adozona.hu
AVI 1999.11.146
AVI 1999.11.146
A visszterhes vagyonátruházási illetéket a ténylegesen megszerzett tulajdoni hányad után kell megfizetni [1990. évi XCIII. tv. 21. § (1) bek.]
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A N., P. út 19. szám alatti házas-ingatlan 3/27-ed tulajdoni illetősége - amely a természetben egy 48,6 m2 hasznos alapterületű, 1 szobából, 1 félszobából, előtér-közlekedőből, terasz, fürdőszoba, konyha és kamra helyiségekből álló, többlakásos közös udvarból nyíló lakásnak felel meg - 2/3 részben a felperes, 1/3 részben pedig volt élettársa tulajdonában állt. A megyei bíróság 6. számú jogerős ítéletével - az első fokú ítélet részbeni megváltoztatásával - a közös tulajdont úgy szüntette meg, ...
A megyei illetékhivatal fizetési meghagyásában a megszerzett lakástulajdoni hányad után 147 700 Ft forgalmi érték alapul vételével 2954 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték és 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, összesen 4954 Ft illeték megfizetésére kötelezte a felperest. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes határozatában a fizetési meghagyást megváltoztatta, és a felperest 5776 Ft visszterhes vagyonátruházási illeték és 2000Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, összesen 7776 Ft illeték megfizetésére kötelezte. A másodfokú határozat indokolása szerint a bíróság a közös tulajdont oly módon szüntette meg, hogy a felperes magához válthatta a volt élettársa tulajdoni hányadát, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 18. §) (1) bekezdése alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték fizetésének kötelezettsége fennáll. Az alperes álláspontja szerint a bíróság jogerős ítéletében a felperes által megszerzett 1/27-ed illetőség forgalmi értékét 195 000 Ft-ban állapította meg, ezért nem az illetékhivatal által figyelembe vett 147 707 Ft tekintendő az illeték alapjául szolgáló forgalmi értéknek. Amennyiben pedig az 1/27-ed tulajdoni hányad forgalmi értéke 195000 Ft, akkor a teljes ingatlané 5 265 000 Ft, ennek megszerzése esetén pedig 4 000 000 Ft után 2% az illeték mértéke, 1 265 000 Ft után pedig 6% [ltv. 21. § (1) bekezdés]. Az említett arányoknak megfelelően a 195 000 Ft értékű résztulajdonból 148 100 Ft után 2% az illeték (2962Ft), 46 900 Ft után pedig 6% (2814 Ft). A felperes által fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték összege tehát 5776 Ft, emiatt az alperes az első fokú határozatban kiszabott illeték felemelését látta indokoltnak.
A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és illetékfizetési kötelezettségének mellőzését kérte. Álláspontja szerint a megyei bíróság jogerős ítélete nem eredményezett adásvételi szerződés alapján történő tulajdonszerzést, mert a magához váltott tulajdoni illetőség tulajdonjoga a felperest illette, az ítélet csak a felperes tulajdonjogát állította vissza. Ebből következően a felperes álláspontja szerint nincs lehetőség visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabására.
Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
A bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatva a felperes visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettségét 3900 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illetékfizetési kötelezettségét 2000 Ft, összes illetékfizetési kötelezettségét 5900 Ft-ban állapította meg.
Ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította.
Helyesen állapította meg az alperes (és az illetékhivatal is), hogy a felperes visszterhes vagyonátruházási illetéket köteles fizetni a jogerős ítélettel történt tulajdonszerzés után. Az Itv. 18. § (16) bekezdés értelmében ugyanis ingatlannak, valamint a (2) bekezdésben meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Ezt a szabályt kell alkalmazni az öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésre is azzal, hogy az illetékkötelezettség keletkezésére a 3. § (1) bekezdése az irányadó.
A megyei bíróság jogerős ítéletéből megállapítható, hogy a kérdéses lakásingatlan 1/3-ad része a felperes élettársának tulajdonában, 2/3-ad része pedig a felperes tulajdonában állt. A felperes tehát nem saját tulajdonát kapta vissza az ítélettel, hanem élettársa tulajdoni hányadát válthatta magához, ezért vagyonszerzése az Itv. 18. § (1) bekezdése értelmében visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik.
Az alperes azonban helytelenül számította ki a vagyonátruházási illeték mértékét. Az Itv. 21. § (1) bekezdése értelmében a lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke. Az illeték mértéke - lakásonként - 4 000 000 Ft-ig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 000 000 Ft-nak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni.
A 6. számú jogerős ítélet indokolásából megállapítható, hogy az N., P. út 19. szám alatti házas-ingatlan többlakásos ingatlan volt, amelynek lakásai közös udvarból nyíltak. E lakások közül egy volt a felperes és élettársa tulajdonában álló, 48,6 m2 hasznos alapterületű lakás, amely az egész ingatlan 3/27-ed tulajdoni hányadának felel meg. A jogerős ítélet is az említett, természetben elkülönülő lakás forgalmi értékét állapította meg 585 000 Ft összegben, a több lakást magába foglaló teljes ingatlan egyéb részeinek forgalmi értékét a polgári perben a bíróság nem vizsgálta. Nincs ezért semmi alap arra, hogy a felperes és volt élettársa közös tulajdonában álló lakás 1/3-ad (az egész ingatlanhoz képest 1/27-ed) illetőségét alapul véve, annak felszorzásával állapíttassék meg a teljes ingatlan forgalmi értéke. A visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabásának alapjául szolgáló lakástulajdonnak ezért a természetben egyik lakásnak minősülő 3/27-ed tulajdoni illetőség tekintendő, amelynek 1/3-át szerezte meg a felperes. (Megjegyzendő, hogy az alperes sem vizsgálta a teljes ingatlan forgalmi értékét, arra pedig semmiféle adat nincs, hogy az ingatlanon található többi lakás forgalmi értéke azonos volna a felperes lakásáéval.)
A teljes forgalmi érték tehát 585 000 Ft, a megszerzett tulajdoni hányad forgalmi értéke pedig 195 000 Ft. A felperes ez utóbbi után köteles az Itv. 21. § (1) bekezdése szerinti 2%-os visszterhes vagyonátruházási illeték, azaz 3900 Ft megfizetésére. Terheli még az Itv. melléklete XVI. címének 1. pontja szerinti 2000 Ft ingatlan-nyilvántartási eljárási illeték, a felperes összes illetékfizetési kötelezettsége ezért 5900 Ft.
A fenti indokok alapján a bíróság a Pp. 339. § (2) bekezdés g) pontja alkalmazásával az alperes jogszabálysértő határozatát megváltoztatta. A felperes illetékfizetési kötelezettsége ugyanakkor fennáll, ezért egyebekben, ezt meghaladóan a bíróság a keresetet elutasította.
(Zala Megyei Bíróság 2. Kp. 20.458/1999. sz.)