenőrizhetetlensége, illetve hiánya, adózási kötelezettségük folyamatos elmulasztása, a törvényes működéshez szükséges feltételek hiánya miatt utóbb az volt megállapítható, hogy adóalanyiságuk - a tényleges gazdasági tevékenység hiányában - nem állt fenn. Az U. Bt. esetében, mivel nem valós adóalanyról volt szó, más adóalany adószámával visszaélve bocsátotta ki a számlát, a számlák hitelesnek nem tekinthetők.
A Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a peres eljárás során a felperest terhelte a bizonyítási kötelezettség, a felperes a számlakibocsátók valós adóalanyiságát bizonyítani nem tudta. A felperes által hivatkozott számlakibocsátói felelősség a felperest a felelősség alól nem menti. A felperes az adóbevallás benyújtásával, az áfa visszaigénylésével a bevallásban közölt adatok valódiságáért helytállni tartozik, így a jogosulatlan áfa-visszaigénylés után a felelősség a felperest terheli. A felperes által hivatkozott Gt. 25. § (3 ) bekezdésen külön polgári perben érvényesíthető követelés alapján fennálló felelősséget alapoz meg, a felperes adó-visszaigénylése folytán kiszabott jogkövetkezmények alól a felperest nem mentesíti.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legfelsőbb Bíróság Kfv. V. 28.641/1997. sz.)